Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

A betlehemkiállítást a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarazenekarának gimnazista növendékei nyitották meg adventi énekekkel. Sapszon Borbála karnagy az MTI-nek elmondta, erdélyi magyar betlehemest adtak elő a Vatikánban, köztük a Csordapásztorokat, amely a legrégebbi magyar egyházi karácsonyi énekként ismert.

A vatikáni betlehemkiállítást szervező Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki Magyarországnak a Vatikánba küldött betlehemekért. Fisichella érsek átadta Ferenc pápa köszönő levelét a megnyitón részt vevő Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspöknek.

Fisichella érsek az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kongresszussal Budapest és egész Magyarország a világegyház figyelmének középpontjába kerül. „Mi is készülünk a kongresszusra” – jegyezte meg.

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök óriási lehetőségnek nevezte, hogy díszvendégként szerepelhetünk a betlehemi kiállításon. Megismertethetjük hagyományainkat, és ezzel együtt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is felhívjuk a figyelmet – mondta a távirati irodának.

A 100 betlehem című vatikáni kiállításra idén harminc ország küldött betlehemet. Magyarország 1993 óta vesz részt a nemzetközi adventi eseményen: idén 18 magyar betlehemet állítottak ki, köztük a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) betlehemét. A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) támogatásával Vatikánba érkezett magyar betlehemek között látható gyöngyből, mézeskalácsból, újrahasznosított papírból, kukoricacsuhából készített alkotás is.

Az egyik legnagyobb nemzetközi vallási eseménynek számító eucharisztikus kongresszus szeptember 13. és 20. között zajlik majd.

Ez a betlehemi kiállítás meghívás a kongresszusra, éreztetni szeretnénk, hogy mindenkit várunk határon belül és kívül is – mondta Farkas Balázs, a NEK irodai és gazdasági vezetője. Megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a résztvevők jól érezzék magukat Magyarországon, és páratlan lelki élményben részesüljenek.

Szontagh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmusért felelős programigazgatója hangoztatta, a világturizmus egyharmadát a vallási idegenforgalom teszi ki. Hangsúlyozta, hogy a NEK „idegenforgalmi üzenetének” Magyarország keresztény identitásának megmutatását tartja. Úgy vélte, a hívők és turisták között sok lesz az egyszeri,  és a talán most először Magyarországra érkező látogató. Hozzátette, hogy a NEK részvételi regisztrációja időben megindult, így fokozatosan mérhető az idegenforgalmi terhelés.

A Szent Péter térre vezető sugárútról nyíló betlehemi kiállítás január 12-ig látható.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican News

Egy hónapja Miskolcon köszöntötték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképét, a missziós keresztet. A november 23-i esemény a jövő évi kongresszusra való készület egy újabb lépcsője volt. A konferencia főszervezője, Papp András miskolc-diósgyőri parókus a kerület papságát kérte fel egy-egy előadás megtartására. Az Eucharisztia szentségének bemutatása, a Szent Liturgia imáinak elemzése mellett szóba került a kisgyermekek áldoztatásának kérdése is, valamint az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus Miskolccal és az egyházmegyével kapcsolatos eseményei.

A konferencia – mintegy száz fő részvételével – a harmadik imaóra elimádkozásával kezdődött, majd Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kitért azokra a teológiai kutatásokra, amelyeket éppen nyolcvan évvel ezelőtt végeztek Miskolcon, megemlítve a ma is használatos zsolozsmáskönyvet, s az ennek mellékleteként kiadott méneasorozatot.

Az első előadó Béres Gábor atya, a konferencia helyszínét biztosító Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese volt. Előadásában többek között az „eucharisztia” szó jelentését elemezte. Számunkra az eucharisztia jelenti a hálaadást teremtettségünkért és megváltásunkért, és egyben egyfajta „lakoma” is, mely kifejezi az együvé tartozásunkat – fogalmazott.

Salai Szabolcs, a székesegyház segédlelkésze Az Eucharisztia mint valóság címmel tartott előadást. Hangsúlyozta az eucharisztia és a bűnbánat kapcsolatát. Az Urunk testében és vérében részesülés bűnbánatra indít, és abban is erősít minket, hogy mindenkor az életszentség felé törekedjünk – fogalmazott.

Dobos András miskolc-avasi parókus az anafora imádságairól elmélkedett. Ez a Szent Liturgia legfontosabb része, a „szíve”, melynek jelentős része a pap csendesen mondott imájában hangzik el. A parókus ezekből idézett és fűzött hozzájuk magyarázatot, kifejtve az imádságokban rejlő jelképeket és jelentéstartalmakat.

Fedor Péter atya, a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium nevelési igazgatóhelyettese a kisgyermekek áldoztatása kapcsán felmerülő érveket és ellenérveket vette számba, valamint ezzel együtt az „elsőáldozás” és az első szentgyónás kérdéseit is.

Szemerszki Mihály, a székesegyház parókusa korabeli dokumentumok alapján a Budapesten tartott 1938-as eucharisztikus kongresszus görögkatolikus programjait és szertartásait ismertette.

Galambvári Péter miskolc-görömbölyi parókus ugyanennek a ’38-as konferenciának ma is meglévő emlékét mutatta be: a görömbölyi pincekápolnát, amely még a miskolci hívek számára is kevéssé ismert hely.

Papp András atya a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Megújulás a szeretetben címmel nemrégiben megjelent körlevelét ismertette. Négy témakörben a tapasztalható tényeket és feladatokat vázolja fel a körlevél, a hit fényével tekintve ezekre: népesedés, nevelés-oktatás, szegénység és népmozgások.

A konferencia második részében a görögkatolikus papság meghurcoltatását bemutató Kárpátaljai vértanúk című dokumentumfilmet vetítették, a Médiacentrum Debrecen szervezésében.

További fotók ITT találhatók.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Visk Huszttól húsz kilométerre fekvő nagyközség. Erődített temploma 1270-ben épült. A 14–15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta a lengyel hadjárat megindításáról szavazó országgyűlést megelőző istentiszteletet. A tatárok által felgyújtott templomot 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel.

A sajtótájékoztatón Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, Lángi József, a feltárásokat vezető restaurátor és Jékely Zsombor művészettörténész beszéltek az 1400-as évek elejére keltezhető falképekről.

Marosi Ernő rávilágított a régiók művészeti gazdagságára, hiszen a régi embereknek rendkívül fontos volt szűkebb környezetük. Lényeges lenne, ha az új művészettörténet-írás számolna az egyes régiók fejlődési eltéréseivel, egy-egy régió önálló történetével is. A régiók igazi központjai a mezővárosok voltak a középkorban. A regionális művészettörténet azért sem vethető össze a nagy központok művészetével, mert másfajta igényekről és műfajokról van szó. Marosi Ernő idézte művészettörténész kollégáját, Szakács Béla Zsoltot, aki kutatásai alapján megállapította: Szabolcs és Szatmár megyékben, valamint Kárpátalján a 13–15. században nem káosz uralkodik, hanem lázas építészeti tevékenység korszaka ez az időszak. Ehhez a véleményhez egy másik művészettörténész, Papp Szilárd jó humorral hozzátette, hogy a 14. század végének, 15. század elejének virágzása egy látszólag „egynyári építészetet” mutat a régióban, tehát nagyon rövid idő alatt, hirtelen fellendüléssel van dolgunk. Ebbe az egynyári építkezésbe tartozik a viski templom is, eredetileg boltozatos, ötnyolcad zárású szentélyélyével – emelte ki Marosi Ernő.

A viski templom ornamentikájának közvetlen rokonát Técsőn találjuk meg, ahol a szentélyboltozatot nem háromnegyed oszlopok, hanem konzolok hordozzák, ám ugyanazzal a dekorációval, tehát azonos kőfaragó műhely produkciójáról van szó. Ugyanekkor Huszt plébániatemploma sokszögletű zárású szentéllyel épült, Técsőn négyzetes volt. Husztnak nem az építészeti ornamentikája – leszámítva egy kis leveles díszű zárókövet –, hanem a nyíláskereteinek kialakítása, a szentélyben pedig konzolok mutatnak hasonló kapcsolatokat. Látjuk tehát, hogy három, egymással összefüggő, egygenerációs építészetről van szó – mondta Marosi professzor.

A falképciklus feltárásának munkálatait vezető Lángi József restaurátor képes előadást tartott Mudrák Attila fotói alapján. Az egykori koronaváros, Visk a Máramarosi-medence délkeleti részén, Huszt és Técső között fekszik. A viski templom első ábrázolása 1865-ből származik, Lehoczki Tivadar rajzán. Hatalmas méretű templomról van szó. A Lángi József vezette restaurátorcsapat a szentélyben dolgozott. Az északi és déli falon kerültek elő a falképek. A templom mennyezete nem kazettás, ez ritka a történelmi Magyarországon. A templomról azt tudták korábban, hogy az északi falán figurális ábrázolások voltak, amit a 18. század második felében lefestettek. Az akkori lelkész gondosan leírt minden ábrázolást és minden feliratot, lejegyezte: azért tüntetik el a figurákat, mert azok pápista dolgok, nem egyeztethetőek össze a református szellemiséggel. Ez nagyon komoly segítség volt számukra, hogy mit és hol keressenek.

Lángi József felidézte: hat évvel ezelőtt nyílt alkalmuk arra, Kollár Tibor hathatós közreműködésének köszönhetően, hogy egy nagyobb, szondázó jellegű kutatást végezhetett a templomban. Előkerültek a női szentek – Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála – a falfelületeken, és mindenhol az ezt elfedő 18. századi festés. A tatárok 1717-ben végigvonultak a Tisza-völgyben, leöldösték, elhurcolták az embereket, felgyújtották a falvakat, és így a viski templom harminc évig fedél nélkül állt, súlyos károsodások érték. A felújítás után a református közösség már a saját képére formálta a templomot, kifestették, és ezek nyomai láthatók mindenhol a középkori rétegen. A munkálatok során kiderült, hogy az északi és déli részen összefüggő passióábrázolás volt látható, Júdás csókja és az utolsó vacsora részletei. A képek négy regiszterben futottak, a fölső két regiszterben Krisztus gyermekségének a jelenetei, az alsó kettőben pedig egy nagyon bőven ábrázolt passióciklus. A feltárást vezető Lángi József egyértelműnek tartja, hogy a falképcikluson egy nagyobb műhely dolgozott, minimum két kiváló mester irányításával.

Jékely Zsombor művészettörténész elmondta: 2019 őszén fejeződött be a viski templom szentélyében a falképciklus feltárása, és kiderült, hogy a szentélyt a középkorban teljes egészében kifestették. Egy komplex falképciklus került elő, még ha sérülten is, hiszen az elmúlt hatszáz évben súlyos behatások érték. Ilyen nagy felületen, ennyire részletes falképciklus nincsen még egy Kárpátalján, egyedül a gerényi templom falképei mérhetőek ehhez. A falképegyüttes a Zsigmond-korabeli Magyarország második felében készült. Sok helyen találunk Magyarországon ezzel összevethető falképciklusokat, most végre ebben a régióban is láthatóvá vált egy. Ez a falképciklus egészen egyedi a stílusát, a megfestését tekintve, kiemelkedik a szűkebb régió falképei közül. Teljes krisztológiai ciklust ábrázolnak, Jézus gyermekségétől kezdve a passió történéseit mutatják be részletesen, majd Krisztus mennybemenetelét és Szűz Mária életéből néhány jelenetet, így égbe vitelét és Krisztus általi mennyei koronázását. Ezzel zárul a ciklus. Összesen négy sávban helyezkedik el a falképciklus a szentélynek az északi és déli falán.

A teljes tisztítás és restaurálás után jobban fogjuk értékelni a falképet, mert jelenleg még nehezen olvashatók bizonyos részletei – mondta az előadó, emlékeztetve rá, hogy a 18. században egy tűzvész pusztított a templomban, leégett az épület, beomlottak a boltozatok, hosszú ideig fedetlenül állt a templom. Ennek következményei egyrészt az elszíneződésben, másrészt a hiányokban mai napig érzékelhetőek. Ezen a restaurálás tud segíteni, annak végeztével könnyebb lesz értelmeznünk, amit látunk. Művészileg kiemelkedő, ritka emlékeink közé tartozik ez a falképciklus, az ilyen jellegű szentélykifestések nem gyakoriak, általában olyan templomokban találhatunk ilyeneket, ahol a falképciklusok országos jelentőségű megbízó kezdeményezésére születtek meg. Visk és a viski vár királyi birtok volt, de a történelmi körülmények feltárásához további kutatások szükségesek, mint ahogy ahhoz is, hogy pontosan mikor készült a falképciklus. Sem felirat, sem címerek nem segítenek ezen a téren, művészettörténeti stílusvizsgálatot kell elvégezni annak érdekében, hogy a keletkezés időpontját meg tudjuk határozni.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír