Belépés



Naptár

szeptember 2021
H K SZ CS P SZ V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Köszönjük!

Térkép


Diósgyőri Görög Katolikus Templom nagyobb térképen való megjelenítése

Statisztika

Az Egyházközségi oldal indulása:
2007. május

2007. október 29. óta:

látogatónk volt.

---
 

Bizánci rítusú Szent Liturgiát mutattak be szeptember 8-án, az Istenszülő születése ünnepén a budapesti Szent István-bazilikában I. József (Youssef Absi) szír melkita görögkatolikus pátriárka főcelebrálásával. Az esemény egyszerre volt része az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak és az – ehhez kapcsolódóan hazánkban megrendezett – európai keleti katolikus püspökök találkozójának lezárása.

A szertartáson, amelyen mintegy húsz görögkatolikus főpásztor és 150 görögkatolikus pap koncelebrált, és számos római katolikus főpásztor és pap is részt vett, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntötte az egybegyűlteket, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita mondott szentbeszédet. A görög- és római katolikusok és más érdeklődők teljesen betöltötték a budapesti bazilikát, de a kiszorultak sem maradtak le a Szent Liturgiáról: ők a főtemplom előtti téren kivetítőn követhették az eseményeket.

alt

A szertartás alapvetően magyar nyelvű volt, de az evangélium és a Miatyánk is elhangzott angol nyelven is, a nem magyar anyanyelvű főpásztorok pedig a saját nyelvükön imádkoztak. A Szent Liturgia egyes részeit olaszul, franciául, arabul, szlovákul, románul, ószlávul és angolul énekelték a jelen lévő diakónusok és püspökök.

 A történelmi jelentőségű alkalomra egy kicsit át is alakult a Szent István-bazilika: jelképes ikonosztázt készítettek a szentély elé egy Istenszülő- és egy Pantokrátor (Trónoló Krisztus)-ikon elhelyezésével.

alt

A házigazda Erdő Péter bíboros olasz és magyar nyelven köszöntötte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyházában a jelenlévőket: Őboldogsága  I. József (Youssef Absi) melkita pátriárkát, a Szent Liturgia főcelebránsát, a nagyérsekeket, metropolitákat és püspököket, a paptestvéreket és minden hívőt, „akik látható módon is tükrözik Katolikus Egyházunk sokszínűségét és hagyományának gazdagságát”. „Ez a templom Szent István király nevét viseli, itt őrizzük leghíresebb ereklyéjét.

Szent István király ma a katolikus és az ortodox egyház közös védőszentje, halálának évében, 1038-ban még teljes közösségben voltak egymással ezek az egyházak, a hagyományok különbözősége, a népek kultúrájának sokfélesége nem kell hogy akadályt jelentsen a közösség útjában.

Ma, amikor a kereszténységet annyi meg nem értés, félremagyarázás és támadás éri szerte a világban, életfontosságú, hogy közösen tegyünk tanúságot egységünkről, hitünkről, Jézus Krisztusról, aki egyetlen közös Urunk és Mesterünk. Adja Isten, hogy ez a mai ünneplés kifejezze és elősegítse a keleti katolikus egyházak sajátos identitását és küldetését a keresztények egységének szolgálatában!” – fogalmazott Erdő Péter.

alt

Az Istenszülő születésének ünnepén kétszer is felhangzó himnusz eléneklésével kezdte szentbeszédét Kocsis Fülöp. „Keleti rítusunkban az egyházi év szeptember elsejével kezdődik, tehát az egyházi év első nagy ünnepének meghirdetése egyszersmind az egész esztendő alapját is megadja” – tette hozzá az érsek-metropolita. Ilyenkor nemcsak az ünnepek, de az örvendezések sora is megjelenik, legalábbis akkor, ha az Istenszülőhöz hasonlóan várjuk a nagy főpap bevonulását életünkbe. Isten be akarja ragyogni a most kezdődő esztendőnket, nagyon oda kell tehát figyelnünk, hogyan kezdjük el.

alt

Kocsis Fülöp szerint a liturgiát vezető Youssef melkita pátriárka jelenlétével, aki a sokat szenvedett Szíriából érkezett, még hitelesebb az ünnep üzenete: „Népek, örvendezzetek!” Vele ünnepel sok keleti és más rítusú főpap és hívő, hogy az Istenszülő születésének ünnepét közösen üljük meg és együtt adjuk tovább világraszóló üzenetét. A Szent Lukács könyvéből való evangélium zárószavaiban is arra kaptunk buzdítást, hogy örvendezzünk. Egy asszony felkiált: „Boldog a méh, amely hordozott, és az emlő, melyet szoptál!” Öntudatlanul is prófétává lett ez a nő, és megjövendölte, hogy mi – különösen a magyarok – Boldogasszonynak fogjuk nevezni Máriát. Korábban egy másik asszony, a méhében örvendező magzatot hordozó Erzsébet is hasonló lelkesedéssel köszöntötte a még szintén magzati létben létező Isten édesanyját: „Boldog vagy, mert hittél.” Mária maga is elfogadta ezt a köszöntést: „Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék.” De szent fia mindennél többet mond, mert így szól: „De azok milyen boldogok, akik hallgatják Isten szavát, és meg is tartják.”

alt

Kocsis Fülöp szerint a Szent István-bazilikában, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, a megsokszorozott ünnepi körülmények között – talán mélyebben, mint bármikor az életünkben – belénk ivódhat a mindenkinek szóló örömhír, hogy Isten boldogságra hívta az embert erre a világra. S az találja meg az Isten által nekünk teremtett boldogságot, aki hallgatja Isten szavát, és meg is tartja.

Persze nem mindegy, hogyan hallgatjuk. Márta is elkaphatott néhány gondolatfoszlányt Jézus tanításából, amikor sürgött-forgott körülötte. Figyelt ő, de annyi minden másra is, hogy nem tudott teljes szívvel bekapcsolódni a tanításba. Csak

vajon aki fél füllel, fél szívvel figyeli a tanítást, az meg tudja-e tartani teljesen? Egyházunk ismeri emberi gyengénket, ami nem csak Mártára volt jellemző, nem véletlenül énekelteti velünk: „Tegyünk félre mostan minden földi gondot!”

(Ez a liturgián ószlávul hangzott el a későbbiekben.) Az isteni Szent Liturgia fel akar emelni a tökéletes Istenre figyelésbe, amikor már a rendkívüli személyiségek, a számos testvérünk jelenléte, a mindenfelől érkező hívek igen nagy számának szokatlansága, senki és semmi nem számít, az a lényeg, hogy a nagy főpap be akar vonulni az életünkbe.

alt

Az érsek-metropolita rámutatott arra, hogy megriaszthat minket az az életút, amelyet Mária fiának végig kellett járnia, és emiatt Máriát is inkább látjuk szenvedő asszonynak, mintsem boldog asszonynak. Számos zavaró hatás tántoríthat el minket az örömhírtől, az ünnep ezekből akar minket kiemelni. Ez pedig nemcsak a naptári ünnepekre vonatkozik, hanem minden szentmisére is, hiszen minden egyes Szent Liturgián az Eucharisztiát ünnepeljük.

Minden egyes alkalom, amikor az Eucharisztiából részesülünk, ugyanolyan horderejű, világot megmozgató esemény. Az Eucharisztia nem tud több lenni, hiszen minden alkalommal a teljes Szentháromság adja benne magát.

Minden szentáldozásban végtelen ajándékot kapunk – az eucharisztikus kongresszus erre irányítja rá a figyelmünket.

alt

Az Eucharisztia ünneplése nem egy a keresztény jámborságok sorában, minden forrásunk belőle fakad, egész életünknek Ő a forrása és a csúcsa. Isten szavát többfajta módon is megtarthatjuk, de kiemelt módja az Eucharisztia megélése, hiszen ez az Isten megtestesülésének megélése életünkben.

De csak akkor tudunk élni az Eucharisztiából, ha élünk az Eucharisztiával.

Ez változtathatja meg az életünket, ezt a fordulatot hozhatja az eucharisztikus kongresszus az életünkben, az Egyház életében – hangsúlyozta az ünnepi mise szónoka.

alt

Hogyha eddig figyelmetlenül el is fordultunk tőle, a hétköznapi tevékenységeink el is fordították róla a tekintetünket, ha meg is ijesztett a magas követelmény, ami keresztény életünket kell hogy jellemezze, megtaláltuk a megoldást. Ugyanis megtaláltuk a forrást, amely kimeríthetetlen, földi életünk csúcsát, amelyért érdemes élni, minden küzdelmet vállalni.

Jézus nemcsak ígérte nekünk a boldogságot, hanem saját testében el is hozta azt.

Ezért boldog az édesanyja, mert hitt benne, mert élt vele, mert ővele élt. Máriának volt a legközvetlenebb kapcsolata Jézussal, ezért boldog ő, de még boldogabbak azok, akik az Ige hallgatásával és megtartásával még nála is közelebb kerülnek Istenhez. Lehetséges ez? Nagy, megfejthetetlen titok, és mégis állandóan megfejtendő, kifejtendő titok. Talán most közelebb kerülhetünk az Eucharisztiához, ezen a főpapi liturgián átélhetjük a nagy főpap bevonulását, aki el akarja foglalni a legelső helyet az életünkben, a szívünkben. Méltán hangzik el tehát a felszólítás: „Ez az Úr napja, népek, örvendezzünk!” – zárta szentbeszédét Kocsis Fülöp, az európai keleti katolikus püspökök találkozójának házigazdája.

alt

A liturgián egyesített görögkatolikus kórus szolgált, amelyet Bubnó Tamás Liszt Ferenc-díjas karnagy vezényelt. A hetvenöt tagú kórus része volt a budaörsi görögkatolikus kórus (Vatamányné Kiss Krisztina vezetésével); a budapesti Fő utcai görögkatolikus kórus (Kökényessy Zoltán vezetésével); a debreceni Lautitia Kamarakórus tagjai (Nemes József vezetésével) és a Szent Atanáz Kórus, amely a Nyíregyházán végzett kántor szakos hallgatókból és a Szent Piroska-kántoriskola hallgatóiból áll. Hozzájuk csatlakozott a Szent Efrém Férfikar.

A Görögkatolikus Médiaközpont YouTube-csatornáján és az EWTN-n élőben lehetett követni a szertartást, amely vissza is nézhető.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kérjük, hogy regisztrálj vagy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni ehhez a cikkhez.

" KÖZÖS DIÓHÉJ "

Adó 1+1 % - Támogatás

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma:

0011

  
Az Egyházközségünket támogató
Kis Szent Teréz Alapítvány adószáma:

18410215-1-05

Tájékoztató az 1 % felajánlásáról 

 

Az Egyházközség számlaszáma:

10700086-66754772-51100005

Egyházfenntartás

Hogyan támogathat minket?

>>>Kattintson ide<<<

Hitoktatási körlevél MKPK

A Magyar Katolikus Püspöki Kar
hitoktatásról szóló körlevele

és Nyilatkozat

ide kattintva olvasható

Képviselőtestület

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

KÉPVISELŐTESTÜLETE

>>>kattintson ide<<<

Ajánlott oldalak

 

Keresés

Régi oldalunk...

Régi oldalunk

MEGSZŰNT!!!

már nem talál

archív tartalmakat:

www.diosgyorgk.fw.hu

Már nem frissül tovább,

és elmúlt eseményeink

már nem tekinthetőek meg.

VÉGE...

Ki olvas minket?

Oldalainkat 271 vendég böngészi