Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Nagyböjti szertartásaink

A centenáriumi imalánc március 11-24. között Diósgyőrben folytatódik.

A napi szertartás mellett otthonunkban is végezzük a centenáriumi imádságot!

 

2024. március

 

18. hétfő - Cirill főpap emléke

17.30  -  Böjti vecsernye.

 

19. kedd - Krizánt és Dária vértanúk emléke

17.30  -  Böjti vecsernye.

 

20. szerda - A szávamonostori 20 vértanú emléke

17.30  -  Előszenteltek liturgiája.

              A szentbeszéd témája: Isten kegyelme szükséges az üdvösségre (Gorcsa János atya).

 

21. csütörtök - Jakab hitvalló főpap emléke

17.30 - Böjti vecsernye.

 

22. péntek - Bazil fölszentelt vértanú emléke

17.30  -  Előszenteltek liturgiája.

 

23. szombat - Lázár feltámasztása

17.30  -  Szent Liturgia,

18.15  -  Lítiás nagy vecsernye.

 

24. vasárnap - Virágvasárnap, Jézus bevonulása Jeruzsálembe

08.00  -  Utrenye,

09.00  -  Szent Liturgia, barkaszentelés, miroválás,

17.30  -  Szent Liturgia, miroválás

18.30  -  Lítiás nagy vecsernye.

Szemben velük és magunkkal – Lírai-naturalista fotókiállítás Budapesten a felzárkózó településekről

„Az elmúlt évek legjelentősebb kiállításán vagyunk.” Novák Péter előadóművész ezzel a mondattal nyitotta meg március 15-én délután a FUGA Budapesti Építészeti Központban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, Mátrai Roxána és Majoros Árpád Csaba kiállítását. A Szemben című tárlat a felzárkózó települések mindennapjait mutatja be a két alkotó személyes élményeit megörökítve.

A Máltai Szeretetszolgálat és a Felzárkózó Települések program szervezésében létrejött tárlat április 8-ig látogatható, a két alkotó személyes tárlatvezetésekkel és a kiállítás kibővített anyagát tartalmazó album könyvbemutatójával várja a látogatókat.

„Kell némi bátorság hozzá, hogy találkozzunk Magyarország felzárkózó településeinek olykor szürreális valóságával, mert legalább annyi veszélyt rejt magában, mint tükörbe nézni egy hosszú éjszaka utáni reggelen. Nem feltétlenül mindig azzal a képpel találjuk szemben magunkat, amit látni szeretnénk, de mégiscsak azok is Mi vagyunk” – áll a Szemben című tárlat plakátján.

A kiállításon, melyen fotók, emléktárgyak, fülhallgatóval meghallgatható történetek és egy kísérő könyvecske viszi el a látogatókat az ország legszegényebb településeire, megelevenednek a hétköznapok örömei, a munka utáni pihenés, a gyermekek kacajai, a dolgos mindennapokról mesélő verandák, a vendégeket szeretettel fogadó kiskonyhák, a közös főzések, imádságok és minden, ami messziről nem látszik. Csupán akkor, ha közel megyünk és szembenézünk az ott élő emberekkel, mögé pillantunk a hiányoknak, és hátat fordítunk az előítéleteknek. Ezt teszi évek óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Felzárkózó Települések program két munkatársa, Majoros Árpád Csaba fotóriporter és Mátrai Roxána történetíró. A leghátrányosabb helyzetű falvakat járva bekopognak, sőt, a legtöbbször kopogniuk sem kell, hiszen behívják őket az ott élők otthonaiba, ahol a mindennapok apró mozzanatait örökítik meg képeken, szóban, novellában. A Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának lelkületével olyan közvetlen és meghitt pillanatokat mutathatnak meg, melyeket csak az láthat, aki valóban jelen van az ott élők között.

A Kazahsztánban szentként tisztelt Chira Sándor kárpátaljai vértanú püspökről készült tévéműsor

Chira Sándor kárpátaljai görögkatolikus püspökről – akit a Szentszék engedélyével Romzsa Tódor titokban szentelt fel – beszélgetett Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes Riskó Marianna történésszel az EWTN katolikus csatorna Communio című műsorában március 12-én. Chira Sándor 33 évnyi raboskodása, száműzetése és megpróbáltatása közepette is mindvégig töretlen hittel tett tanúságot Krisztusról.

Sajgó Szabolcs a Görögkatolikus Sajtóközpontnak elmondta: a Gondviselés terelte Chira Sándor (ejtsd: kira – a szerk.) irányába. „Vannak az ember életében olyan események, találkozások, melyeket égi jelnek tekint. Nekem nem egy, de három ilyen találkozásom volt a közelmúltban, amelyeknek köszönhetően megszületett a műsor ötlete. Először egy Rómában dolgozó kazah származású fiatalember mesélt nekem Chira Sándorról. Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy érdemes lenne szélesebb nyilvánosság előtt is beszélni róla, az ő életszentségéről és példájáról. Nem sokkal később Papp Tihamér ferences atya, aki 11 évig szolgált Kárpátalján, szintén mesélt róla, majd a vértanú püspök kutatójával, Riskó Marianna történésszel is találkoztam, aki az ő életéből írta doktori értekezését.” Vele beszélgetett a szerzetes-műsorvezető egy órán keresztül Chira Sándor életéről és tanúságtételéről.

A műsor időkorlát nélkül visszanézhető a https://katolikus.tv/musorok/delelott/ linken, valamint az EWTN YouTube-csatornáján: https://www.youtube.com/user/bonumtv.

A nagy műveltségű, apostoli lelkületű pap és tanár, kanonok és pápai prelátus, majd titokban felszentelt püspök hosszú és kemény szenvedéssel teli, mégis sugárzó élete jól szemlélteti egyháza golgotajárását és tanúságtételét is. Chira Sándor a Máramaros megyei Irhócon született többgenerációs görögkatolikus papcsaládban. Noha ruszin volt, irodalmi szinten beszélte a magyart. Hivatástudata a szatmárnémeti piarista gimnáziumban érett meg, a szemináriumot a budapesti Központi Papnevelő Intézetben végezte. Az 1920. december 19-én történt pappá szentelésekor választott jelszava – „Uram, követlek, bárhová is mész!” (Lk 9,57) – jellemezte egész további életét, papi, illetve emberi karakterét, mentalitását, szolgálatát, meghatározva élete minden további fontos döntését. Missziós vidéki parókus, később az ungvári papnevelde spirituálisa, majd rektora, az egyháztörténelem és a kánonjog professzora, püspöki tanácsadó, kórházlelkész, pápai káplán, kanonok és pápai prelátus. Romzsa Tódor titokban szentelte püspökké 1945. december 30-án.

A szovjet hatalom Romzsa püspök utódát és jobbkezét látta benne, ezért éveken át tartó zaklatás és megtörési kísérlet után 1949 februárjában letartóztatták. Az ungvári, lembergi és a hírhedt kijevi börtönökben sikertelenül próbálták a pravoszláv hitre téríteni, ezért augusztusban 25 évnyi kényszermunkára ítélték. A szibériai munkatáborok embertelen körülményei és kilenc tüdőgyulladása ellenére 1956 őszén szabadult, és hazatérhetett, ám öt hónap után ismét letartóztatták, és öt évre száműzték a kazahsztáni Karagandába. A lágerekből menekültek által épített telepről „szabadulása” után sem térhetett haza, az ott élő népeknek lett szeretett lelkipásztora. Huszonhat évig szolgálta ott a híveket. A szovjet hatóságok itt is zaklatták, sokszor éjjelente törtek rá, megverték az utcán, de ő boldogan vállalt minden szenvedést Krisztusért. A hetvenes években egészségi állapotára tekintettel többször is hazatérhetett rövid időre, ekkor papokat és három püspököt is szentelt (Szabó Konstantint, Szemedi Jánost, Holovács Józsefet).

Szenvedéssel, mégis derűvel, mély küldetéstudattal és szolgálattal teli, bőséges gyümölcsöt termő földi élete 1983. május 26-án ért véget a karagandai száműzetésben. A még élő karagandai hívek szentként tisztelik. Boldoggáavatási eljárása 2003-ban indult el.

Forrás: Király András/Görögkatolikus Metropólia

Fotó: Görögkatolikus Metropólia

Magyar Kurír

"Kis-templom" Diósgyőr 2024/3.

Nem rendelkezik a(z) pdf beépülő modullal, de letöltheti a(z) pdf fájlt.

A GÖRÖGKATOLIKUS PAPNÖVENDÉKEK LÁTTÁK VENDÉGÜL AZ ORSZÁG KISPAPJAIT EGY HÉTVÉGÉRE

Március 8-án délután reverendás és fekete öltözékű vendégek érkeztek Máriapócsra: száz papnövendék és húsz elöljáró a győri, az esztergomi érseki, a budapesti központi, a szegedi, az egri érseki szemináriumból, valamint az egri Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumból, és Váci Egyházmegye propedeutikus (előkészítő) szemináriumából. A házigazda a Görögkatolikus Papnevelő Intézet volt a miskolci propedeutikus szeminárium görögkatolikus papnövendékeivel kiegészülve.

Az ország papnövendékei és elöljárói minden évben többször találkoznak szervezett formában: egy nagyböjti-lelki-liturgikus összejövetelen és egy kispapfoci-bajnokság keretében. Ám 2024-ben volt az első alkalom, amikor (görögkatolikus helyszíneken) a görögkatolikus növendékek láthatták vendégül római katolikus papnövendéktársaikat az országos kispaptalálkozón. A görögkatolikus kispapok - elöljáróik támogatásával, dr. Dobos András rektor, Polgári Bence prefektus és Szabó Antal spirituális atyákkal - már hónapok óta készültek erre az eseményre, nem kímélve a fáradtságot. Céljuk volt, hogy a mások, még a római katolikus papnövendékek számára is olyan távolinak, ismetetlennek tűnő görögkatolikus rítust közel hozzák vendégeik számára.

A kétnapos rendezvény első programja a kegyhely megismerése volt: a bazilika, a fatemplom és a bazilita szerzetesek monostorában található gyűjtemény – dr. Mosolygó Péter atya kegyhelyigazgató, Gorcsa György főkántor és az egyik szerzetes testvér kalauzolásában.

Az esti órákban kezdődött az Előre megszentelt áldozatok liturgiája, melyet dr. Dobos András atya, a nyíregyházi szeminárium rektora végzett. Sokan nem ismerték a vendég-papnövendékek közül az előszentelteket, így előzetesen ismertetőket kaptak róla, valamint a szertarás előtt András atya is elmagyarázta röviden ennek a különleges nagyböjti szertartásnak a jelentőségét, liturgikus cselekedeteit.

Bízva Isten gondviselő szeretetében – Erdő Péter bíboros megáldotta a gépjárműveket Rómában

Erdő Péter bíboros, prímás Szent Franciska, Róma társvédőszentje emléknapjához kapcsolódva nagyböjt 4. vasárnapján, március 10-én szentmisét mutatott be címtemplomában, a római Szent Franciska-bazilikában. A szent a gépjárművezetők patrónája is; a hagyományokhoz hűen Erdő Péter megáldotta a szentmise után a Colosseum körül összegyűlt autókat és vezetőiket.

A szentmisét együtt ünnepelte Giuseppe Sciacca érsek, az Apostoli Szentszék munkaügyi hivatalának elnöke; Diego Gualtiero Rosa OSB Oliv., Monte Oliveto Maggiore főapátja; Róma város főpolgármesterének delegáltja, a város rendvédelmi szervezeteinek képviselői; Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora; Depaula Flavio prímási titkár és az olivetánus bencés közösség.

Az alábbiakban Erdő Péter bíboros teljes szentbeszédét közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

A vakon született evangéliumi története (Jn 9,1–41) szinte előkészíti Jézus szenvedésének és halálának elbeszélését. Felvonulnak benne azok az erők, amelyeknek az összecsapása a kereszt drámáját okozza.

Sötétség és világosság, vakság és látás nem pusztán fizikai értelemben áll itt az evangéliumban, hanem képe a hitnek, és képe annak a sötétségnek, ami az emberre borul, ha nem tudja, ha nem akarja elfogadni hittel Isten üzenetét.

A vakon születettnek a meggyógyítása első hallásra kicsit körülményesnek tűnik. Jézus, aki távolból, puszta szavával halottat tudott feltámasztani, most arra szorulna, hogy sarat készítsen, azzal kenje meg az ember szemét? Utána is még mosakodni küldje? Sokkal inkább arról van szó, hogy maga ez a gyógyítási sorrend, maga ez a mód, egy csodálatos utalást tartalmaz egy ószövetségi esetre. Emlékszünk arra, hogy hogyan gyógyul meg a szíriai Námán, hogyan kell neki megmosakodnia a Jordánban, Elizeus próféta szavára. Itt a párhuzam, itt a mélyebb utalás. Annak idején a próféta odaküldte a hitetlenkedő és ellenkező pogány embert a Jordán folyóhoz mosakodni, s az a mosdás után megtisztult, mert bizalommal vállalta, hogy megteszi, amit a próféta mond neki, utána pedig elismerte, hogy Izrael Istene az igaz Isten. A hitre is megnyílt a szeme. Hasonlóképpen a vakon született ember a Siloe tavában mosakszik meg, és látni kezd. Meri vállalni, hogy megteszi, amit Jézus mond neki, rábízza magát, és Isten megajándékozza őt a hittel.

Öt év után csoda történik Párizsban

Elkészült a párizsi Notre-Dame székesegyház hajójának födémszerkezete, amely a huszártoronnyal együtt lett tűzvész martaléka 2019-ben – jelentette be a helyreállítással megbízott vállalat a közösségi oldalán március 8-án, pénteken. Egy fényképet is közzétettek, amelyen az ácsok és fafaragók láthatók az újjáépített gerendázaton.

A fénykép, amelyet azóta internetezők ezrei lájkoltak, körbejárta a közösségi portálokat, amióta a vállalat péntek este közzétette Rebatir Notre-Dame de Paris (A Notre-Dame újjáépítése) című Facebook- és Instagram-oldalán.

A fotón a masszív tölgyfagerendák között a mesterek, védősisakban; a  szerkezet tetején a hagyományos bokréta látható.

A szentély gerendázata, amely szintén beomlott a tűzvészben, januárban készült el. Befejezéséhez közeledik a huszártorony is, amely azonos a 19. században Eugene Viollet-le-Duc által tervezett korábbi toronnyal: jelenleg az ólomborítást helyezik el, és fokozatosan bontják a tornyot körülvevő állványzatot.

A párizsi nyári olimpiai játékok idején – július 26. és augusztus 11. között – már szabadon látható lesz a huszártorony Párizs egén, a székesegyház pedig várhatóan december 8-án nyílik meg a nagyközönség előtt.

Rachida Dati kulturális miniszter március 8-án művészeti bizottságot nevezett ki, amely kiválasztja majd azt a művészt és üvegesmestert, aki hat modern ablaküveget készít a székesegyház egyes kápolnáiba. Az Emmanuel Macron francia elnök kívánságára készülő modern üvegablakokat hat kápolnában helyezik majd el, várhatóan 2026-ot nem megelőzően.

A 2019. áprilisi tűzvészben megrongálódott székesegyház öt évig tartó munkálatok után nyílik meg.

Az épület környékét – a párizsi városháza tájékoztatása szerint – fokozatosan újítják fel 2025 és 2028 között.

Forrás: Infostart; MTI

Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Magyar Kurír