Magyarország és Európa II. Rákóczi Ferenc korában címmel rendezett szeptember 13-án nemzetközi tudományos konferenciát a Rákóczi-szabadságharc európai jelentőségéről a Párizsi Magyar Intézet a párizsi Sorbonne egyetem, a Lengyel Tudományos Akadémia Párizsi Tudományos Központja és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete közreműködésével

A konferenciát a Rákóczi- és kuruc emlékek nyomában Európában címmel kiállítás kíséri a kulturális intézetben, majd szeptember 14-én, szombaton a Párizshoz közeli Yerres-ben a fejedelem szobránál tartanak megemlékezést.

A Párizsi Magyar Intézet tájékoztatása szerint a 2019-es Rákóczi-emlékév keretében rendezett konferencián a szervezők két különböző témában igyekeztek bemutatni a Rákóczi-szabadságharc történetének nemzetközi kutatásában elért legújabb eredményeket.

Az első szekcióban Rákóczi fejedelem és függetlenségi törekvéseinek európai diplomáciatörténeti jelentőségét mutatták be a kérdés legavatottabb szakértői.

A második részben a szabadságharc résztvevőinek egyéni és kollektív (családi) sorsának vizsgálata mellett II. Rákóczi Ferenc irodalmi hagyatékáról, valamint a fejedelem és küzdelme képzőművészeti ábrázolásairól esik majd szó.

A konferencián előadást tartott Géraud Poumarede (Université Bordeaux Montaigne), Kalmár János (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Lucien Bély (Sorbonne Université), Adam Szabelski (Poznań), Marie-Françoise Saudraix (Sorbonne Université), Jean Garapo (Université de Nantes), Tüskés Gábor (MTA BTK), Egyed Emese (Université Babes-Bolyai), Tüskés Anna (MTA BTK), Elisabeth Saih (Paris), Tóth Ferenc (MTA BTK), Núria Salles Villaseca (Université Pompeu Fabra de Barcelone).

Szeptember 14-én a Párizshoz közeli Yerres-ben, a fejedelem mellszobránál tartanak megemlékezést II. Rákóczi Ferenc halálának 284. évfordulóján.

A francia fővárostól 23 kilométerre található településen töltötte Rákóczi franciaországi emigrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. Törökországban bekövetkezett halála után, végakaratárának megfelelően az itteni kolostorban helyezték szívét örök nyugalomra. A fejedelem szívét tartalmazó aranyszelencének később, a történelem viharaiban nyoma veszett, Yerres lakói azonban a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, minden évben megemlékeznek Rákócziról.

A helyi önkormányzat és a párizsi magyarok több évtizede hagyományosnak számító ünnepségén a résztvevők – a Magyarországról érkezett delegáció tagjaival együtt – a fejedelem tiszteletére 1937-ben a magyar állam által a francia kisvárosnak adományozott emlékoszlopot, Csáky József alkotását is megkoszorúzzák. A város büszkeségének számító obeliszk 1978 óta áll a Rákóczi nevét viselő téren, ahol valamikor a magyar szabadságharc vezetőjének menedékhelyet biztosító kamalduliak kolostora emelkedett.

A koszorúzást megelőzően a yerres-i Saint Honest-templomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére szentmisét mutatnak be.

Az ünnepséget követően – amelyen részt vesz többek között Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke; Kovács János, a Borsod-Abaúj Zemplén megyei önkormányzat főjegyzője; Rajnai Gábor, Oroszlány alpolgármestere; valamint Nagy Csaba, az Oroszlányi Rákóczi Szövetség elnöke – a kulturális központként működő yerres-i kastélyban magyaros ebéden látják vendégül a meghívottakat.

A helyszínen szeptember 22-én tekinthető meg a Rákóczi életének főbb állomásait bemutató tárlat.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír 1