Belépés



Naptár

augusztus 2020
H K SZ CS P SZ V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Köszönjük!

Térkép


Diósgyőri Görög Katolikus Templom nagyobb térképen való megjelenítése

Statisztika

Az Egyházközségi oldal indulása:
2007. május

2007. október 29. óta:

látogatónk volt.

---
 

 

Bevezetés a gyónás szentségéhez

 

Miközben célja, rendeltetése és hatása értelmezésében a gyónás szentségével kapcsolatban nincs különbség a nyugati és a keleti egyház között, a gyakorlati megközelítésében teljesen eltérnek egymástól.

A nyugati szertartás a bűn-büntetés dimenzióját helyezi előtérbe, ahol a pap elsődleges szerepe a bíró. Voltak olyan időszakok, az ún. tarifás penitenciárus könyvek idejében, amikor még kisebb lehetősége volt a papnak a körülmények figyelembevételére, hiszen minden bűnnek fel volt sorolva a kötelező elégtétele, ezeket a végén összeadta. Mivel sokkal szigorúbb volt a bűnbánati fegyelem, akár több évtizedes vezeklést össze lehetett gyűjteni egyetlen gyónással. Nyilván pasztorális szempontból ez katasztrofális. A II. Vatikáni zsinat után sokkal személy központűbb lett a gyónás a római rítusban. Liturgikus szempontból viszont még mindig száraz, gyakorlatilag a bűnök felsorolása, „megbeszélése” és feloldozása, ami nincs igazi liturgiával körülvéve. Létezik a közösségi bűnbánati liturgia, ami kicsit pótolja ezt és a gyónásnak is jó előkészítője lehet, de mégse olyan, mint amikor a hívő még a személyes gyónás során is megérzi, hogy a pappal együtt leitourgosz, a liturgia résztvevője és társa, a teljes Egyház nevében és jelenlétében.

A keleti egyház a liturgiát Istenhez felszálló sóhajként éli meg. A bűnök megvallása nem mindig könnyű. Az őszinte bűnbánatban ez egy fájdalmas sóhaj lesz, amit megkönnyít a szokásos kezdő imák, a zsoltár, a himnuszok és a papi imádságok sora, hiszen az is egy Istenhez szálló sóhaj, a Lélek sóhajtása, hogy aztán a megtisztulás, felszabadulás öröméhez juttasson. Természetesen itt is megvan a pap bírói szerepe, ugyanakkor az imádságok folyton hangsúlyozzák, hogy ő is gyarló, bűnökkel terhelt ember, ami szinte ’kényszeríti’ őt arra, hogy minél inkább törekedjen az együttérzésre, megértésre és igazságosságra.

Hasonlóan eltérő a feloldozás  megközelítése. A nyugati affermatív forma: „Én feloldozlak téged...” szinte egy jogi színezetű döntés kinyilvánítás. A(z eredeti) keleti forma szuplikatív: „Isten... bocsássa meg neked...”. Ennek kialakulásában nyilván szerepet játszott azon népeknek, közösségeknek a mentalitása, ahol az meggyökeresedett. Nem állíthatjuk, hogy az egyik vagy a másik a jobb. Talán annyit mondhatunk, hogy amikor valaki bizonyos abban, hogy a szentségben a pap és a gyónó közös esedező imádsága Istennél a bűnök elengedését eredményezi, az a hitnek egy nagyobb mélységét jelzi.

Hozzá kell tennünk, hogy az orosz egyházban a Moghila-féle reform során számos nyugati elemet átvettek. Így a gyónásban egyszerre jelenik meg a keleti szuplikatív és a nyugati affermatív forma. Az orosz ortodox egyház ezt a formát használja, és az 1954-es kiadású római Haghiasmatarion is hasonlót. A mai magyar euchologion rendkívül lecsupaszított szertartást közöl, szintén ezzel a kettős feloldozó imával. Összességében, ismerve az európai népek lelki természetét, ez a kettős szempontú feloldozási forma megfelelőbbnek tűnik. A Haghiasmatarionban levő restrikciók viszont („amire hatalmam van...”) nem tükrözik a bizánci megközelítést. Ha egy pap megkapja a jogot a gyóntatásra (a görög ortodox papoknál elég nagy százalék nem gyóntathat), akkor feloldozhat minden bűn alól. Illetve súlyos esetben bizonyos időre eltilthat az áldozástól, és a feloldozást is csak annak leteltével adja meg.

Végül a Haghiasmatarion hozz egy rövidített szertartási formát is, nyilván pasztorális okokból. És bár egyértelműen a teljes szertartás a kívánatos, ha nagy számban vannak jelen gyónók, egyszerűen az időbe nem fér bele, hogy minden gyónó 20 perces szertartást végezzen. Hiszen enélkül is előfordul(hat)nak olyan bonyolultabb lelki helyzetek, amikor a bűnök átbeszéléséhez egyébként is több idő kell.

12.00 Normal 0 false false false EL X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Κανονικός πίνακας"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

 A GYÓNÁS SZERTARTÁSA

 

A pap:

Áldott a mi Istenünk most és mindenkor és örökkön örökké.

 

A kórus:

Ámen.

 

A pap vagy a diakónus:

Békességben könyörögjünk az Úrhoz!

 

Minden egyes kérésre éneklik:

Uram, irgalmazz!

 

A mennyei békéért és lelkönk üdvösségéért könyörögjünk az Úrhoz!

Isten N. szolgájáért, bűneinek elengedéséért, és szándékos és nem szándékos vétkeinek bocsánatáért könyörögjünk az Úrhoz!

Hogy az Úristen ajándékozza neki a bűnök elengedését és a megtérés idejét, könyörögjünk az Úrhoz!

Hogy mentse meg őt és minket minden aggódástól, haragtól, veszélytől és szükségtől, könyörögjünk az Úrhoz!

Oltalmazz, ments meg, könyörülj és őrizz meg minket, Isten, a te kegyelmeddel!

Legszentebb, legtisztább, legáldottabb dicső királynénkat, az Istenszülő és mindenkor szűz Máriát minden szentekkel együtt említvén, önmagunkat, egymást és egész életünket Krisztus Istenünknek ajánljuk!

 

A kórus:

Néked, Uram!

Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké.

A kórus:

Amin.

 

Ezután a pap ezt az imádságot mondja:

Könyörögjünk az Úrhoz!

A kórus: Uram, irgalmazz!

 

Urunk, Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, pásztor és bárány, aki elveszed a világ bűnét, aki elengedted a két adós adósságát[1] és a a bűnös asszonynak megadtad bűnei elengedését, magad, Uralkodó, oldozd fel, engedd el és bocsásd meg a bűnöket, törvényszegéseket, vétkeket, melyeket szolgád szándékosan és akaratlanul, tudatosan, öntudatlanul, törvényszegő módon és engedetlenségből elkövetett. És ha mint testben és a földön élő ember[2], az ördögtől elcsábbíttatva, akár szóval, akár tettel, akár gondolatban, akár tudatlanságból, akár a pap szavát[3] megszegte, akár a pap átka alá került, akár saját anathemájába esett, akár eskü köti, Temagad, mint jóságos és megbocsátó Isten, kegyeskedjél ezt a szolgádat szavaddal feloldozni, megbocsátva neki saját anathemáját és esküjét is, a te nagy irgalmasságod szerint. Igen, Uralkodónk, emberszerető Urunk, hallgass meg minket, akik jóságodhoz könyörgünk ezen szolgádért, mint nagyirgalmú, töröld el összes vétkezéseit: mert te mondottad, Uralkodónk: „Amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, és amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” Mert te vagy egyedül bűnnélküli és neked dicsőséget viszonzunk, kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és örökkön örökké. Amen.

 

És mondja a Háromszorszentet:

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)

Dicsőség. Most és.

Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd[4] és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség. Most és.

Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Amen. Uram, irgalmazz! (12-szer) Dicsőség. Most és.

Jertek, imádjuk a mi Királyunkat és Istenünket!

Jertek, imádjuk Krisztust, a mi Királyunkat és Istenünket!

Jertek, boruljunk ls és imádjuk magát, Jézus Krisztust, a mi Királyunkat, Urunkat és Istenünket![5]

50. zsoltár

 

Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint, és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat! Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, és bűnömtől tisztíts meg engem! Mert elismerem gonoszságomat, és bűnöm előttem van mindenkor. Egyedül ellened vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem, hogy igaznak bizonyulj igéidben, és győztesnek ítéletedben. Mert íme, vétekben fogantattam, és bűnökben fogant engem anyám. Mert íme, az igazságot szereted, a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem. Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek! Add, hogy örömöt és vigasságot halljak, és örvendezzenek megalázott csontjaim! Fordítsd el orcádat bűneimről, és töröld el minden gonoszságomat! Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg benső részeimben! Ne vess el engem színed elől, és Szent Lelkedet ne vedd el tőlem! Add vissza nekem üdvözítésed örömét, és uralkodó lélekkel erősíts meg engem! Megtanítom útjaidra a gonoszokat, és az istentelenek hozzád térnek. Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat! Uram, nyisd meg ajkaimat, és szám a te dicséretedet fogja hirdetni! Mert ha kedvelnéd, áldozatot adtam volna, de az égőáldozatokban nem telik kedved. Áldozat Istennek a töredelmes lélek, a töredelmes és alázatos szívet, ó Isten, nem veted meg. Tégy jót, Uram, jóakaratodból Sionnal, hogy felépüljenek Jeruzsálem kőfalai! Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékot és égőáldozatokat, akkor tesznek oltárodra borjakat.

 

Ezután a következő tropárokat.

 

6. hang.

Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert mentségünkre nem lévén szavunk[6], ezen könyörgést, mint Uralkodónak, mi, bűnös szolgáid[7], néked ajánljuk, könyörülj rajtunk!

Dicsőség.

Uram, könyörülj rajtunk, mert benned bízunk, ne haragudjál reánk nagyon, se ne emlékezzél bűneinkre[8], de tekints reánk most is, mint kegyelmes[9], ments meg[10] minket ellenségeinktől, mert te vagy a mi Istenünk, és mi a te néped, mindnyájan kezed művei, s nevedet hívjuk segítségül.

Most és.

Az irgalom ajtaját[11] nyisd meg nekünk, áldott Istenszülő Szűz[12], kik benned remélünk, el ne tévedjünk, de szabaduljunk[13] általad a bajoktól, mert te vagy a keresztény nép[14] üdvössége!

 

Uram, irgalmazz! (40-szer)[15]

 

A gyónó mondja magában:

Vétkeztem, Uram, bocsáss meg nekem.

 

És ezt:Ó, Isten, légy irgalmas nekem, a bűnösnek.

 

Ezután a pap: Könyörögjünk az Úrhoz!

A kórus: Uram, irgalmazz!

 

Ó Isten, Üdvözítőnk, aki Nátán prófétád által a saját bűneit megbánó Dávidnak azok elengedését ajándékoztad, és Manassze megtérésekor (mondott) imádságát elfogadtad, Temagad, szokott emberszeretetedben, fogadd el az elkövetett vétkei fölött bűnbánatot tartó N. szolgádat is, elnézvén neki minden elkövetett cselekedetet, aki megbocsátod az igazságtalanságot és fölötte állsz a törvénytelenségeken. Mert te mondtad, Uram: „semmiképpen nem akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen”, és hogy hetvenszeresen hétszer kell megbocsátani a bűnöket. Mert amilyen hatalmas a fenséged, olyan mérhetetlen az irgalmad is, ha pedig a vétkeket[16] figyelembe veszed, ki állhat meg előtted? Mert te vagy a megtérők Istene, és neked dicsőséget viszonzunk, kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és örökkön örökké. Amen.

 

            Ezután a gyónó térdet hajtva és magasba emelve a kezét, mondja:

 

            Atyám, az ég és a föld Ura, meggyónom neked szívem és elmém minden titkos és nyilvános tettét, amit máig cselekedtem. Ezért megbocsátást[17] kérek tőled, az igazságos és könyörületes Bírótól, és kegyelmet, hogy többé ne vétkezzem.

 

Ekkor a lelkiatya[18]lehalkítja a hangját, mondja:

            Testvérem ,ami miatt Istenhez és hozzám jöttél, ne szégyenkezz: nem nekem mondod ugyanis, hanem Istennek, aki előtt állsz.

 

            És kikérdezi őt a lelkiatya minden bűnéről, és miután részletesen kikérdezte, ezeket mondja:

 

            Lelki gyermekem, aki az én kicsinységemnek gyóntál, nekem, a gyarlónak és bűnösnek nincs hatalmam elengedni a bűnöket a földön, egyedül csak Istennek. Mindazonáltal azon Isten által mondott szózat révén, amit a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadása után intézett az apostolokhoz és mondta: „Akiknek megbocsátjátok a bűnöket, megbocsáttatnak nekik, akiknek megtartjátok, megtartatnak”, ebben bízván mi is mondjuk: Amit kimondtál az én kicsiny gyarlóságomnak, és amiket nem jutottál el elmondani, akár tudatlanságból, akár feledékenységből, bárhogyan, az Isten bocsássa meg neked ebben és a jövendő életben[19].

 

Ezután hozzáteszi ezt az imádságot is:[20]

            Isten, aki Nátán próféta által megbocsátottál Dávidnak, aki megvallotta saját bűneit, és a keserűen síró Péternek a megtagadást, és a parázna nőnek, aki könnyeivel öntözte lábait, és a vámosnak és a tékozló fiúnak, Őmaga, Isten, általam, a bűnös által bocsásson meg neked mindent ebben az életben és a jövőbeliben is, és elítélés nélkül jelentessen meg téged félelmetes ítélőszéke előtt. Az elengedett bűntettek felől semmilyen tennivalód[21] nem lévén, menj békével.

 

Elbocsátás.

 

 

Haghiasmatarion 1954, Róma

 

A GYÓNÁS TELJES SZERTARTÁSA

 

A gyóntató pap epitrachiliont véve hívja a gyónni szándékozókat egyenként vagy többeket együtt, a mi Urunk, Jézus Krisztus ikonja elé, és mondja:

 

Kihagyja a Mikron Euchologion békességi ekténiáját és kezdő imáját. A kezdő áldás után rögtön Háromszorszent, Mityánk, Jertek, imádjuk, az 50. zsoltártól megegyezik a Mikron szövegével. Az utolsó előtti ima után hozzáteszi:

 

            Ezután a pap a gyónónak kiszabja az elégtételt. És így imádkozik:

 

A feloldozás imája.

Isten, aki Nátán próféta által...

 

Majd az elbocsátás helyett a következőkkel folytatja:

 

Másik imádság.

Urunk, Istenünk, aki könnyeikért Péternek és a parázna nőnek bűneik bocsánatát ajándékoztad, és megigazulttá tetted a vámost, aki felismerte vétkeit, fogadd el N. szolgád gyónását is, és ha szándékos vagy akaratlan bűnnel vétkezett, szóval, vagy tettel, vagy gondolattal, mint jóságos, bocsásd meg, ugyanis egyedül neked van hatalmad megbocsátani a bűnt. Mert az irgalom, könyörület és emberszeretet Istene vagy, és neked dicsőséget viszonzunk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Másik imádság.

Urunk, szolgáid üdvösségének Istene, aki irgalmazó és nagytürelmű vagy, aki bánkódol a bűnök és a magunk gonoszságai miatt, aki Ezekiel próféta által mondtad: „semmiképpen nem akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” Temagad, emberszerető és türelmes Uralkodó Urunk, jöjj most is szolgád segítségére. Ajándékozd neki a bűnbánat érzelmét, a bűnök megbocsátását, megbocsátva neki általam, a te méltatlan szolgád által, minden szándékos és akaratlan vétkezését. Mert te mondtad, Uralkodó isteni és szent tanítványaidnak és apostolaidnak: „Vegyétek a Szentlelket! Ha valakinek elengeditek bűneit, el lesznek engedve, akiknek megtartjátok, megtartatnak” és „Amiket megköttök és feloldotok a földön, meg van kötve és fel van oldva a mennyben”. Temagad tehát, Uralkodó, bocsásd meg szolgádnak is, méltatlan és gyarló személyem által saját vétkezéseit, amiket elkövetett, és alakítsd át és egyesítsd szent Egyházaddal, Krisztus Jézusban, a mi Urunkban, akivel együtt dicsőség, hatalom, magasztalás illet, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Másik összefoglaló ima.

 

A mi Urunk és Istenünk, Jézus Krisztus, aki azt a parancsot adta isteni és szent tanítványainak és apostolainak, hogy megkössék és feloldozzák az emberek bűneit, őmaga a magasságból nézze el neked minden bűnödet és vétkedet. És én, az ő méltatlan szolgája, tőlük kapván a hatalmat, hogy így cselekedjek, feloldozlak téged minden kiközösítéstől, amit tudok, és amire hatalmam van, neked pedig szükséged van. Feloldozlak téged még összes bűneidtől, amiket meggyóntál Isten, és az én méltatlanságom előtt, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.

 

Ezután a pap ezt az ekténiát mondja.

 

Könyörülj rajtunk, Isten, a te nagy irgalmad szerint, kérünk téged, hallgass meg minket és irgalmazz!

A gyónó: Uram, irgalmazz, 3-szor

 

A pap: Könyörögjünk még Isten N. szolgája bűneinek elengedéséért, hogy az Úr, a mi Istenünk bocsássa meg neki minden szándékos és akaratlan vétkkezéseit.

A gyónó:Uram, irgalmazz! 3-szor

 

A pap: Mert irgalmas és emberszerető Isten vagy és neked dicsőséget viszonzunk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

És következik az elbocsátás.

 

Szintén a Haghiasmatarion hozza A GYÓNÁS RÖVID SZERTARTÁSÁT

 

A kezdő áldás után „ha akarja”, mondja a Háromszorszentet, majd a Miatyánk után rögtön a bűnbánati tropárok következnek. Majd a pap kikérdezia gyónót és kiszabja az elégtételt. Ezután mondja neki: Hódolj!”[vagyis: Borulj le]. Ismét, „ha akarja, elmondja az Isten, aki Nátán próféta által megbocsátottál Dávidnak... imát, és végül mondja a feloldozó imát, Valóban méltó..., Dicsőség. Most és., befejezésül az elbocsátás.

 

Legvégül aHaghiasmatarion hoz egy imát az elégtétel, itteni jelentésében ’egyházi tilalomban’ levők feloldására.

 

A magyar ortodox Evchologion, 1959

 

Kezdő áldás, Háromszorszent, Miatyánk, Jertek, imádjuk..., 50. zsoltár, bűnbánati tropárok, a következő ima a Mikron végéről: Isten, aki Nátán próféta által megbocsátottál Dávidnak...,majd a Mikron kezdő imája: Urunk, Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, pásztor és bárány...

            Ezután a pap figyelmeztető szavai következnek, a bűnök meggyónása, és ismét a pap intelmei, a Haghiasmatarionban szereplő utolsó előtti ima rövidített formában, illetve szintén a Haghiasmatarion feloldozó imája.

            A Valóban méltó... után következik az elbocsátás.

            Végül megjegyzésben hozza az egyházi tilalom eshetőségét.



[1]Szó szerint: a kölcsönt (ellenérték értelmében) ajándékoztad

[2]Szó szerint: testet hordozó és a földön lakó/lakozó

[3]Tanács, útmutatás, figyelmeztetés értelmében

[4]A görögben az επισκοπούμαι felszólító alakja áll, tulajdonképpen vedd szemügyre, vizsgáld meg. A „tekintsd” még belefér, de jobb lenne áttérni a „tekintsd meg”-re

[5]Szó szerint így lenne: Jertek, hódoljunk és boruljunk le 1. a Királyunk, Isten előtt. 2. Krisztus, a mi Királyunk, Isten előtt. 3. maga Krisztus, a mi Királyunk és Istenünk előtt.

[6]Ugyanis híján vagyunk minden mentségnek (védőbeszédnek)

[7]Csak: mi, bűnösök

[8]törvényszegéseinkre

[9]könyörületes

[10]Szabadíts meg

[11]Pontosabban: kapuját.

[12]Ez hiányzik a szövegből.

[13]Szó szerint: őriztessünk meg általad – a bajoktól, igazából ez minden váratlan (a liturgikus nyelvben negatív) élethelyzetet jelent.

[14]Pontosabban: nemzedék.

[15]Megalon csak 3-szor írja.

[16]Szó szerint: törvénytelenségeket.

[17]Szó szerint: elengedést, vagyis a bűnök elengedését..

[18]A görögben a Πνευματικός áll, szakkifejezés a gyóntató papra.

[19]Vagy: világban.

[20]Megalon lábjegyzete: Egyeseknél Aranyszájú imájaként szerepel.

[21]Nehéz magyarul visszaadni a φροντίδα szót. Alapjelentése gondoskodás. Vagyis a gyónás után a gyónó ne foglalkozzon többet bevallott bűneivel, ne marcangolja, ne eméssze  magát miattuk. Isten megbocsátotta azokat, immár csak a jövőre tekintsen.

 

Bevezetés a születés utáni imádságokhoz

 

A jelenlegi magyar euchologionban ezek az imák részlegesen találhatók meg, konkrétan a születés utáni 8. és a 40. nap imádsága, az első a keresztelés bevezetésként, a második a végén.

Az imádságoknak van egy archaikus jelentés árnyalata, ami még kapcsolódik a zsidó szokásokhoz. Kritikus szemmel nézve a tartalomban is találhatunk nem egészen logikus részeket, sőt egy esetben teológiailag sem egyértelmű a megközelítés.

 

A születés napján mondott ima a gyakorlatban rendszerint elmarad. Látásmódja kettős: bűnbánati és mérsékelten örömteli. A bűnbánat oka egyrészt a zsidóságból örökölt vízió, miszerint a szülés, és általában minden, vérfolyással kapcsolatos jelenség tisztátalanná tesz, másrészt kimondatlanul, de ténylegesen az eredeti bűn. Ezt ellensúlyozná a teremtésben a sokasodásra adott isteni parancs, illetve az asszony egészségéért, felépüléséért mondott könyörgések.

Egy sajátos téma a láthatatlan ellenségek elleni hangsúlyos fohászok. Lehet, hogy itt is archaikus elképzelés húzódik meg a háttérben, miszerint az újszülött lelkét ellenséges szellemek akarják birtokba venni, illetve a szülő asszonyt is, ami utalhat az esetlegesen fellépő pszichológiai zavarokra a szülés után. Tény, hogy spirituális szempontból a megszületett, de a keresztségben még nem részesült gyermek nem élvezi a szentség védelmét, ezért jogosak az isteni oltalmat kérő imák.

Mindenesetre nagyon hiányzik a szövegből Jézus hasonlata, amit az apostoloknak az asszony öröméről mond, „mert ember született a világra” (Jn 16, 21). Illetve kérdéseket vet fel, miért kellene eleve tisztátalannak és így a bűnnel kapcsolatban levőnek tartani azt, ami természetes...

 

A zsidóságnál a születés utáni 8. napon történt a körülmetélés, ami egyben a névadást is jelentette. Minthogy Krisztus is alávetette magát ennek a törvénynek, érthető, hogy az Egyház keresztény értelemben átvette a névadás szokását. Ahol azonban megtartják ezen a napon, gyakran a szülőházhoz megy a pap. Ekkor mondja ki a pap először a gyermek nevét, a körülmetélést pedig felváltotta a gyermek megjelölése, „megpecsételése” a kereszt jelével. Gyakran nem a 8. napon történik ez a rövid szertartás, hanem közvetlenül keresztség előtt. Nehezen érthető, hogy miért a Találkozás ünnepének tropárját éneklik ez alkalommal.

 

A zsidóságnál a 40. napon járt le a szülőasszony tisztulási ideje, mely alkalomból áldozatot kellett bemutatnia, illetve amennyiben az első fiúgyermekét szülte, egy másikat annak „megváltásáért”. Régebben szokás volt, ma csak bizonyos helyeken tartják meg, hogy a szülés után 40 napig az asszony nem megy a templomba, és ekkor végzik ezt a szertartást. Gyakran a keresztelés végéhez kapcsolják. A szöveg éppen ezért variánsokat ad  arra az esetre, ha már megtörtént a gyermek keresztelése, vagy ha még nem.

A szertartás a 40 napos Krisztus példáját tartja szem előtt, akit szintén bevezettek a templomba. A második főhajtási ima olyan, mintha szövegromlásnak lennénk tanúi. A parázsfogóra tett utalás nem egészen logikus a szövegkörnyezetben, mivel az az Eukharisztia előképe. Igaz, hogy a Találkozás ünnepének egyik ószövetségi olvasmánya Izaiás meghívása, és valószínűleg a megtisztítás témája került be oda és ebbe a szertartásba is, de kissé erőltetettnek tűnik. A görög szövegben nem szerepel a végén az asszony megáldása (egy, a bizánci formától eltérő formával) és szenteltvízzel való meghintése.

 

A vetélés utáni imádság szigorúan bűnbánati és bűnbocsánatot kérő, ami a szándékos és nem szándékos vétkek közé sorolja a vetélést. Hogy ilyen esetben szükséges egy általános: tisztulást, bűnbocsánatot, megerősítést és védelmet kérő ima, lelki szempontból teljesen egyértelmű. A teológiai probléma egyrészt, hogy lehet-e azonos szinten kezelni a szándékos és nem szándékos bűnöket? Másrészt lehet-e gyilkosságnak tekinteni a spontán vetélést, amikor egyáltalán nem bizonyos, hogy az „anya teste” a felelős a magzat haláláért, történhet egyszerűen a magzat más saját betegségéből vagy a szervezete gyengeségéből? Eközben a ’szándékos’ vetélés, vagyis az abortusz tényleges gyilkosság és nagyon súlyos bűn, aminek megbocsátásához nem elegendő egy ilyen általános ima, az legfeljebb előkészület lehet a gyónáshoz, bár ilyen súlyos bűnök esetében a gyónás után célszerű a szent kenetben is részesülni. Az ima gyakorlati alkalmazásában mindenképpen finomítani kell a konkrét szövegen.

12.00 Normal 0 false false false EL X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Κανονικός πίνακας"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

IMÁDSÁGOK GYERMEK SZÜLETÉSÉNÉL

 

IMÁK AZ ASSZONY FÖLÖTT (közvetlenül) A SZÜLÉS UTÁN

 

Gyermeke születésének első napján

 

Bemegy a pap a házba, amelyben a csecsemő született és megáll az ajtó előtt, epitracheliont viselve. Onnan mondja:

 

Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)

 

Dicsőség. Most és.

Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd[1] és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség. Most és.

 

Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

 

A nap tropárja és a kontákion, ha Krisztus vagy az Istenszülő ünnepe van, ha pedig nem:[2]

 

Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk[3], mert mentségünkre nem lévén szavunk[4], ezen könyörgést, mint Uralkodónak, mi, bűnös szolgáid[5], néked ajánljuk, könyörülj rajtunk!

Dicsőség.

Uram, könyörülj rajtunk, mert benned bízunk, ne haragudjál reánk nagyon, se ne emlékezzél bűneinkre[6], de tekints reánk most is, mint kegyelmes[7], ments meg[8]minket ellenségeinktől, mert te vagy a mi Istenünk, és mi a te néped, mindnyájan kezed művei, s nevedet hívjuk segítségül.

Most és.

Az irgalom ajtaját[9] nyisd meg nekünk, áldott Istenszülő Szűz[10], kik benned remélünk, el ne tévedjünk, de szabaduljunk[11] általad a bajoktól, mert te vagy a keresztény nép[12] üdvössége!

 

Ha pedig akarja, mondja:

            A te születésed, Krisztus Istenünk, felkeltette a világnak ismereted világosságát: abban ugyanis a csillagok imádói a csillag által megtaníttattak, hogy téged, az igazság Napját imádjanak, és téged, a magasságbeli Napkeletet ismerjenek meg. Uram, dicsőség néked.

 

            A te születésed, Istenszülő, örömet hirdetett az egész világmindenségnek: mert tőled (belőled) kelt föl az igazság Napja, Krisztus Istenünk, és feloldván az átkot, az áldást adta, és megsemmisítve a halált, örök életet ajándékozott nekünk.

 

És ezek után a következő imádságok.

 

Könyörögjünk az Úrhoz!

            Uralkodó Urunk, Mindenható, aki meggyógyítasz minden betegséget és minden gyengeséget, Temagad az itt levő, ma szült szolgálódat N.-t is gyógyítsd meg, és emeld fel őt az ágyból, amelyben fekszik. Mert Dávid próféta szava szerint[13], törvényszegéseinkben fogantattunk és mindannyian tisztátalanságban vagyunk előtted. Őrizd meg a jelen gyermeket, mely megszületett, födözd be őt szárnyaid árnyéka alatt a mai naptól fogva egészen utolsó leheletéig, a legtisztább Istenszülő és minden szentek közbenjárására, mert áldott vagy örökkön örökké. Ámen.

 

Könyörögjünk az Úrhoz!

            Uralkodó Urunk, Istenünk, aki a mi legtisztább Nagyasszonyunk, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriától születtél, és mint kisded jászolban feküdtél és csecsemőként mutatkoztál meg, Tenmagad, irgalmazz ezen N. szolgálódnak, aki ma szülte ezt a gyermeket és bocsásd meg minden szándékos és nem szándékos vétkeit és őrizd meg őt az ördög minden zsarnokságától. És ezt a tőle született kisdedet őrizd meg az ellenségtől jövő minden boszorkányságtól, minden értelmi nehézségtől, minden lelki gyötrelemtől[14], nappali és éjjeli gonosz[15] lelkektől. Őt [az asszonyt] pedig őrizd meg hatalmas kezed alatt, adj neki gyors felépülést és a szennytől tisztítsd meg és a fájdalmakat gyógyítsd meg, lelkének és testének ajándékozz megerősödést és jólétet, az öröm és a világosság angyalai által gondozd őt és védelmezd a láthatatlan szellemek eljövetelétől. Igen, Uram, [óvd meg őt] betegségtől és gyengeségtől, féltékenységtől és irigységtől, és szemmel veréstől, irgalmazz neki és a csecsemőnek is, nagy irgalmasságod szerint. És tisztítsd meg őt a testi szennytől és a rá jövő belső bántalmaktól, és vezesd ki őt gyors irgalmasságod által kiszolgáltatott testi mivoltából a gyógyult állapotba. És a tőle született kisdedet méltasd arra, hogy tisztelje a földi templomot, amit azért készítettél, hogy megdicsőíttessék szent neved. Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Könyörögjünk az Úrhoz!

            Urunk, Istenünk, aki jónak láttad, hogy leszállj a mennyekből és megszülessél a szent, Istenszülő és mindenkorszűz Máriától, a mi, bűnösök üdvösségéért, aki ismered az emberi természet gyengeségeit, bocsáss meg N. szolgálódnak a szülés napján, könyörületed sokasága szerint. Mert te mondtad, Uram: Növekedjetek és sokasodjatok, és töltsétek be a földet, és vegyétek azt hatalmatok alá. Ezért mi is, a te szolgáid, kérünk, és bátorkodva nagylelkű emberszereteted által félelemmel kiáltunk uralkodásod szent nevéhez. Tekints le a mennyből, és lásd a mi, elítélésre méltók gyengeségét, bocsáss meg N. szolgádnak, és mindenkinek a házban, ahol született a gyermek a hozzátartozóinak, és mindenkinek, aki ott tartózkodik és őt érintette[16], mint jóságos és emberszerető, bocsáss meg, mert egyedül neked van hatalmad megbocsátani a bűnöket. A szent Istenszülő és minden szentjeid közbenjárására.. Ámen.

 

És az elbocsátó:

Dicsőség neked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked. Krisztus igaz Istenünk, legtisztább és szeplőtelen Anyjának közbenjárása, a drága és elevenítő kereszt ereje, a testnélküli mennyei Erők oltalma, a tisztes, dicsőséges Előkövet-próféta keresztő Jánosnak, a dicsőséges és legdicséretesebb Apostoloknak, a szent, dicsőséges és jógyőzelmű vértanúknak, szent és istenhordozó atyáinknak a szent és igaz istenősök, Joáchim és Annának és minden szentek esedezései által könyörüljön rajzunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető.

 

            Szent Atyáink imái által, Urunk, Jézus Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk. Ámen.

 

Imádság a gyermek keresztjellel való megpecsételésére,

aki nevet kap a születése utáni nyolcadik napon[17]

 

Tudnivaló pedig, hogy a születés utáni nyolcadik napon[18]a csecsemőt a templomba vezeti be a bába, és a templom kapui előtt áll.[19]A pap pedig, mint szokásos, az epitrachelion viselve, mondja:

 

Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)

 

Dicsőség. Most és.

Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség. Most és.

 

Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

 

A nap, vagy a templom védőszentjének tropárja. Ezután:

 

Minden szentek és az Istenszülő közbenjárására, Urunk, add nekünk békédet, és irgalmazz nekünk, mint egyetlen könyörületes.

 

            Kereszttel megjelöli a csecsemő homlokát, száját és a mellét, a következő imát mondva:

 

Könyörögjünk az Úrhoz!

            Urunk, Istenünk, hozzád esedezünk és kérünk téged: jegyeztessék orcád világossága N. szolgádra (vagy: szolgálódra), és jegyeztessék egyszülött Fiad keresztje a szívébe és gondolkodásába, hogy kerülje a világ hiúságát és az ellenség minden gonosz ellenséges tervét, ezzel szemben kövesse a te parancsaidat. És add, Urunk, hogy a te szent neved sértetlenül maradjon rajta[20], alkalmas időben csatlakozva szent Egyházadhoz és tökéletessé válva Krisztusod félelmetes szentségei által, hogy parancsolataid szerint élvén[21] és a pecsétet törés nélkül megőrizve, a választottak boldogságát nyerje el a Országodban. A te egyszülött Fiad kegyelme és emberszeretete által, kivel áldott vagy, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

            Ezután a kezébe veszi a gyermeket, megáll a templom kapui vagy a legszentebb Istenszülő ikonja előtt és keresztet jelezve[22], mondja:

 

Üdvözlégy[23] malaszttal teljes[24] Szűz[25], mert tőled sugárzott ki[26] az igazság napja: Krisztus Istenünk, megvilágítván a sötétségben levőket. Te is örvendj igaz Simeon[27], mert karjaidra vevéd az emberi nem Szabadítóját[28], ki föltámadást ajándékozott[29] nekünk.

 

Ezután az elbocsátást végzi[30]:

Dicsőség neked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked. Krisztus igaz Istenünk,[31] legtisztább és szeplőtelen Anyjának közbenjárása, a drága és elevenítő kereszt ereje, a testnélküli mennyei Erők oltalma, a tisztes, dicsőséges Előkövet-próféta keresztő Jánosnak, a dicsőséges és legdicséretesebb Apostoloknak, a szent, dicsőséges és jógyőzelmű vértanúknak, szent és istenhordozó atyáinknak a szent és igaz istenősök, Joáchim és Annának és minden szentek esedezései által könyörüljön rajtunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető.

 

            Szent Atyáink imái által, Urunk, Jézus Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk. Ámen.

 

            Tudni kell, hogy amennyiben a megszületett csecsemő megbetegedve nem szopna, sőt a halálhoz közeledik, nem kell megvárni, amint egyesek rosszul teszik, a hatodik vagy a nyolcadik napot és úgy keresztelni őt, hanem abban az órában, amikor megszületett, mindjárt miután megmosdatták, hogy ne haljon meg a megvilágosodás nélkül. Ha pedig öt hónapon át az anyaméhben hordva az történik, hogy valamely sérüléstől elvetéli a magzatot, a törvény és a kánonok elleni gyilkosságban bizonyulna vétkesnek, sokkal inkább kell a történtek kárhoztató ítéletét elkerülnünk, nehogy megvilágosodás nélkül (kereszteletlenül) haljanak meg.[32]

 

 

Imák a gyermek templomba való bevezetésére,

a negyvenedik napon

 

A negyvenedik napon újra a templomba viszik a csecsemőt, hogy az egyházi közösség tagja legyen, vagyis hogy kezdetét vegye a templomba való bevezetése. Az anya vezeti be, aki már megtisztult és megmosakodott, a leendő keresztszülő jelenlétében.

            Az anya a csecsemővel a templom kapui előtt áll, a pap mondja:

 

Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)

 

Dicsőség. Most és.

Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség. Most és.

 

Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

 

Ezután a nap, vagy az aznap ünnepelt szent tropárja.

 

Dicsőség. Most és.

Minden szentek és az Istenszülő közbenjárására, Urunk, add nekünk békédet, és irgalmazz nekünk, mint egyetlen könyörületes.

 

            És az anya meghajtva fejét a csecsemővel együtt, a pap keresztet vet rá és kezét a fejére téve[33], mondja a következő imát:

 

Könyörögjünk az Úrhoz!

            Urunk, mindenható Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minden értelmes és értelem nélküli természetet igéd által teremtettél, aki mindent a nemlétből a létezésre hoztál, hozzád könyörgünk és téged kérünk, tisztítsd meg N. szolgálódat, akit akaratoddal megőriztél, minden bűntől és minden szennytől, aki eljött szent templomodba, hogy elítélés nélkül méltó legyen részesülni szent Titkaidban.

            Tudnivaló, hogy ha a csecsemő nincs életben, eddig olvassa az imát, utána a pap fennhangon mondja:

 

            Mert jóságos és emberszerető Isten vagy, és neked dicsőséget viszonzunk, Atya és Fiú és Szentléélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

            Ha a csecsemő él, akkor kezét a fejére téve mondja:

 

            És ezt a tőle született gyermeket áldd meg, növeld, szenteld meg, tedd értelmessé, bölccsé, jó gondolkodásúvá[34]; mert te hoztad őt létre, és megmutattad neki az érzéki világosságot, (ezeket kihagyja, ha a gyermek már meg van keresztelve:) hogy méltó legyen az értelmi világosságra is általad elrendelt az időben[35], és számíttasson szent nyájadhoz, egyszülött Fiad által, kivel áldott vagy, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

És rögtön így imádkozik:

Imádság a gyermek anyjáért.

 

Békesség mindnyájatoknak.

Hajtsuk meg fejünket az Úrnak.

Könyörögjünk az Úrhoz.

            Urunk, Istenünk, aki egyszülött Fiad megtestesülése által megjelentél az emberi nem üdvösségére, jöjj el N. szolgálódhoz is és méltasd őt, hogy a tisztes papi rend imádságai által szent, katolikus Egyházadhoz folyamodjon és beléphessen dicsőséged templomába[36], és méltasd őt a Krisztusod drága Testében és Vérében való részesülésre. A negyven nap elteltével mosd le róla a test szennyfoltját és a lélek tisztátalanságát, hiszen méltóvá lett, hogy bemenjen szent templomodba, velünk együtt dicsőítse legszentebb nevedet, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

            Ekkor, ha a csecsemőt már megkeresztelték vagy ha meghalt, a pap az elbocsátást végzi, ha nem, felolvassa a következőt is végig.

 

Másik imádság a gyermekért,

amit a pap imádkozik, miközben őt megjelöli a kereszt pecsétjével.

 

 

Könyörögjünk az Úrhoz.

Urunk, Istenünk, akit negyven napos csecsemőként a törvényes Templomba vitt Mária, a te házasságot nem ismerő, szent Anyád,[37] és az igaz Simeon karjain hordozott, Temagad, mindenható Uralkodó, áldd meg ezt a csecsemőt is, akit elhoztak, hogy megjelenjen előtted, a mindenek Teremtője előtt, és növeld minden jó és előtted kedves cselekedetre, elűzvén tőle minden ellenséges erőt kereszted jelének megjelölése által. Mert te vagy a kisdedek őrzője, Uram, „hogy a szent keresztségre méltóvá lévén”*elnyerje országod választottainak részét, velünk együtt megőriztetve a szent és egylényegű és oszthatatlan Háromság kegyelmével. Mert téged illet minden dicsőség, hálaadás és imádás, kezdetnélküli Atyáddal és legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Békesség mindnyájatoknak!

Hajtsuk meg fejünket az Úrnak.

 

            Isten, mindenható Atya, aki legnagyobb szavú prófétád, Izaiás által előre hirdetted nekünk egyszülött Fiad és a mi Istenünknek a Szűztől való megtestesülését, aki az utolsó napokban, a te jóakaratodból és a Szentlélek együttműködésével, az emberek[38] üdvösségéért[39], mérhetetlen könyörületből tőle kisdeddé lenni kegyeskedett, és valódi törvényhozó lévén, a te szent Törvényedben levő szokás szerint, a tisztulás napjai leteltével elfogadta[40], hogy a Szentélybe vitessen és az igaz Simeon karjain hordoztatni kegyeskedett, mely titoknak előképét az említett Prófétánál a szén parázsfogója által ismertük fel mint megnyilvánultat, s amelynek utánzását mi, hívek kegyelemben megtartjuk. Temagad, kisdedek oltalmazója, áldd meg most is ezt a gyermeket szüleivel és keresztszüleivel együtt, „és méltasd őt alkalmas időben a vízből és lélekből[41] való újjászületésre, és számláld őt szellemi juhaid szent nyájához, akik Krisztusod nevéről[42] vannak elnevezve”*. Mert te vagy, aki a magasságban lakozol és a gyarló dolgokra[43] letekintesz, és neked dicsőséget viszonzunk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

            Ezután vevén a pap a gyermeket, keresztet jelez vele a templom kapui előtt, mondva:

            Bemutattatik a templomban Isten szolgája (vagy: szolgálója) N. az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.

 

            Ezután bevezeti őt a templomba, mondva:

            Bemegyek[44] a te házadba, hódolok szent templomod előtt.[45]

 

            És bemegy a hajó közepére, mondva:

            Bemutattatik a templomban Isten szolgája...

            Ezután mondja:

            A gyülekezet közepette dicsérlek téged.

 

            Ezután bevezeti őt az Oltár ajtajai elé, mondva:

            Bemutattatik a templomban Isten szolgája...

 

            És bevezeti őt a szent Oltárba, ha fiú[46]; ha pedig lány, az ékes ajtókig, mondva:

 

Most bocsátod el Uram, a te szolgádat a te igéd szerint békességben: mert látták szemeim a te Üdvözítődet[47], kit rendeltél[48] minden népek színe elé, világosságul a pogányok megvilágosítására és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.

 

            És a pap szokás szerint végzi az elbocsátást:[49]

Dicsőség neked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked. Krisztus igaz Istenünk, ki a mi üdvösségünkért az igaz Simeon karjain hordoztatni kegyeskedtél legtisztább és szeplőtelen szent Anyjának közbenjárása, a drága és elevenítő kereszt ereje, a testnélküli mennyei Erők oltalma, a tisztes, dicsőséges Előkövet-próféta keresztő Jánosnak, a dicsőséges és legdicséretesebb Apostoloknak, a szent, dicsőséges és jógyőzelmű vértanúknak, szent és istenhordozó atyáinknak a szent és igaz istenősök, Joáchim és Annának, (a templom védőszentjének) és minden szentek esedezései által könyörüljön rajtunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető.

 

            Szent Atyáink imái által, Urunk, Jézus Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk. Ámen.

 

            És így átadja a csecsemőt az anyának vagy az Oltár ajtajaihoz teszi és a keresztszülő, háromszori hódolás után felveszi őt és eltávozik.

 

 

 

Imádság asszonyért,

amikor elvetél

 

A pap, epitrachiliont viselve mondja:

 

Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

 

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)

 

Dicsőség. Most és.

Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség. Most és.

 

Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

 

A nap tropárja és kontákja, ha Úr- vagy Istenszülő ünnep van[50]. Ezután:

 

Könyörögjünk az Úrhoz!

            Uralkodó Urunk, Istenünk, aki a szent, Istenszülő és mindenkorszűz Máriától születtél és mint csecsemő jászolban feküdtél: Temagad, irgalmazz nagy irgalmasságod szerint a jelen N. szolgálódnak, aki ma bűnökben van, akarattal vagy nem szándékosan gyilkosságba[51] esett és elvetélte, ami benne fogantatott és bocsásd meg szándékos és nem szándékos vétkeit, és őrizd meg őt az ördög minden cselszövésétől, és a szennyet tisztítsd meg, a fájdalmakat gyógyítsd meg, ajándékozz testének lelkével együtt megerősödést és egészséget, Emberszerető, és fénylő angyalok által védelmezd a láthatalan démonok minden támadásától. Igen, Uram, [szabadítsd meg őt] betegségtől és gyengeségtől és tisztítsd meg őt a testi szennytől és az őt támadó sokféle belső bántalmaktól. Irgalmad sokasága révén emeld fel őt gyarló testében, és keltsd fel őt ágyából[52], amelyben fekszik. Mert bűnökben fogantattunk és törvényszegésekben voltunk az anyaméhben[53] és tisztátalanok vagyunk mindnyájan színed előtt, Uram, és félelemmel kiáltjuk és mondjuk: Tekints le a mennyből és lásd, a mi, elítélésre méltóknak a gyengeségét. És bocsáss meg ezen szolgálódnak, aki akarattal vagy nem szándékosan gyilkossággal bűnökbe esett, és a benne fogantatottat elvetélte, és mindazoknak, akik mellette voltak és érintették őt, nagy irgalmad szerint, mint jóságos és emberszerető Isten, irgalmazz és bocsáss meg, mert egyedül neked van hatalmad elengedni a bűnöket és törvényszegéseket, tisztaságos Anyád és minden Szentjeid közbenjárására.

            Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, az Atyával és Szentlélekkel, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.

És következik az elbocsátás.[54]

 

 



[1]A görögben az επισκοπούμαι felszólító alakja áll, tulajdonképpen vedd szemügyre, vizsgáld meg. A „tekintsd” még belefér, de jobb lenne áttérni a „tekintsd meg”-re

[2]Megalon szerint: a nap tropárja és kontákja. És nem hozza az itteni bűnbánati tropárokat. Majd lábjegyzetben hozzáteszi: más források eltérőeket hoznak.

[3]Pontosabban: Irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk...

[4]Ugyanis híján vagyunk minden mentségnek (védőbeszédnek)

[5]Csak: mi, bűnösök

[6]törvényszegéseinkre

[7]könyörületes

[8]Szabadíts meg

[9]Pontosabban: kapuját. Ha ajtó, akkor kétszárnyú, de leginkább templom bejárati és városkapukra használják.

[10]Ez hiányzik a szövegből

[11]Szó szerint: őriztessünk meg általad – a bajoktól, igazából ez minden váratlan (a liturgikus nyelvben negatív) élethelyzetet jelent

[12]Pontosabban: nemzedék

[13]Megalon lábjegyzete: megfelel a zsidó főpapi melldísznek, ami orákulumként is szolgált, vagyis prófétai szó.

[14]Szó szerint: bódulat, kábulat, ájult állapot.

[15]Megalon lábjegyzete: És: „láthatatlan gonosz”.

[16]Megalon lábjegyzete: Helyesebben inkább így: „Tekints le a mennyből és lásd a mi, kárhozatra méltók gyengeségét: és N. szolgádnak és mindenkinek a házban, ahol a gyermek született és az őt érintőknek... bocsáss meg”.

[17]A gyakorlatban sokszor közvetlenül a keresztelés előtt mondják ezt az imát.

[18]Filippoupolisz görögjei általában a nyolcadik napon végzik a keresztelést. Bölcs Leó Nearas rendeletével a negyvenedik napra szervezte a keresztelés végzését. A manapság leginkább megszokott kívánatos nevek a gyermeknek a keresztelésig a Drakos fiúknak és a Drakou vagy Drakoula [=sárkány] a lányoknak. A Sideris [vas] ritkább.

[19]A szertartást a templom előcsarnokában végzik, a templom kapui a hajóba vezető kapukra utalnak (nagy templomokban nem egy, hanem három ajtó van). Minthogy a szülőanya csak 40 nappal a szülés után léphet a templomba, ezért hajdan a bába, ma inkább az apa vagy a leendő keresztszülő viszi a templomba a csecsemőt. Rendszerint azonban ezt a szertartást a szülők házában végzik, a lakás ikon-sarka előtt.

[20]Az ἀνεξάρτητοςalapjelentése független.

[21]Az ige jelentése a világban, társadalomban, stb. való életre vonatkozik.

[22]A Mikron csak ennyit ír, de a gyermekkel jelez keresztet a pap

[23]Örvendezz. A latin „Ave” már torzított fordítás

[24]A hapax legomenon pontosan lefordíthatatlan, leginkább „kegyelemmel (teljesen) átjárt” lenne, magyarul „kegyelemmel teljes” az elterjedt használat.

[25]Istenszülő Szűz.

[26]Inkább: ragyogott fel.

[27]A görögben nem a név szerepel, hanem Öreg.

[28]Aki/mert karjaidba vetted lelkünk Szabadítóját.

[29]Aki a feltámadást ajándékozza.

[30]Megalon lábjegyzete: Cipruson, Rhodoson, Kassoson és másutt a nyolcadik napon különböző helyi szokásokat végeznek (a bába például tömjénezővel megtömjénezi az anyát, a csecsemőt, a hálószoba ikonjait, segítségül hívja a moirákat !! stb.). Manisban a házba menet során a pap kíséri a bábát, aki tartja a csecsemőt. Ahol is amikor megtalálta „megrendíthetetlen követ”, megáll a csecsemővel és a következő mondatot mondja: „örvendezz, föld, gyönyörködj, új lábak fognak téged taposni, régiek fognak szülni”.

[31]Egyes források rövidebb elbocsátó imát adnak, a Találkozás ünnepe elbocsátó imájának a kezdetével, esetleg megemlítve azt a szentet, akinek a nevét kapta a gyermek.

[32]A záró megjegyzés mögötti teológiai tartalom nincs részletesen kifejtve. Nyilván a keleti teológia elveti azt az ágostoni (és a katolikus egyház által nem elfogadott) tételt, hogy a keresztelés nélkül született csecsemők elkárhoznak. Ugyanakkor a szöveg utal arra, hogy a kereszteletlenül elhunyt csecsemők valamilyen módon súlyos lelki hátrányban vannak a keresztségben részesültekkel szemben. Ez az elgondolás még súlyosabb megítélés alá helyezi az abortuszt, mivel a magzat életének kioltásán túl megakadályozta annak megkeresztelését, vagyis az isteni életben való részesülését is.

[33]Szó szerint: érintve a fejét, de értelemszerűen ez azt jelenti, hogy a kezét teszi a fejére. Ugyanígy, amikor ez a kifejezés másutt is előfordul.

[34]Megalon lábjegyzete: És: értelmes beszédűvé.

[35]Szó szerint: abban az időben, amit elrendeltél.

[36]Megalon lábjegyzete: Egyesek: „és méltasd őt a tisztes papi  rend által a dicsőséged templomába való belépésre.”

[37]Megalon lábjegyzete: Lk 2. fej., 22-24

*Tudnivaló, hogy ha a gyermeket megkeresztelték, így mondja a pap:„hogy a szent keresztség által, amelyre méltóvá lett”.elnyerje...

[38]Szó szerint: halandók.

[39]Megalon lábjegyzete: Egyesek: „a mi, emberek [halandók] üdvösségéért...”.

[40]Szó szerint: elviselte.

[41]Szó szerint: a víz és a lélek újjászületésére.

[42]Az igenév jelentése akkor „segítségül hívni”, ha a tárgya tárgyesetben áll. Itt a név részes esetben áll, vagyis a „neveztetni” jelentés a helyes.

*Ismét tudnivaló, hogy ha a gyermeket megkeresztelték, nem mondjuk az„Isten...”  imát, vagy elhagyjuk ezt: *és méltasd őt alkalmas időben... addig, hogy nevéről vannak elnevezve*.

[43]Vagy: gyarlóságokra.

[44]A Zsoltároskönyv szerint: „bemegyek házadba, leborulok szent templomodnál”.

[45]Megalon lábjegyzete: Egyesek: „bemegy... hódol”.

[46]Megalon lábjegyzete: A Nemzeti Könyvtár 664. sz. kódexe (ff. 44b-45a) írja: „ És ha fiú, körülvezeti (a pap) háromszor a szent oltár körül és ennek a negyedik részénél végzi a hódolás formáját. Ha leány, az ajtók előtt, nem megy be a belső részbe a háromszori körüljárásra, hanem háromszor odajárul és végzi a hódolást.” Amennyire azonban ismerjük, nem történik ilyen körmenet a pap részéről.

[47]Szó szerint: üdvözítésedet

[48]Szó szerint: készítettél.

[49]Megalon lábjegyzete: «Aki az igaz Simeon karjain...”

[50]Megalon szerint: a nap tropárja és az istenszülői ének. Majd lábjegyzetben hozza: Egyesek istenszülői ének nélkül.

[51]Nagy Szt. Bazil 2. és 7. kánonja, az ankyrai zsinat 21., és a trullói 31. kánonja.

[52]Szó szerint: ami körülveszi. Az elesett, erőtlen állapotot jelzi.

[53]Szó szerint: méhben hordoztattunk.

[54]Megalon ezután, még a keresztség előtt hozza az apostolok és a szentatyák kánonjait a keresztelésről.

Bevezetés a keresztség és a bérmálás szertartásához

 

A keresztséget, a bérmálást és az eukharisztiát (szentáldozást) együttesen misztagógikus szentségeknek nevezzük, mivel ezek jelentik a keresztény életbe való beveztést. A kezdetek szentségei, amelyek szorosan összekapcsolódnak egymással, mint a keresztény életre való születés, növekedés (megerősítés) és felnőtté válás. Liturgikus szempontból a legsajátosabb kiszolgáltatási időpontja a nagyszombat éjszakai liturgia volt. Felnőtt keresztség esetén a nyugati egyházban is egyszerre szolgáltatják ki a három szentséget. A bizánci rítusban csecsemőnek is, bár a jelenlegi görög ortodox szokás szerint a csecsemőt többnyire a keresztelést követő vasárnapi liturgiában áldoztatják meg először.

A keresztség szó szerinti jelentése és így ősi formája is az alámerítés volt. Az ókeresztény korból maradtak meg keresztelőmedencék, amelyekbe lépcsők vezettek. Általában a templomon kívül, vagy a narthexhez kacsolódva, a legmélyebbek majdnem másfél méteresek. A gyermekkeresztelés esetén a bizánci rítusban megmaradt a teljes alámerítéssel történő keresztelés, különleges esetekben helyettesítheti a leöntés, de annak is lehetőleg az egész testet el kell érnie, nem csupán a fejet. Természetesen az immár mozgatható keresztelőmedencékbe a szentség kiszolgáltatásához a gyermek egészsége érdekében nem hideg, hanem langyos vizet használnak. Felnőtt keresztség esetén, mivel a mai templomok mellett már nincsenek épített medencék, leöntéssel keresztelnek, de azt is oly módon, hogy az egész testet érje a keresztvíz.

Minthogy valódi újjászületésről van szó, a keresztelés személyes jellege megköveteli, hogy a szentség kiszolgáltatásához ne korábban megszentelt és úgymond „raktáron levő” szenteltvizet használjanak, hanem maga a kersztelés szertartása tartalmaz egy hosszabb vízszentelést. Ez egyedül akkor marad el, ha január 6-án, Vízkereszt ünnepén a Szt. Liturgia után keresztelnek, akkor a nagy vízszentelés szenteltvizét használják, hiszen annak hosszú imádságai nagyrészt tartalmazzák a keresztelési vízszentelés szövegét.

Maga a szertartás összesűrítve tartalmazza az ókeresztény keresztségi felkészülés akár több éves folyamatát, a jelöltté (katekumenné) válástól, az exorcizmusokon, hitvalláson át egészen a keresztségig. Természetesen hajdan a katekumenátus évekig tartott, és megvolt az időbeli sorrendje a különböző kisebb beavató imáknak, gesztusoknak. A bemerítés szimbolikája jól megragadja a szentség lényegét, mint Krisztus halálában és feltámadásában való részesülést, aminek következménye a bűnök teljes bocsánata, valamint hogy az újonnan megvilágosodott ezáltal lesz az Egyház teljes jogú tagjává.

Így a szertartás első része a katekumenné tétel rítusa. Egy befogadó imádság után következnek az „ördögűző” imák. Az euchologion nem a klasszikus „exorkismos” szót használja, hanem az „aforkismos”-t, vagyis itt csak feltételes módban beszélhetünk ördög-űzésről, inkább az ördög távoltartására szolgálnak az imák. Majd a katekumen maga is megtagadja az ördögöt, kinyilvánítja szándékát, hogy Krisztushoz csatlakozzon és megvallja a hitét. Amennyiben kisgyermekről van szó, ezeket a keresztszülő teszi meg helyette. Az ókeresztény hagyomány szerint helyesen ebből csak egy van.

A keresztelés a békességi ekténiával és a vízszenteléssel kezdődik. Majd a pap megkeni a jelölt érzékszerveit, majd az egész testét a katekumenek olajával, utalva arra, hogy a keresztény élet egyben lelki harcot is jelent. Ezután következik a keresztelés a háromszoros alámerítéssel, az egész test megmosásával, hiszen ez az „újjászületés fürdője”, és elrecitálják a 31. zsoltárt. A szláv végzési rend szerint ezt követi a keresztelési köntösbe öltöztetés és a bérmálás. A görög hagyomány felcseréli a sorrendet, először jön a bérmaolaj imája és a bérmálás, majd a keresztségi köntösbe öltöztetés és a keresztelődence ünnepélyes körüljárása Az apostoli és az evangéliumi szakaszok felolvasása után az ún. lemosás szertartási következik a hozzákapcsoló imákkal, hasonló módon a hajnyírás, aminek gyökere valószínűleg a zsidó rituális hagyományból származik. Majd a szertartás végén részesül az újonnan megkeresztelt az Eukharisztiában, végül pegig következik az elbocsátás.

A keresztség kiszolgáltatásának legsajátosabb időpontja a nagyszombati virrasztási vagy keresztelési liturgia, melynek szentírási szakaszai is megegyeznek a keresztelésével. Később kiterjesztették azokra az ünnepekre, amelyek liturgiájában a Háromszorszent éneklését a páli mondat éneklésével helyettesítik: „Akik Krisztusban megkeresztelkedtetek, Krisztusba öltözködtetek. Alleluja”. Leghelyesebb ezeken a napokon, vagy legalább vasárnap keresztelni, a közösség tagjainak jelenlétében. Sokan téves a keresztelést egyfajta családi szertartásnak gondolják, ezzel szemben az egész Egyház ünnepe, ahol az újonnan megkereszteltet – legyen az akár csecsemő – a közösség tagjai maguk közé fogadják. Mindenképpen kerülni kell a csak rendkívüli esetben megengedett templomon kívül végzett keresztelést. (Sokan emlékszünk még arra, milyen volt a kommunizmus idejében bizonyos prominens személyek gyerekeinek titkos keresztelése, akár a nagyszülők otthonában – ez a fajta rendkívüli helyzet már nem áll fenn).

A bizánci rítusban a szentség kiszolgáltatója a pap, életveszély, extrém helyzet esetén bármely keresztény (az ortodoxok szerint csak barmely ortodox). A bizánci és nyugati szentségtani megközelítés eltér abban, hogy nem keresztény személy keresztelhet-e.

További cikkeink...

" KÖZÖS DIÓHÉJ "

Adó 1+1 % - Támogatás

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma:

0011

  
Az Egyházközségünket támogató
Kis Szent Teréz Alapítvány adószáma:

18410215-1-05

Tájékoztató az 1 % felajánlásáról 

 

Az Egyházközség számlaszáma:

10700086-66754772-51100005

Egyházfenntartás

Hogyan támogathat minket?

>>>Kattintson ide<<<

Hitoktatási körlevél MKPK

A Magyar Katolikus Püspöki Kar
hitoktatásról szóló körlevele

és Nyilatkozat

ide kattintva olvasható

Képviselőtestület

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

KÉPVISELŐTESTÜLETE

>>>kattintson ide<<<

Ajánlott oldalak

 

Keresés

Régi oldalunk...

Régi oldalunk

MEGSZŰNT!!!

már nem talál

archív tartalmakat:

www.diosgyorgk.fw.hu

Már nem frissül tovább,

és elmúlt eseményeink

már nem tekinthetőek meg.

VÉGE...

Ki olvas minket?

Oldalainkat 62 vendég böngészi