Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

1992. március 30-át írtunk, és az Aviaco spanyol légitársaság DC-9-es repülőgépe Madridból tartott Granada felé. Sűrű eső és heves szélrohamok nehezítették útjukat, különösen a földet érést: egy erős széllökés miatt a futómű túl erősen csapódott a talajhoz, a gép ugrott egyet, és ahogy visszaesett a kifutópályára, kettétört, miközben nagy sebességgel száguldott tovább.

Akik szemtanúi voltak a történteknek, biztosra vették, hogy sok áldozattal jár a baleset – ennek ellenére mind a 94 utas és az öttagú személyzet életben maradt. A 26 sérültből egy került súlyos állapotban kórházba. Az utasok, akik a drámai pillanatokban a legrosszabbtól tartottak, úgy érezték, újjászülettek, amikor rádöbbentek, hogy megmenekültek. A gép nem gyulladt ki, amire pedig komoly esély lett volna; és azok az utasok is életben maradtak, akik kizuhantak a kettétört gépből.

A „csodarepülő” pilótája, Jaime Mazarrasa testvére, Gonzalo abban az időben Rómában tanult és a Szent Józsefről elnevezett Pápai Spanyol Kollégiumban lakott. Az évforduló alkalmából „II. János Pál is eljött, és velünk vacsorázott. Az a megtiszteltetés ért, hogy elénekelhettem neki egy dalt, amelyet tizenegy évvel azelőtt írtam, a merénylet után.” (Gonzalo atya spanyol nyelvterületen népszerű szerzeményeivel azóta is zenével hirdeti a hitet.)

Két nappal később „fejeztem be egy 30 napos imádságot – folytatta Gonzalo Mazarrasa a visszaemlékezést –, melyben a lehetetlen ügyekért kértem Szent József közbenjárását, amikor kettétört egy repülőgép landolás közben Spanyolországban, csaknem száz emberrel a fedélzeten. A pilóta a testvérem volt. Egyetlen ember sérült meg komolyabban, de hála Istennek ő is felépült. Aznap megtudtam, Szent Józsefnek milyen hatalmas ereje van Isten trónja előtt”.

A spanyol pap azt is elmondta, idén is ragaszkodott a 30 napos imádsághoz Mária jegyeséhez, mint harminc éve mindig. „Soha nem hagyott cserben” – mondta. „Sőt, mindig messze meghaladta a reményeimet. Jól ismerem, akiben bízom.”

Forrás: AciPrensa.com

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Walter Nanni, az olaszországi Karitász képviselője a Vatikáni Rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, a bizonytalanság és az erőszak egyre jobban növekszik Haitin.

Öt katolikus pap, két apáca és három világi hívő az áldozata az újabb erőszakos cselekménynek Haitin. A hírt a helyi püspöki konferencia közölte, hangsúlyozva, hogy az emberrablók egymillió dollárnyi összeget követelnek szabadon bocsátásukért. A tízfős csoport az ország fővárosától, Port-au-Prince-től északkeletre fekvő területen utazott, amikor rájuk támadtak. A haiti szerzetesek és szerzetesnők konferenciájának (CHR) főtitkára, Gilbert Peltrop atya nyilatkozatában közölte az elraboltak nevét. A hét szerzetes: Joseph Evens atya, Michel Briand atya, Jean Nicaisse Milien atya, Joël Thomas atya, Hugues Baptiste atya, Anne Marie Dorcélus nővér és Agnès Bordeau nővér. Arnel Joseph atya három hozzátartozója is velük volt: édesanyja, Oxane Dorcélus; húga, Lovely Joseph és a keresztapja, Welder Joly.

A karibi ország, amely az Antillákon fekvő Hispaniola szigetének körülbelül egyharmadát foglalja el, súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válságon megy keresztül, amely diktatórikus fordulatot eredményezhet. Régóta emberrablások és erőszakos bűncselekmények sújtják, amelyeket az elmúlt tizenöt évben az országon végigsöpört hurrikánok, földrengések és járványok által okozott súlyos zavarok légköre vesz körül. Példa nélküli humanitárius vészhelyzet alakult ki a természeti katasztrófák után, amely a nemzetközi közösség mozgósítása ellenére továbbra is fennáll. Különösen a 2010. január 12-i földrengés kényszerítette térdre az országot; legalább 200 ezer ember halálát okozta, de a szám egyes becslések szerint akár a félmilliót is eléri.

Egy helyi hírügynökség szerint a hét szerzetest és társaikat egy hírhedt bűnbanda rabolta el. „A nemzetnek talpra kell állnia, hogy küzdeni tudjon az ilyen incidensek ellen” – hangsúlyozta Gilbert Peltrop atya, a haiti szerzeteskonferencia főtitkára. Az emberrablásra kevesebb mint két héttel azután került sor, hogy egy lelkészt és három másik embert fegyveresek raboltak el.

Haitinak közel 10 millió lakosa van, akiknek több mint 70 százaléka a létminimum alatt él. A kontinens egyik legszegényebb országa, ahol a migrációs kérdés is komoly problémát jelent. Becslések szerint jelenleg 500 ezer haiti migráns él a Dominikai Köztársaságban, többségük illegálisan. Luis Abinader, a Dominikai Köztársaság elnöke a múlt hónapban bejelentette, hogy 380 kilométeres kerítést építenek a haiti határon az illegális bevándorlás, a kábítószer-kereskedelem és az ellopott járművek forgalmazása megállítására. A Hispaniola szigetén osztozó két karibi ország között már létesültek kerítések egyes határszakaszokon.

„Sajnos a bizonytalanság, a nyomor és az erőszak drámai módon növekszik, ahogy a bűnbandák jelenléte is, amelyek betöréseket, támadásokat és emberrablásokat hajtanak végre.” Így nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Walter Nanni, az olaszországi Karitász Latin-amerikai és Karibi Irodájának vezetője. A szervezet évek óta támogatja a Haitin működő Karitászt és az ország egyházmegyéit. Nanni elmondta, hogy nem először rabolnak el szerzeteseket. „Ez már korábban is megtörtént, és nemcsak katolikus szerzeteseket és szerzetesnőket érint, akik a kórházakban teljesítenek szolgálatot, hanem protestáns lelkészeket is. Minden embert, aki váltságdíjat tud fizetni, potenciális erőforrásnak tekintenek ezek a bűnbandák.”

Az országban az erőszak és az emberrablások elkövetőivel szemben folyamatban lévő nyomozásokkal kapcsolatban Walter Nanni elmondta, hogy Haitiben közel nyolcvan bűnözői csoport tevékenykedik, amelyek közül néhány fegyveres szervezet. „Vannak olyan csoportok, amelyek erős identitásérzetet közvetítenek a jövő és munkalehetőség nélküli fiataloknak is. Magukhoz vonzzák őket ezek a bandák, lehetőséget kínálva számukra, hogy nagyon rövid időn belül gazdasági erőforrásokhoz jussanak.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Ha az utóbbi feltételezés helytálló, akkor az M. S. jelentése Martinus Strigoniensis, vagyis Esztergomi Márton. Egy bizonyos, hét, eredetileg a selmecbányai Szent Katalin- plébániatemplomban látható passióképe közül négy, a Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás az esztergomi Keresztény Múzeum kincse.

Most lépjünk közelebb a sorban talán legszebb, legtöbbet mondó, a Jézus szenvedéstörténetét méltón záró Feltámadás című olajfestményhez, amelyen az M. S. szignatúra szokatlan helyen, a feltámadott Krisztus koporsójának párkányán látható. Méghozzá nem egyszerű azonosító jelként, hanem a nyilvánvalóan mélységes hitű festőművész üzeneteként arról, hogy meggyőződése szerint az első Feltámadott érdemeinek köszönhetően ő maga, azaz a kép alkotója is egyike lesz azoknak, akik számára a halál nem jelent végleges pusztulást.

M. S. mester névjegye és az 1506-os évszám a képen

Ahányszor rátekintek erre a festményre, mindig egy szépséges, 1984-ben kiadott Hungaroton-lemez jut az eszembe, amelyen a Schola Hungarica együttes Dobszay László vezényletével és Szendrei Janka karigazgató előkészítő munkájának eredményeként karácsonyi és húsvéti vecsernyéket énekelt. A zenei anyagot a Zágrábi Egyetemi Könyvtárban található 15. századi Pálos Antifonále, illetve a Pozsonyi Levéltárban őrzött Anna Hansen Schuman-kódex anyagából merítették. A húsvéti összeállítás capituluma, vagyis rövid olvasmánya a Christus resurgens – A feltámadott Krisztus, amely a lemezborítón is szereplő, s itt most ugyancsak látható M. S. mester-festmény, a Feltámadás lényegének méltó összefoglalása lehetne: „Krisztus halottaiból föltámadván, már meg nem hal, a halál őrajta többé nem uralkodik; mert hogy meghalt a bűnnek, egyszer halt meg, de hogy él, már az Istennek él. – Istennek hála!”

Ha rátekintünk a képen látható arcokra, a feltámadott Jézusra és a koporsóját rejtő sziklabarlangot őrzőkre, nyugalmat és csendes örömet érzünk. A bamba, alaposan – többek között láncos golyóbisokkal – felfegyverkezett zsoldosok, ha úgy tetszik, vazallusok tompa ábrázata mellett valósággal ragyog a jóságtól és az értelemtől Megváltónk arca. Erőteljes, életteli testéről már eltűntek a hosszas, aprólékosan megtervezett kínzás nyomai. Kezében az Ecclesiát jelképező keresztes zászló lobog, s passiójának elemei, a keresztre feszítés, a kereszthalál, a keresztről való levétel, az elsiratás és a szent testét megkenni készülő, gyászoló asszonyok csoportja már csak a háttér miniatűrjein vannak jelen. Ezek az arányok, a feltámadás diadalának és a nagyhét fájdalmas eseményeinek ilyen megjelenítése erőt és reményt ad nekünk, még akkor is, ha 2021 húsvétja már a második, amikor a halál árnyékának völgyében járunk. Legyünk most M. S. mester tanítványai, aki ezt a festményét 1506-ban alkotta, s nevének kezdőbetűit nem félt egy koporsó párkányán megjeleníteni, mert tudván tudta: a feltámadás bizonyossága képes kihúzni a hívők szívéből a halál fullánkját. Örök érvényű, nem csupán a festő kortársainak szóló üzenet ez. Aki teheti, merüljön el e halhatatlan kép világában úgy, hogy közben a Schola Hungarica harminchét évvel ezelőtt előadott húsvéti epizódjait hallgatja, amelyeket a páratlan szépségű, középkori eredetű ócsai református templomban vettek fel.

Szöveg: Petrőczi Éva

Fotó: Wikimédia Commons

Magyar Kurír

Lezárult az Európai Örökség cím 2020–21. évi pályázati ciklusának nemzeti szintű előzetes kiválasztási szakasza. A beérkezett pályázatok tematikája szempontjából releváns tizenegy szakterület neves hazai képviselőjéből felállított szakértői tanácsadó testület értékelésével összhangban a kormány a Máriapócs Nemzeti Kegyhelyet terjesztette fel a cím odaítéléséről dönteni hivatott Európai Bizottság részére.

Az Európai Örökség cím általános célkitűzése, hogy az európai polgárokban, különösen a fiatalokban – az európai történelem és kulturális örökség közös értékeire és elemeire alapozva – megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, megszilárdítsa a nemzeti és regionális sokszínűség elismerését, és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet. Az általános célokon túl az Európai Örökség cím lehetőséget teremt a díjazott helyszínek és környezetük vonzerejének növelésére, valamint gazdasági fejlődésének előmozdítására.

A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház által benyújtott – és a jelenlegi pályázati ciklusban Magyarország által felterjesztett – pályázat a nemzeti kegyhelyet mint nemzetek (ruszin, román, szlovák, ukrán, magyar), korosztályok és emberek közötti hidat jeleníti meg, a helyszín szimbolikus európai értékét kiemelve.

A soron következő, uniós szintű kiválasztási szakasz folyamán az Európai Bizottság 2022 első negyedévében egy független szakértőkből álló testület ajánlása alapján hozza meg döntését a címet elnyerő helyszínekről.

A teljes tagállami jelöltlista ITT tekinthető meg.

Az Európai Örökség címet eddig 25 tagország 48 helyszíne nyerte el – köztük négy magyarországi: 2015-ben a Páneurópai Piknik Emlékpark, 2016-ban a Liszt Ferenc Zeneakadémia, 2018-ban a Dohány utcai zsinagóga, 2020-ban pedig Szentendre.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kormány.hu

Magyar Kurír