Június
27. hétfő - Bűnbánati nap, Sámson szentéletű atya emléke
07.00: Szent Liturgia
28. kedd - Cirusz és János ingyenes orvosok emléke
18.00: Szent Liturgia
18.45: Lítiás nagy vecsernye.
29. szerda - Szent Péter és Pál főapostolok ünnepe
08.00: Utrenye,
09.00: Szent Liturgia, miroválás,
18.00: Szent Liturgia, miroválás,
19.00: Vecsernye.
30. csütörtök - A tizenkét apostol emléke
Szertartás Bükkszentkereszten.
Július
1. péntek - Kozma és Damján ingyenes orvosok emléke
07.00: Szent Liturgia
2. szombat - Szűz Mária öltönye elhelyezése
18.00: Szent Liturgia,
18.45: Nagy vecsernye.
3. - Pünkösd utáni 4. vasárnap, Jácint vértanú emléke
08.00: Utrenye,
09.00: Szent Liturgia,
18.00: Szent Liturgia,
19.00: Vecsernye.
Már dr. Keresztes Szilárd emeritus püspök, később Kocsis Fülöp érsek-metropolita és dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök is – a maga kormányzása és vezetése idején – fáradozott azon, hogy a nyíregyházi borbányai közösségnek saját gyülekezési helye, akár temploma is legyen. A csaknem harmincéves álom Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök idején a paptestvérek fáradozásával és a hívek önzetlen hozzájárulásával vált valóra. Idén felszentelték a Nyíregyházi Egyházmegye – 2015-ös alapítása óta elsőként felépített – új görögkatolikus templomát. Szentelését három főpásztor végezte pünkösdhétfőn.
Â
2022. június 6-án a megépült templom felszentelése zajlott, olyan mérföldkő a közösség életében, melyre harminc évet vártak a borbányai görögkatolikusok, s amely bizonyára átalakítja későbbi vallásgyakorlásukat is.
A szentelési szertartás szónoka, Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya pünkösd üzenetére reflektálva így fogalmazta ezt meg:
„e közösséget is a Lélek alakítja át, az emberi jószándék, összefogás elhatározása kevés, a Lélek erejénél fogva az Isten Szent Testének tagjaivá lesznek az ide betérők. [...] Ma azért imádkozunk, hogy ez az oltár sok embert alakítson át azzá, aki valójában. Lesznek, akik itt jönnek majd rá, miért teremtette őket az Isten, mi dolguk a világban.”
Ez az átalakulás volt a vezérfonala teljes prédikációjának is.
Beszédének elején a szentelési szertartás egyik utolsó mozzanatával világította meg tanítását: amikor a trikér, dikér (hármas és kettős gyertyatartó a püspöki áldáshoz) gyertyáról merítve meggyújtotta az oltáron és az előkészületi asztalon lévő gyertyákat, azt jelezte ezzel, csak egy tűz van, mely szétoszlik minden gyertyára, egy láng, mely leszáll ránk és szétoszlik, ahogy tette azt az apostolok fölött. S ahogyan a mécses átalakul, fényforrássá lesz, úgy váltak a tanulatlan tanítványokból világjáró apostolok, igehirdetők. Az oltáron a kenyér és a bor átalakul, átváltozik Krisztus testévé és vérévé: ekképpen alakít át minket a Szentlélek, de közben meghagy mindenkit saját egyéniségében, színességében.
A Lélek által válunk azzá, akik valójában vagyunk – folytatta tovább gondolatait Fülöp atya. Lélek nélkül az ember keresi, de nem találja önmagát. Az Isten segít azzá válnunk, akikké válnunk kell. Pünkösd ünnepe átalakít, mindenkit más és más módon, mégis mindenkit egyesítve. Mert egy tűz és egy Lélek van.
Így válhat ez a templomszentelés – magyarázta a főpásztor – az egész görögkatolikus egyház örömévé. Hiszen, ha az Isten fog mindannyiunkat össze, ha a Szentlélekkel együtt működünk, valóban nagy dolgokat tudunk véghez vinni.
A Lélek ereje átalakít és egyesít valamennyiünket. Nélküle a szépen megformált oltárasztal csak egy kődarab.
„A Lélek alakította át ezt a kőtömböt Isten szentélyévé, Isten trónjává: oltárrá tette, mint ahogy ez az épület is az Isten Szentlélekével válik templommá. Ezt a közösséget is a Lélek alakítja át, az emberi jószándék összefogás elhatározása kevés, a Lélek erejénél fogva Isten Szent Testének tagjaivá lesznek az ide betérők.”
A hierarcha emlékeztette a jelenlévőket a templom védőszentjének, Boldog Romzsa Tódor vértanúpüspöknek az életpéldájára, mely bátoríthat minket: „Nem tudjuk, mi vár ránk, de nem kell félnünk, mert az Isten kezében van minden. Akkor értjük meg mi a feladatunk, ha a Lélekkel élünk; a Lélek által azzá válhatunk, akivé Ő elgondolt minket, akár vértanúkká is” – mondta a metropolita.
Tódor püspök ereklyéjét ünnepi körmenetben vitték a templom elé, majd a templom körül, s a zárt templomajtón kívül és belül felhangzott a kérdés-felelek, mely megnyitotta a belső teret a papság és hívek számára. Â
„– Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat, emelkedjetek föl, örök ajtók, hogy bemenjen a dicsőség királya.
– Ki ez a dicsőség királya?”Â
A szertartás további részében a szentélyhez vonult a klérus, a püspök elhelyezte és lepecsételte az oltárasztalba illesztett ereklyét, majd lemosták, megkenték és felöltöztették a „vérontásnélküli áldozat” színhelyét, az oltárt. Szentelt olajjal megkenték a falakat, szenteltvízzel meghintették és megtömjénezték azokat minden égtáj felé.
„Erősítsd meg, Urunk, e hajlékot!” – imádkozták egy másik helyen a templomszentelés során. Az imádságok és Lélek által templommá lett hajlék – az épület és a közösség egyaránt – tovább erősödött a szertartás végén a hála szavainak megformálásakor, majd később, a szeretetvendégségben.Â
Dr. Janka György esperes-parókus atya köszöntőjében felsorolta mindazokat, akiknek valamilyen úton-módon hálás lehet ő és közössége, majd a templomépíttető parókus atya közbenjárását és munkáját is elismerve és megköszönve Ábel püspök atya papi mellkeresztet ajándékozott György atyának. Â
Az ünnepet megtisztelte jelenlétével és beszédet mondott dr. Szabó Tünde, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztését koordináló kormánybiztos, valamint Bajnay Kornél képviselő.
Lakatos Péter görögkatolikus lelkész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársa, PhD-fokozatú nyelvész. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke tavaly december 1-jén nevezte ki országos cigánypasztorációs referenssé a tisztséget csaknem húsz éven át ellátó Dúl Géza szátoki plébános helyére. Budapesten, a Rózsák terei görögkatolikus parókián beszélgettünk.
– Mátészalkán született, mélyszegénységben élő roma szülők első gyermekeként. Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?
– Két dolog jut eszembe: elsősorban a borzasztó mélyszegénység, másodsorban az óriási összetartás. Egészen másfajta közösségi életet éltünk, mint amit a mai individualizált világban tapasztalunk. Sokkal összetartóbbak voltunk. Visszagondolva rengeteg gyereket látok magam körül. Hatalmas volt bennünk az istenhit, de az Egyházzal való kapcsolatunk – a vallás gyakorlása, a templomba járás – nem volt rendszeres. Ez csak a '80-as évek közepén változott meg, amikor Zolcsák István atya került a községünkbe, Kántorjánosiba. Nyitott felénk, ő tette meg az első lépést. Ha valaki a nem roma közösségből való, és közeledik a cigánysághoz, az azt jelenti, hogy el is fogadja a cigányokat. Mi ezt hatalmas megtiszteltetésnek vettük. Tudtuk, naponta tapasztaltuk: az, hogy romák vagyunk, negatív képzeteket kelt a többségi társadalom tagjaiban, alacsonyabb rendű embereknek tartanak bennünket. Az, hogy egy pap, aki nem cigány, szeretettel közelített felénk és elfogadott bennünket, azzal járt, hogy mi is nyitottunk felé. Olyannyira, hogy István atya vezetésével létrejött egy közösség. Először házaknál jöttünk össze, imádkoztunk, és ő megtanított minket a hit legalapvetőbb dolgaitól kezdve az egészen bonyolult dogmatikai tételeken át nagyon sok mindenre. A '90-es évek elején a magyar görögkatolikus templom mellett felépítettük a cigány templomot is, ahol a saját nyelvünkön, a romaninak a cerhári dialektusában végeztük és végezzük ma is Aranyszájú Szent János Isteni Liturgiáját, amit a szomszédban lévő Hodászon évtizedekig szolgáló, ugyancsak magyar származású Sója Miklós atya fordított le.
Zolcsák István atya szolgálatának köszönhetően az emberek úgy érezték, az Egyház, illetve Isten útja az, ami kiemelheti őket a mélyszegénységből, és segíthet megváltoztatni a romákról kialakult negatív képet.
– A szülei mivel foglalkoztak?Â
– Édesapám tizenhat, édesanyám tizenöt éves volt, amikor megszülettem. Ez teljesen normális volt a mi világunkban.Â
„Könyörgök, hogy legyenek mindnyájan egyek” – János evangéliuma 17. fejezetének (Jn 17,21) ez a mondata kíséri majd Ferenc pápa apostoli útját az afrikai országba július 5. és 7. között. A látogatás logójában egy olajágat hordozó galamb látható Dél-Szudán térképének kontúrjai felett.
A vatikáni sajtóközpont március 23-án, szerdán hozta nyilvánosságra a pápa 37. apostoli látogatásának logóját. „Könyörgök, hogy legyenek mindnyájan egyek” – ez a mottója az apostoli útnak, amelyet Ferenc pápa július 5. és 7. között Dél-Szudánba tesz, ahol felkeresi Dzsuba városát. A látogatás a Kongói Demokratikus Köztársaságba július 2. és 5. között vezető útját követi. A mottó Jézusnak a János-evangéliumban szereplő (Jn 17) papi imájából származik.
A pápai út logóján egy galamb, a dél-szudáni térkép kontúrjai a zászló színeivel, valamint egy kereszt és egy kézfogás látható. A galamb a térkép körvonalai fölé került, és egy olajágat hordoz, amely a béke iránti vágyra utal. A térkép közepén egy kézfogást látunk, ami az egyetlen nemzetet alkotó törzsek kiengesztelődését jelképezi. A jobb oldalon a kereszt az ország keresztény örökségét és szenvedéstörténetét szimbolizálja. A kereszt mellett felirat (Ferenc pápa Dél-Szudán) és az apostoli út dátuma, 2022. július 5–7. látható.
Forrás:Â Vatikáni Rádió
Illusztráció: Vatican News
Új képállvánnyal lett teljes Miskolcon a Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére szentelt templom.
Miskolc második legrégebbi parókiája idén ünnepli a templom felszentelésének kerek évfordulóját. 1961. október 15-én, főpapi liturgia keretében történt a Diósgyőr-Vasgyári Egyházközség templomának felszentelése. Az akkor még vakolatlan, belül aljzatbetonos épület lassan „öltözködött” a korábbi parókusok és hívek munkájával. Torony épült, vakolás és kerítés építése, parkettázás, belső festés, üvegre festett képállvány, padok készítése követte egymást. Most a nem csupán a Vasgyár, hanem az egész Diósgyőr területén lakó hívek folytatják elődeik munkáját; támogatásukkal teljes ikonosztázion készült a hatvanadik templombúcsú ünnepére. A képállványt Orosz Atanáz püspök szentelte meg az ünnepi Szent Liturgián.
„Meglátogatta népét az Isten” – a búcsúi liturgián fölolvasott evangéliumi szakasz (Lk 7,11-16 ) utolsó sorával kezdte az ünnepi homíliát Atanáz püspök, majd több ó- és újszövetségi példát említett meg, melyek Isten látogatásáról szólnak, utolsóként Zakariás ehhez fűződő örömteli sóhaját, mely szerint Isten „meglátogatta és megváltotta népét”. A Jézus mennybemenetelekor kapott ígéret: „Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig” (Mt 28,20) a látogatás határtalanságát üzeni számunkra. „A képállványon a tanító Krisztus folyamatosan szembe tekint velünk és föleleveníti látogatásának örökké való jellegét.” – mondta a főpásztor, majd később hozzá tette: „Jézus azt akarja, hogy mi is hasonlók legyünk hozzá; saját képére és hasonlóságára teremtett bennünket az Isten, ezért lehetséges, hogy a testet öltött Istenige most már képekben is előttünk álljon. A testté lett Isten immár bennünket is arra indít, hogy magunkban engedjük restaurálni azt a csodálatos képmást, amelyet a Teremtő kezéből kaptunk.”
„A templom számunkra nemcsak szentséglátogatást, hanem az ikonosztázion szemlélését is jelenti, valahányszor betérünk a templomba. Nem csak mi látogatjuk a Szentet, hanem a Szent is ránk tekint és tekintetével megerősít és lehetővé teszi, hogy folytatódjon az a csodálatos, restauráló műve, amellyel helyreállítja bukott képmásunkat, hasonlóvá tesz minket a maga bölcsességéhez, jóságáéhoz, a maga képéhez.” – hangzott el a püspöki beszédben.
A képállványon ábrázolt ünnepek is tanítást, üzenetet hordoznak. Megtanulhatjuk belőle Krisztus hogyan élte át a különböző életkorokat és élethelyzeteket. „Merítsünk erőt az ő tekintetéből, és így hősiesen viseljük az élet nehézségeit” – zárta ünnepi gondolatait Atanáz püspök.
A fából készült képállványon az alapképeket kiegészítik a templom védőszentje és a Mandylion képei. Lisieux-i Kis Szent Teréz (a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz nővér), mint az egység munkájának védőszentje lett a templom patrónája. Csontereklyéjét a templomban őrzik.
Az egyedüliként munkástelepen szervezett egyházközség történetét, temploma felépítéséért vívott harcát a jelenlegi parókus, Papp András mutatja be a Miskolc-Diósgyőr, Miskolc legtöbbet szenvedett egyházközsége címmel megjelent kiadványban.
Bizánci rítusú Szent Liturgiát mutattak be szeptember 8-án, az Istenszülő születése ünnepén a budapesti Szent István-bazilikában I. József (Youssef Absi) szír melkita görögkatolikus pátriárka főcelebrálásával. Az esemény egyszerre volt része az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak és az – ehhez kapcsolódóan hazánkban megrendezett – európai keleti katolikus püspökök találkozójának lezárása.A szertartáson, amelyen mintegy húsz görögkatolikus főpásztor és 150 görögkatolikus pap koncelebrált, és számos római katolikus főpásztor és pap is részt vett, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntötte az egybegyűlteket, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita mondott szentbeszédet. A görög- és római katolikusok és más érdeklődők teljesen betöltötték a budapesti bazilikát, de a kiszorultak sem maradtak le a Szent Liturgiáról: ők a főtemplom előtti téren kivetítőn követhették az eseményeket. A szertartás alapvetően magyar nyelvű volt, de az evangélium és a Miatyánk is elhangzott angol nyelven is, a nem magyar anyanyelvű főpásztorok pedig a saját nyelvükön imádkoztak. A Szent Liturgia egyes részeit olaszul, franciául, arabul, szlovákul, románul, ószlávul és angolul énekelték a jelen lévő diakónusok és püspökök.
A kocsit augusztus 20-án a Vasúttörténeti Parkban örökítette meg az MTI fotósa.Az eredetileg 1938-ban elkészült, majd a II. világháborúban megsemmisült Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija a Vasúttörténeti Parkban volt megtekinthető augusztus 20-án, az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén. Az ereklyeszállító kocsit a kormány megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával a Dunakeszi Járműjavítóban építették újra 5 év alatt, az eredetivel megegyezően, de a mai vasúti közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelően. Az ereklyeszállító kocsiban a Szent Korona másolata látható, előtte hagyományőrző koronaőrök állnak. Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/MTI Fotó: Lakatos Péter/MTI Magyar Kurír
Az EU-s támogatás segítségével, a Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia (mint konzorciumvezető) és a Kis Szent Teréz Alapítvány (mint konzorciumi partner) szervezetekből álló konzorcium által megvalósítani tervezett, hátránykompenzációs tevékenységek szignifikánsan hozzájárulnak a társadalmi esélyegyenlőség fokozásához, valamint az előítéletesség és a hátrányos megkülönböztetés elleni többszintű fellépéshez. A Görögkatolikus Parókia és az Alapítvány jelenleg is fontos szerepet tölt be a helyi közösség életében. A fenti szervezetek a helyi esélyegyenlőségi célcsoportok megszólítása és közösségbe vonása (pl. fiatalok közösségbe vonása, idősgondozás), a szemléletformálás és a hátrányos helyzetű személyek integrációja terén széles körű szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. A két szervezet meghatározó szereppel bír a helyben lévő közösségek megtartó erejének erősítésében, a hátrányos helyzetű személyek befogadásában, a leszakadó rétegek támogatásában, a mélyszegénységben és a többségi (helyi) társadalomban élők közötti szociokulturális hátrányok mérséklésében. A hátránykompenzációs programokon résztvevő a többségi (helyi) társadalomban élők számára közelebb kerülhetnek azok a problémák, melyeket eddigi tapasztalataik alapján még nem ismertek, hozzájárulva ezzel a többségi (helyi) társadalomban élők és az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok közötti szociokulturális hátrányok mérsékléséhez. A programokba bevont esélyegyenlőségi célcsoportok tagjai - a virtuális térben megélt kapcsolatok helyett - valódi kapcsolatokat alakítanak ki majd egymással és a többségi (helyi) társadalomban élő társaikkal, a különböző élethelyzetben lévő emberekből felépülő új közösségek növelik az összetartást, csökkentik a meglévő előítéleteket egymással szemben. A Projekt keretében az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjai a megtanult és elsajátított készségek, valamint a közösség megtartó és inspiráló ereje által élhetőbbnek ítélik majd meg a helyzetüket, a hátrányos társadalmi csoportokra jellemző „kilátástalanság érzés” és a kedvezőtlen adottságok is mérséklődhetnek. A projektmegvalósítás időszaka alatt rengeteg hasznos és pozitív minta kerül átadásra a hátrányos helyzetűek részére, melyeket a résztvevők a sajátjuknak éreznek majd, a jövőben átadhatják azokat a környezetük számára is. A Görögkatolikus Egyház országos szervezeti struktúrája önmagában lehetővé teszi a jó gyakorlatok országos (hálózatszerű) továbbadását, vagyis azok a hátránykompenzációs tevékenységeket, amelyek a Projekt keretében a hatékonynak bizonyultak a felmerülő összetett társadalmi problémák kezelésében a hasonló problémákkal küzdő településeken is használhatók lesznek. |
A Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia kiadásában megjelent könyv (ISBN 978-615-01-1180-3) bemutatja az egyedüliként munkástelepen szervezett egyházközség történetét, temploma felépítéséért vívott harcát.
A templomépítésre kért telkek közül kettőt visszavontak, a harmadikat államosították. Az összegyűjtött építési anyag a világháborúban odaveszett. Kápolnának először a vasgyári telepen két szobát jelöltek ki, majd egy kocsma melletti épületet, a harmadik helyet pedig eladták a fejük felől. Az imaház – csak torony nélküli tervekről lehetett szó – nehezen megadott építési engedélyét az alapozás után visszavonták. A templomnak felajánlott telek egy árokpartot jelentett. Mindezek ellenére a templom felépült az egyházközség papjainak nagy áldozatával. A könyv alcíme valós megfogalmazás: Miskolc legtöbbet szenvedett egyházközsége. A kiadvány megrendelhető a következő címen: Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia 3532 Miskolc, Bíró u. 2/A. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Október 10-én délután 16 órakor avatják boldoggá Carlo Acutist Assisiben, a Szent Ferenc-bazilikában – jelentették be a napokban. Ferenc pápa február 21-én hagyta jóvá annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri a 15 éves korában leukémiában meghalt olasz fiú közbenjárására történt csodát. A 2006-ban elhunyt Carlo élete sokak számára vált példává.Carlo 1991-ben született Londonban, ahol szülei dolgoztak akkoriban. Hétéves korában különleges engedéllyel lett elsőáldozó, kamaszkorában is mindennap járt misére, imádkozta a rózsafüzért. Ugyanakkor mindenki, aki ismerte Carlót, azt mondta róla, olyan volt, mint bárki más, egy mai kamasz. Jómódú milánói család elsőszülött gyermeke, a jezsuiták által fenntartott humán gimnáziumba járt, mielőtt megbetegedett volna. Napjai tanulással, plébániai programokkal, biciklizéssel és a számítógép iránti szenvedéllyel teltek: programozott, filmet vágott, weboldalakat hozott létre, képregényeket tervezett. Éppen a világhálónak köszönhető, hogy Carlo híre jóval túllépte baráti köre határait. Történetét és lelki örökségét ma már az egész világon ismerik, a Fülöp-szigetektől a Zöld-foki-szigetekig, Brazíliától Kínáig.
Tizenkilencedik alkalommal adták át a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Parma fidei – Hit pajzsa díjat február 22-én Budapesten, a Párbeszéd Háza dísztermében. Az idei kitüntetett Imre Margit Ágota OSBM görögkatolikus szerzetesnővér.A Parma fidei – Hit pajzsa díjat Mádl Dalma asszony adta át. Ünnepi beszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita méltatta a kitüntetettet. Az ünnepségen többek közt jelen volt Keresztes Sarolta Bazilia, a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek magyarországi főnöknője és Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a tavalyi kitüntetett. A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író. A kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjátadó elején GounodÂÂ Ave Mariája csendült fel Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző, Magyarország érdemes és kiváló művésze, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja előadásában, majd Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója, a Hungary Helps program jószolgálati nagykövete köszöntötte a megjelenteket.ÂÂ A Kr. u. 2. században élt Lyoni Szent Iréneusz gondolatai nyomán kifejtette: Isten dicsősége az ember, és mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy olyan életben részesedjünk, ami csak szeretet. – A személyválogatás nélkül szerető ember az Úr kegyelméből magát Istent szemlélheti. Imre Margit Ágota bazilita nővér életében „az emberi gyengeségen úrrá lenni képes isteni kegyelmet” ünnepeljük. A dicsőség Istené – zárta beszédét Sajgó Szabolcs.
|
- Erdő Péter bíboros: A Szentatya jelenléte Budapesten sok nép lelki sebeit gyógyítaná
- Öt éve végezték ki a 21 kopt vértanút – Emléküket már nemcsak templom, szobor is őrzi
- Hazánk az idei betlehemkiállítás díszvendége a Vatikánban
- Jézus jászlának egy része visszakerül Betlehembe
- Eucharisztikus konferenciát rendeztek Miskolcon