Főmenü
Belépés
Közelgő eseményeink
| Nincs esemény |
Hírlevél feliratkozás
Térkép
Diósgyőri Görög Katolikus Templom nagyobb térképen való megjelenítése
Tüntetők követelése Isztambulban: Legyen újra mecset a Hagia Sophia
| 
| 
A Hagia Sophia egykor a kereszténység legnagyobb temploma volt, később mecset lett, ma múzeum. Az új-zélandi mecset ellen elkövetett merénylet után most számos muszlim azt követeli, hogy az isztambuli istenházát újra az iszlámhoz tartozó imahellyé alakítsák át.
Több százan tüntettek március 16-án, szombaton Isztambulban azért, hogy a jelenleg múzeumként működő egykori templom, a Hagia Sophia újra mecsetté legyen. A Welt március 17-i, vasárnapi jelentése szerint a tüntetők a két új-zélandi mecset ellen irányuló, legalább ötven halálos áldozatot követelő terrortámadásokra hivatkozva fejezték ki követelésüket. A feltételezett tettes röviddel a merénylet előtt egy kiáltványt tett közzé, melyben többek között a „minaret nélküli Hagia Sophia” szerepel tette indítékaként, indítóokaként.
A Hagia Sophia a 6. században épült; évszázadokon keresztül a kereszténység legnagyobb templomának számított. Miután a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, a város új uralkodói mecsetté alakították az istenházát. A modern Törökország világi alapítója, Mustafa Kemal Atatürk rendelte el 1934-ben, hogy az épületet ezt követően múzeumként használják.
Az elmúlt években egyre többször adtak hangot annak a követelésnek, hogy alakítsák vissza az épületet mecsetté – ehhez az indítványhoz Recep Tayyip Erdoğan, Törökország köztársasági elnöke is csatlakozott. A közelmúltban néhányszor felolvasást tartottak a Koránból, mely a görög kormányzat tiltakozását váltotta ki. Az ortodox keresztények számára a Hagia Sophia továbbra is identitásuk meghatározó helyszíne és a kereszténység a régióból való kiszorításának szimbóluma.
Forrás és fotó:Â Katholisch.de
Magyar Kurír
Megnyílt az út hét román görögkatolikus vértanú püspök boldoggá avatása előtt
| |
Hét román görögkatolikus püspök vértanúságát ismerte el Ferenc pápa, aki március 19-én, kedden jóváhagyta az erről szóló boldoggáavatási dekrétumot, amikor kihallgatáson fogadta Angelo Becciu bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát.
A máramarosszigeti börtön, ahol a vértanú görögkatolikus püspökök mellett Márton Áron, Boldog Bogdánffy Szilárd és Boldog Scheffler János is raboskodott
Vasile Aftenie bukaresti püspöki helytartó, Ioan Suciu balázsfalvi megbízott püspök, Tit Liviu Chinezu titkos püspök, Valeriu Traian Frentiu nagyváradi, Ioan Balan lugosi, Alexandru Rusu máramarosi és Iuliu Hossu kolozsvári püspökök a román kommunista rendszer áldozatai voltak, akiket az akkori hatalom hitük miatt bebörtönzött és megkínzott, és a megpróbáltatások következtében életüket vesztették 1950 és 1970 között.
Aftenie 1950-ben az egykori kommunista titkosszolgálat, a Securitate egyik kihallgatása idején halt meg. Frentiu, Suciu és Chinezu a máramarosszigeti börtönben hunytak el, ahol a politikai foglyokat tartották. Ott számos román és magyar értelmiségi, egyházi vezető volt bebörtönözve politikai és vallási meggyőződése miatt.
Hossut, Rusut és Balant is bezárták, ők 1955-ben elhagyhatták a hírhedt észak-erdélyi fegyházat, majd ortodox kolostorokban jelöltek ki számukra kényszerlakhelyet, amit nem hagyhattak el. Rusut egy évvel később ismét bebörtönözték, 79 évesen a szamosújvári börtönben halt meg.
Boldoggá avatásukat 1994-ben kezdeményezte a romániai görögkatolikus egyház, amely a kommunizmus idején illegalitásban működött: a kommunista hatalom betiltotta a görögkatolikus egyház működését, templomait az ortodoxok kapták meg. A vértanú püspököket a román kommunista hatalom arról igyekezett meggyőzni, hogy térjenek át ortodox vallásra, de ők kitartottak hitük mellett és nem voltak hajlandók elszakadni Rómától.
A román görögkatolikus egyház azt reméli, hogy a hét püspök boldoggáavatási szertartása Ferenc pápa jelenlétében történik Balázsfalván, az egyházfő május 31. és június 2. közötti romániai látogatása idején.
*
A pápa romániai látogatását januárban jelentette be a Vatikán. Akkor közölték, hogy az egyházfő Bukarestbe, Csíksomlyóra, Jászvásárra és Balázsfalvára is ellátogat. A részletes programot várhatóan április közepén hozzák nyilvánosságra.
Forrás: Maszol.ro, Agerpress.ro
Fotó: E-communio.ro
Magyar Kurír
Nagyböjti templomi találkozások 2019
| |
Az igazi böjtről
| |
Minden böjti időszak kezdetén előttünk áll az a fontos kérdés, hogy milyen igazi böjt, mi tetszik az Úrnak.
Amint tudjuk, van testi és van lelki böjt. Keleti Egyházunk nem választja el egymástól a kettőt, hanem egyszerre gyakorolja.
A testi böjt azt jelenti, hogy nem elégítjük ki a gyomor és a has követeléseit, nem adunk meg neki mindent amit kíván. Kevesebbet eszünk és iszunk, tűrjük az éhséget, megfékezzük a test uralmát lelki örömökkel. Mindezt pedig úgy kell gyakorolnunk, ahogy az Úr tanácsolta: „Amikor böjtöltök, ne legyetek bús képűek, mint a képmutatók. Ők ugyanis elváltoztatják az arcukat, hogy böjtölésükkel feltűnjenek az emberek előtt. Bizony, mondom nektek: ők megkapták már jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, az arcodat pedig mosd meg! Ne lássák az emberek, hogy böjtölsz, csak Atyád, aki a rejtekben van; és Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked.” (Mt 6, 16-18)
A böjtöt Istennek ajánljuk, az Övé, ahogy mi magunk is. A test követelései, a bűn rabsága azonban elválaszt minket Istentől, ezért a lelki böjtöt is gyakorolnunk kell, mert másként a test erőfeszítései keveset érnek.
Lelki böjtről akkor beszélünk, amikor a lélek minden rossztól tartózkodik, így a rossz gondolatoktól, beszédtől és cselekedetektől.
Igaz böjtölő az, aki tartózkodik a haragtól, veszekedéstől, a kapott sérelmek megtorlásától.
Igazi böjtölő az, aki „őrizetet tesz a szájára”, és tartózkodik a fecsegéstől, pletykától és rágalmaktól, ítélkezéstől, hízelgéstől, minden hitvány beszédtől, szitkozódástól, kétértelmű szavaktól, minden piszkos beszédtől és hazugságtól.
Az igaz böjtölő óvja a szívét mások javainak óhajától, nem engedi az irigység homályosító szenvedélyét megerősödni. Nem lop, nem vesz el semmit, ami nem az övé.
A szentatyák tanítása szerint az ördög sokkal több bűnalkalmat kínál böjt idején, mint máskor, mert figyeli az embert és szándékait.
Az az igazi böjt tehát, ami legyőzni igyekszik a szenvedélyeket, és ebben test és lélek együttesen harcol, hiszen a test segítségével uralkodunk szenvedélyeinken.
Sajnos sokan böjtölnek úgy, hogy a lelki erőfeszítésre nem ügyelnek. Sokan tartózkodnak a húsevéstől szerdán és pénteken, de nem tartózkodnak a rossz gondolatoktól, beszédtől és cselekedettől.
Sokan böjtölnek egy héten kétszer-háromszor, de mit ér, ha nem tartózkodnak a haragtól, vagy nem gondolnak azokra a bűnökre, amelyekkel megbántották eddig az Urat.
Vannak, akik böjtölve kinyújtják a kezüket a vesztegetésre, vagy idegen tulajdon felé, ami azért lehetséges, mert nem gondolnak soha a lelki böjt fontosságára.
Összefoglalva azt állíthatjuk, hogy az igazi böjt az, ha tartózkodunk minden rossztól. Ha igazi böjtöt akarunk, ami tetszik az Úrnak, akkor böjtöljünk testileg és lelkileg is.
Tegyük ezt állandóan, hiszen a rossztól való tartózkodás állandó kötelessége a kereszténynek. Kapunk erre példát a Szentírásból, amikor bemutatja nekünk Szent Lukács evangelista Anna prófétaasszonyt, akiről ezt mondja: „...nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal.” (Lk 2, 37)
Az életszentség útját járni akaró keresztény alapmagatartása a fegyelem, ami nélkül névleges keresztények lehetünk, de igaziak nem.
Hogyan böjtöljünk tehát az előttünk álló hetekben?
Böjtöljön az értelem, és tartsa távol magát a fölösleges dolgoktól!
Böjtöljön az ész úgy, hogy nem tartja észben a rossz dolgokat és nem füstölög sérelmeken!
Böjtöljön az akarat Isten parancsai előtt, hogy azok fontosabbak legyenek saját akaratunktól!
Böjtöljön a szív helyes érzülettel, ahogy szent életű Paisziosz atya tanácsolja: „Helyezd a saját bűneidet magad elé, hogy inkább azokat lásd, mint másét...” Nem feledve, hogy minden böjti időszak, bűnbánati időszak!
Böjtöljön a szem, ami nem néz helytelen kívánsággal semmire, ahogy a Szentírás ajánlja: „Fordítsd el szemedet, hiúságot ne nézzen, éltess engem a Te utadon!” (Zsolt 119, 37)
Böjtöljön a fül úgy, hogy mentes legyen a pletykától, és minden érzelmeket felkavaró zenétől, ami a lélek csendjét kikezdi és elűzi!
Böjtöljön a nyelv úgy, hogy mentes legyen a hiú beszédtől, locsogástól, hazugságtól, de minden íztől és ízleléstől, ami fellazíthatja böjti fogadalmunkat! Némuljon el a rosszra a nyelv és az ajak, helyette valósuljon meg a zsoltáros szava: „Áldom az Urat minden időben, ajkamon van dicsérete szüntelen.” (Zsolt 33,2)
Ezért imádkozik naponta XVI. Benedek
| |
XVI. Benedek vendégül látta Kijev görögkatolikus nagyérsekét, Szvjatoszlav Sevcsukot. Az emeritus egyházfő az ukrajnai fegyveres konfliktust Európa „nagy tragédiájának” nevezte, és elárulta azt is, hogy miért imádkozik mindennap.
Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi görög-katolikus nagyérsek szerint XVI. Benedek mindennap imádkozik azért, hogy béke legyen Ukrajnában. A Rómával egységben lévő egyház ezt közölte február 26-án, kedd este, miután legfőbb vezetőjük találkozott a Vatikánban Ferenc pápa elődjével. XVI. Benedek a közlemény szerint az ukrajnai konfliktust Európa „nagy tragédiájának” nevezte.
Sevcsuk hangsúlyozta: amennyiben Ukrajna „nem áll ellen az orosz agressziónak, akkor más európai országok is áldozatul fognak esni az oroszoknak”. A nagyérsek megköszönte XVI. Benedeknek, hogy támogatja Ukrajnát és a görögkatolikus egyházat, majd az emeritus pápának ajándékozta Mondd meg nekem az igazságot című könyvének olasz nyelvű kiadását.
Az ukrán görögkatolikus egyház a legnagyobb Rómával egységben lévő keleti katolikus egyház. Hivatalos egyházi adatok szerint világszerte hét millióan vallják magukat ezen egyház tagjának. Sokan közülük külföldön élnek, az egyházmegyék és exarchátusok több mint fele is ott található. Az alapvetően ortodox Ukrajnában nagyjából minden tizedik lakos görögkatolikus, akiknek legfőbb egyházi vezetője a kijev-halicsi főérsek, 2011 óta Szvjatoszlav Sevcsuk.
Fordította: Németh Attila
Forrás és fotó:Â Katholisch.de
Magyar Kurír
|
|
- Kocsis Fülöp érsek a Don-kanyarba látogatott
- Jézus arcának korai ábrázolását találták egy bizánci templomban Izraelben
- Michael August Blume apostoli nuncius a Hajdúdorogi Főegyházmegyébe látogatott
- Homokbetlehem épül a Szent Péter téren
- Először avatnak boldoggá keresztény vértanúkat muszlim országban
Adó 1+1 % - Támogatás
0011
Kis Szent Teréz Alapítvány adószáma:
18410215-1-05
Tájékoztató az 1 % felajánlásáról
Az Egyházközség számlaszáma:
10700086-66754772-51100005
Egyházfenntartás
Hitoktatási körlevél MKPK
Képviselőtestület
Kategóriák
Ajánlott oldalak
Keresés
Szavazás
Régi oldalunk...
Régi oldalunk
MEGSZŰNT!!!
már nem talál
archív tartalmakat:
Már nem frissül tovább,
és elmúlt eseményeink
már nem tekinthetőek meg.
VÉGE...