Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Május 19-én végezték az utolsó simításokat azon a miseruhán, amelyet Ferenc pápa a június 1-jei csíksomlyói szentmisén fog viselni.

A liturgikus öltözetet tervező és kivitelező művész, a szatmári Sabău-Trifu Cristina elmondta: az eredeti tervet követve a miseruha hátoldalán látható a romániai pápalátogatás logója a magyar nyelvű mottóval, elöl pedig a csíksomlyói kegyszobor és kegytemplom ábrázolása. Ezeket a jelképeket egységes látvány- és színvilágban kapcsolta össze a művész, aki a díszítést saját kezűleg készítette, selyem- és aranyszálat, nemes, finom, színes kelméket ötvözve, így a fehér alapra egy meleg tónusú kompozíciót készített, amelyben a sárga, barna, bordó és piros árnyalatok dominálnak, kombinálódnak.

„Benne van a harmónia és a melegség, a béke, amit a pápa hoz és sugároz a világnak, és a virágok mellett néhány tövismotívum is helyet kapott a bordó »zónában«, hiszen nem felejthetjük, nem hagyhatjuk ki és nem is tudjuk meg nem történtté tenni a szenvedést, amelyen a Csíksomlyón ünneplő nép is átment éppen hitéért vállalva az áldozatot és megpróbáltatást. Az infulán [püspöki süveg – a szerk.] a miseruha szín- és formavilága ismétlődik, ott a sárgásabb árnyalatok nagyobb teret kaptak” – fejtette ki Sabău-Trifu Cristina. A miseruhát a művész szatmári műhelyéből a látogatást megelőző héten szállítják át Csíksomlyóra.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Családok ülnek kis körökben a balassagyarmati városháza dísztermében; lelkesen beszélgetnek, mosolyognak, nevetnek, már-már idillinek tetsző a pillanat. Csakhogy ez egy rendkívüli találkozás a városi börtön fogvatartottjai és családtagjaik között.

Nemrég ért véget az elítéltekből álló színjátszó kör Szent Adorjánról szóló musical jellegű előadása.

A produkció május 19-én azért „hagyta maga mögött” a fegyház rácsait, hogy a fogvatartottakkal szembeni előítéleteket csökkentse, de sokkal kézzelfoghatóbb célt is szolgált: a börtönben lévők gyermekeinek nyári táboroztatására gyűjtöttek adományokat. A zenei tábort Böjte Csaba testvérrel együttműködve tervezi a balassagyarmati fegyintézet: a rabok gyermekei és az erdélyi ferences gyermekotthonok lakói számára augusztus 5-től Nyírjesen szerveznek közös nyaralást.

A Magyarországon fogva tartott húszezer emberre átlagosan két gyermek jut, vagyis negyvenezer olyan kiskorú van hazánkban, akinek nem a bűne, hogy apja vagy anyja egyszer egy nagyon súlyos, rossz döntést hozott, mégis megsínyli a következményeit. A balassagyarmati börtön a maga eszközeivel igyekszik a lehető legtöbbet segíteni, hogy az elítéltek teljesen ne essenek ki a családjukból, hiszen a visszaesések egyik fő oka, ha nincs, aki visszavárja az elítélteket, amikor kilépnek a börtön kapuján – hangsúlyozza az előadás után Budai István börtönparancsnok. A visszaesést megakadályozó másik két erő: ha van hol laknia a szabadulónak, illetve ha van munkája – mondja. A családdal való kapcsolattartást például gyermekbarát beszélővel segítik.

„A szenteknek is volt múltja, a bűnösöknek is kell legyen jövője.” Ha tegnapelőtt hallom a balassagyarmati fegyház és börtön jelmondatát, valószínűleg csak egy jól csengő, kissé álszent szólamnak találom.

Van-e gyógyulás az abortusz bűntudatából? Miért van ránk is szükség az élet védelmében? „Az élet napja” című egész napos konferencia előadói és kerekasztal-résztvevői ezekre a kérdésekre keresték a választ május 11-én Budapesten, a Párbeszéd Házában.

A megjelenteket Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Házának igazgatója köszöntötte, majd a délelőtt folyamán két előadást hallgathattak meg a jelenlevők, Palojtay Mártáét és a lengyel Wieslawa Kowalskáét.

Palojtay Márta huszonhárom éve költözött Budapestről Kárpátaljára. Tíz évvel ezelőtt munkatársaival együtt a semmiből elindította a szervezett életvédelmet Kárpátalján, ami felöleli a megelőzést, a kríziskezelést és az abortusz utáni gyógyulást is. Kárpátalján, ahogy az egész volt Szovjetunióban, a nők 90 százaléka esett át abortuszon, sokszor többön is. Akkoriban ez volt a bevett „családtervezési” eljárás. A nőknek azt mondták: ez csak egy sejtcsomó, még nem ember. Palojtay Mártáék plakátkampányt indítottak – ami 1,7 millió embert szólított meg –, és ennek hatására ötven százalékkal lecsökkent az abortuszok száma. Nem csak a nőket, a férfiakat is megszólították. Ez a súlyos probléma Magyarországot is érinti, 1956-ot követően az abortuszok nagy száma miatt hétmillió gyermek nem született meg.

Az előadó kiemelten beszélt arról, hogy az abortuszon átesett nőknek óriási lelkipásztori segítségre van szükségük. Ez teljesen más bűn, mint a többi. A magzatukat elvető nők nem hiszik el, hogy ezt az Úristen megbocsátja nekik.

Ismét megtámadtak egy keresztény templomot a nyugat-afrikai Burkina Fasóban május 12-én, vasárnap. Az incidensben hat ember meghalt.

A hatóságok beszámolója szerint Dablo városban ismeretlen fegyveresek körbezárták a katolikus templomból távozó híveket, és tüzet nyitottak rájuk. Hat embert megöltek. A templomot ezután felgyújtották, egy gyógyszertárat és néhány másik üzletet kifosztottak, majd gépkocsin távoztak.

Ez volt két héten belül a második ilyen terrortámadás. Április 29-én egy protestáns templom volt a célpont. Akkor négyen haltak meg.

Burkina Fasóban négy év óta egyre gyakrabban követnek el támadásokat különböző szélsőséges iszlamista szervezetek mind keresztény, mind muszlim közösségek ellen, de arra 2015 óta nem volt példa, hogy templomot vagy mecsetet vettek volna célba, miközben papot, lelkészt, imámot többet is megöltek. Az imámokat azért gyilkolják, mert nem tartják őket eléggé radikálisnak, vagy mert a vádjuk szerint együttműködtek a hatóságokkal.

A dzsihadisták kezdeti támadásaikat főleg az ország északi részére irányították, de később a főváros, Ouagadougou környékén és az ország más részein is lecsaptak, és 2015 óta már 350 ember halálát okozták.

Forrás: MTI

Kép: GoogleMaps

Magyar Kurír

Ferenc pápa csíksomlyói látogatása előtt a jezsuita America című lap helyet adott egy Marc Roscoe Loustau nevű szerző cikkének. Az „Üzenet Ferenc pápának: romániai látogatásán óvakodjon a jobboldali populistáktól” című írást több magyar orgánum is szemlézte.

A cikk felszólítja az Egyház vezetőjét, hogy foglaljon állást a magyarországi politikai fejleményekkel, a migráció kezelésével kapcsolatban, és találkozzon a szerző által megnevezett civil szervezetek képviselőivel. Az alábbiakban a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának véleményét közöljük az írásról.

A magyar jezsuiták tiszteletben tartják a szólás és vélemény szabadságát. Fájlaljuk azonban, hogy épp a Jézus Társaságához kötődő America című lap vendégpublicistája igyekszik nyers politikai célokra felhasználni Ferenc pápa erdélyi látogatását. Megütközve olvassuk, hogy a szerző elő szeretné írni, a katolikus egyház vezetője kivel találkozzon, mit mondjon, és szentbeszédében miként taglalja a magyarországi közélet kérdéseit.

Miközben ez önmagában is méltatlan törekvés, sajnálkozva tapasztaljuk, hogy a cikkíró ugyanazt a hibát követi el, mint amely szándékot másnak tulajdonít: Ferenc pápa lelkipásztori útját politikai üzenetek megfogalmazásának szolgálatába állítani.

A közéleti véleménynyilvánításnak megvan a maga ideje és tere. Gondoljon bárki bármit a politika kérdéseiről, Csíksomlyót hagyjuk meg annak, ami: az erdélyi, határon túli és anyaországi keresztények egyedülálló zarándokhelyének. A magyar jezsuiták ezért nagyobb megfontoltságra és óvatosságra intik az America magazin szerkesztőit és a cikk szerzőjét, egyúttal imáikat kérve, hogy Ferenc pápa látogatása a béke, a kiengesztelődés, az Istennel való találkozás minél éltetőbb forrása lehessen.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

Magyar Kurír