Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Ha az utóbbi feltételezés helytálló, akkor az M. S. jelentése Martinus Strigoniensis, vagyis Esztergomi Márton. Egy bizonyos, hét, eredetileg a selmecbányai Szent Katalin- plébániatemplomban látható passióképe közül négy, a Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás az esztergomi Keresztény Múzeum kincse.

Most lépjünk közelebb a sorban talán legszebb, legtöbbet mondó, a Jézus szenvedéstörténetét méltón záró Feltámadás című olajfestményhez, amelyen az M. S. szignatúra szokatlan helyen, a feltámadott Krisztus koporsójának párkányán látható. Méghozzá nem egyszerű azonosító jelként, hanem a nyilvánvalóan mélységes hitű festőművész üzeneteként arról, hogy meggyőződése szerint az első Feltámadott érdemeinek köszönhetően ő maga, azaz a kép alkotója is egyike lesz azoknak, akik számára a halál nem jelent végleges pusztulást.

M. S. mester névjegye és az 1506-os évszám a képen

Ahányszor rátekintek erre a festményre, mindig egy szépséges, 1984-ben kiadott Hungaroton-lemez jut az eszembe, amelyen a Schola Hungarica együttes Dobszay László vezényletével és Szendrei Janka karigazgató előkészítő munkájának eredményeként karácsonyi és húsvéti vecsernyéket énekelt. A zenei anyagot a Zágrábi Egyetemi Könyvtárban található 15. századi Pálos Antifonále, illetve a Pozsonyi Levéltárban őrzött Anna Hansen Schuman-kódex anyagából merítették. A húsvéti összeállítás capituluma, vagyis rövid olvasmánya a Christus resurgens – A feltámadott Krisztus, amely a lemezborítón is szereplő, s itt most ugyancsak látható M. S. mester-festmény, a Feltámadás lényegének méltó összefoglalása lehetne: „Krisztus halottaiból föltámadván, már meg nem hal, a halál őrajta többé nem uralkodik; mert hogy meghalt a bűnnek, egyszer halt meg, de hogy él, már az Istennek él. – Istennek hála!”

Ha rátekintünk a képen látható arcokra, a feltámadott Jézusra és a koporsóját rejtő sziklabarlangot őrzőkre, nyugalmat és csendes örömet érzünk. A bamba, alaposan – többek között láncos golyóbisokkal – felfegyverkezett zsoldosok, ha úgy tetszik, vazallusok tompa ábrázata mellett valósággal ragyog a jóságtól és az értelemtől Megváltónk arca. Erőteljes, életteli testéről már eltűntek a hosszas, aprólékosan megtervezett kínzás nyomai. Kezében az Ecclesiát jelképező keresztes zászló lobog, s passiójának elemei, a keresztre feszítés, a kereszthalál, a keresztről való levétel, az elsiratás és a szent testét megkenni készülő, gyászoló asszonyok csoportja már csak a háttér miniatűrjein vannak jelen. Ezek az arányok, a feltámadás diadalának és a nagyhét fájdalmas eseményeinek ilyen megjelenítése erőt és reményt ad nekünk, még akkor is, ha 2021 húsvétja már a második, amikor a halál árnyékának völgyében járunk. Legyünk most M. S. mester tanítványai, aki ezt a festményét 1506-ban alkotta, s nevének kezdőbetűit nem félt egy koporsó párkányán megjeleníteni, mert tudván tudta: a feltámadás bizonyossága képes kihúzni a hívők szívéből a halál fullánkját. Örök érvényű, nem csupán a festő kortársainak szóló üzenet ez. Aki teheti, merüljön el e halhatatlan kép világában úgy, hogy közben a Schola Hungarica harminchét évvel ezelőtt előadott húsvéti epizódjait hallgatja, amelyeket a páratlan szépségű, középkori eredetű ócsai református templomban vettek fel.

Szöveg: Petrőczi Éva

Fotó: Wikimédia Commons

Magyar Kurír

Mary Healy Detroit közelében, Ypsilantiben él. A pandémia előtt szerte a világban részt vett és előadást tartott a Biblia értelmezéséről, a test teológiájáról és a szellemi életről tartott konferenciákon, kongresszusokon. Mint elmondta, ezeken az alkalmakon mindig a hit elmélyítésére törekszik, a célja, hogy növelje az emberekben a vágyat a szentmisén való részvételre. „Az Eucharisztia mindannyiunk életének forrása, katolikus életünk csúcspontja, de nem ez az egyetlen dimenziója. A hitünk életünk minden részletére kihat.”

Fokozatosan rajzolódott ki számára, hogy mi a feladata az életben. A 2000-es évek elején egy katolikus karizmatikus közösség vezetője lett. Heti rendszerességgel találkoztak, ezeken az alkalmakon kisebb beszédeket tartott, így vált aztán gyakorlott szónokká. 2005-ben könyvet írt II. János Pálnak a test teológiájával kapcsolatos tanításáról.

2014-ben Ferenc pápa Mary Healyt – az első három nő egyikeként – kinevezte a Pápai Biblikus Bizottság tagjává. Így beszélt erről a Kossuth rádiónak adott interjúban: „Ez egy olyan csoport, amely húsz tudósból áll, akik minden évben egyszer találkoznak Rómában. Az Egyház működésével kapcsolatos kérdéseket beszéljük meg a találkozókon, és ezt hangoljuk össze azzal, amit a Biblia tanít nekünk. Az elmúlt öt évben a bibliai antropológia volt a témánk, vagyis hogy mit tanít a Szentírás az emberről. Többek között olyan témákkal foglalkoztunk, hogy milyen az ember mint teremtmény, milyen az Istenhez fűződő viszonya. Milyen a férfi és nő és a kettejük kapcsolata, milyen a viszonyunk a világhoz, az állatokhoz és a teremtett világhoz, milyenek a társadalmi kapcsolatok, és így tovább. A mi szerepünk az volt, hogy összehozzuk és prezentáljuk világosan és érthetően ezeket a kérdéseket a Biblia vonatkozásában.”

A Kossuth rádióban elhangzott interjúban kitértek a nők Katolikus Egyházban betöltött szerepére is. Mary Healy szerint nem halljuk még elégszer a nők hangját a teológiában, a bibliai tanulmányokban és az Egyházon belül sem. Szent II. János Pál pápát említette, akinek szerinte nagyon mély rálátása volt a női zsenialitásra. Mindig hangsúlyozta, hogy a nők értik az egyén elsőbbségét és a szeretet elsőbbségét. Az amerikai teológus hozzátette: „Mi, nők másként gondolkodunk a Bibliáról, mint a férfiak. Kiegészítjük egymást. A Szentírásnak azokra a részeire gondolok például, amelyek a házasságról, családról, gyermekekről szólnak. De nemcsak ezekről gondolkodunk másként, hanem az egész Bibliáról és a teológiáról. A nők intuitívabbak, és sokszor olyan összefüggéseket ismernek fel, amiket a férfiak nem.”

Az Amerikai Egyesült Államokban a nők szerepe megnőtt az Egyházon belül, fontos és kiemelt feladatokat kapnak. Ferenc pápa is nőket jelölt számos tisztségre a Vatikánban. Ugyanakkor még mindig sokkal több nőre lenne szükség az Egyházban Mary Healy szerint, például az Egyházon belüli szexuális bántalmazások  gyógyítása terén is.

A detroiti teológus egyike azoknak az előadóknak, akiket hallhatunk majd szeptemberben Budapesten. A rádiós interjú végén megfogalmazta üzenetét is nekünk, magyaroknak.

A beszélgetés ITT hallgatható meg.

Forrás: Kossuth rádió / NEK

Fotó: NEK

Magyar Kurír