Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

– Bíboros úr, a héten a Vatikánban a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció és a Törvényszövegek Pápai Tanácsa tartotta közgyűlését, mely után Ferenc pápa fogadja a résztvevőket. Önt már ezt megelőzően, szerdán reggel, az általános audiencia előtt magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa. Milyen témákat érintettek ennek során?

– Elsősorban az eucharisztikus kongresszusról beszéltünk, hiszen ezért is kértem a kihallgatást. Örömmel nyújtottam át neki a kongresszus teológiai dokumentumának olasz kiadását, aminek címlapján egy gyönyörű budapesti látkép van a Szent István-bazilikával és a várossal. Hangsúlyoztam neki, hogy az ő jelenléte különlegesen is nagyszerű üzenet lenne és gyógyítaná sok nép lelki sebeit, s hozzájárulna ahhoz, hogy Közép-Európa népei ne csak megbékéljenek egymással, hanem közösen tudjanak dolgozni az alapvető értékek mentén. Azt hiszem, a katolikus tanúságtételnek nagy lehetősége és nagy megerősítése lenne, ha a Szentatya eljönne hozzánk. Tudjuk, hogy sűrű a programja, de Budapest közel van, így valóban lehetséges akár csak egy egynapos utazást tenni, ami technikailag számára is megoldható.

A Szentatya láthatólag szeretettel, örömmel és érdeklődéssel fogadott. Teljes és végleges elköteleződést mutató hivatalos bejelentést nem tett, de bízom abban, hogy van esélyünk arra, hogy pozitív választ kapjunk.

Forrás: Vértesaljai László/Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Ha megtagadják a hitüket, és az iszlámra térnek, megkímélhetik az életüket – hitegették őket fogvatartóik. Egyikük sem tette meg, hanem mindvégig hűségesek maradtak Urukhoz, akinek nevét megvallva vettek búcsút ettől az élettől. „Uram, Jézus Krisztus!” – mondták, ahogy az ősi Alexandria keresztényei a Nílus torkolatánál magától Márk evangélistától hallották a hitvallást még az apostoli időkben.

Narancssárga ruhába öltöztették, és felvezették őket a tengerpart homokdűnéjére, ahol az Iszlám Állam álarcos, arctalan figurái, talpig feketében, lefejezték mindnyájukat – megrendeztek mindent, hogy a brutális tettükről készített videofelvétel még nagyobb hatást érjen el. Égbekiáltó bűntett volt ez éppúgy, mint a hét trappista szerzetes lemészárlása 24 éve, 1996. március 26-án az algériai Tibhirine-ben.

Tavadrosz kopt ortodox pátriárka vértanúságuk után nem sokkal beírta a huszonegy mártír nevét az egyház Sinaxarionjába, mely a római martirológium mintájára híven őrzi a vértanúk emlékezetét.

Az egyiptomi samaluti kopt ortodox egyházmegyében február elsején kezdődött a megemlékezéssorozat, melynek során felidézték a líbiai kopt vértanúk tanúságtételét. Az események abban az új székesegyházban folytak, melyet két éve, 2018. február 15-én szenteltek fel a kopt vértanúk emlékére. A templom mellett múzeumot is berendeztek, hogy a kegyeleti tárgyak látványa is erősítse a hitet. A huszonegy kopt vértanú emléktemploma és a múzeum felépítését túlnyomórészt az egyiptomi kormány támogatta. Az ötéves évfordulóra szoborcsoport is került a templom elé, mely a térdre kényszerített hitvalló kopt keresztényeket ábrázolja, amint mögöttük fölmagasodik Krisztus hatalmas alakja, aki kitárt kezeivel megáldja őket.

Az emlékmúzeum legújabb tárgyait, melyeket 2017 szeptemberében találtak meg egy közös sírban, ahová a terroristák behajigálták és elföldelték a vértanú koptokat, Bevnotious helyi kopt püspök áldotta meg. Rajtuk maradt a véráztatta narancsszínű ruha, kezüket tarkójukra téve bilincselték meg. A ruhák és a bilincsek most a múzeumban láthatók, pár pénzdarabbal együtt, amit a zsebükben találtak. A kétezer éves keresztény hagyomány kötelez bennünket méltó eltemetésükre és emlékük megőrzésére. Az első vértanú, István diakónus Jézus könyörgését ismételte halála előtt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudták, nem tudják, mit cselekednek.”

E könyörgés nélkül nincs megbékélés, csak dühödt igazságkeresés. Az „igazság” pedig a kopt keresztények számára sem igazoló tények pontos halmaza, hanem egy személy, Istennek egyszülött Fia, akit mindnyájunk bűnéért emeltek a fára. Ez a közös hit köti össze a keresztényeket kétezer év távlatában és egyesíti a különféle rítusú keresztényeket, mindazokat, akik Jézustól, az Egyetlentől vették a bátorságot, hogy a kimondhatatlant Abbának, Atyának szólítsák, és így egymásnak a közös hitben testvérei legyünk. Köszönjük, Atyánk, a rólad, megbocsátó szeretetedről tanúságot tévőket, és kérjük, légy irgalmas mindnyájunkkal, azokkal is, akik a te szentjeidre törnek. Ámen!

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

„Ősi szokásunk szerint kereszt fölállításával kezdjük el a messzire mutató terv megvalósítását – mondta a szertartáson Orosz Atanáz püspök. – Szent Miklós ünnepén figyelmünket a gyermekek felé fordítjuk. Most is miattuk jöttünk ki ide, hogy Isten ajándékaként bölcsőde és óvoda épülhessen számunkra. A szertartás órájában, pénteken délután három órakor különösen átérezzük, hogy mindenben, amit elkezdünk, a keresztre feszített Megváltó segíthet nekünk. Rá vagyunk utalva, őhozzá ragaszkodunk, ő a mi életünk. Amikor nevelünk, akkor is mindenkor őreá tekintünk, az erőforrást tőle reméljük.”

Az újabb bölcsődei és óvodai férőhelyek kialakítása hiánypótló Sajószentpéteren; ilyen jellegű egyházi fenntartású intézmény nincs a tizenegyezer fős településen. Az épületben két-két bölcsődei és óvodai csoport kialakítására nyílik lehetőség, a tervek szerint már a következő nevelési évtől.

A beruházás megvalósítását kormányzati támogatás (EGYH-KCP-18-0130 és EGYH-KCP-18-0164), valamint további pályázati források teszik lehetővé.

Az ünnepségen részt vett Faragó Péter, a település polgármestere; a helyi intézmények vezetői, Szarka József, borsodi kerületi esperes, Janka Gábor kazincbarcikai parókus, valamint Major Zsolt református lelkipásztor is.

A kőkeresztet egy helyi vállalkozás készítette el, a rajta elhelyezett corpust Janka Gábor atya festette.

Jármi Zoltán sajószentpéteri parókus köszöntőjében a Szent Miklósnak tulajdonított mondást idézte: „Ha ajándékot adsz, add a szíveddel, nehogy a kinyújtott kéz ott maradjon viszonzást várni.” A közösség nevében köszönetet mondott az „ajándékért”, ami a jövőt, a felnövekvő ifjúságot szolgálja, és nem utolsósorban a keresztény értékrend szerinti nevelés megvalósulását.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

A betlehemkiállítást a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarazenekarának gimnazista növendékei nyitották meg adventi énekekkel. Sapszon Borbála karnagy az MTI-nek elmondta, erdélyi magyar betlehemest adtak elő a Vatikánban, köztük a Csordapásztorokat, amely a legrégebbi magyar egyházi karácsonyi énekként ismert.

A vatikáni betlehemkiállítást szervező Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki Magyarországnak a Vatikánba küldött betlehemekért. Fisichella érsek átadta Ferenc pápa köszönő levelét a megnyitón részt vevő Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspöknek.

Fisichella érsek az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kongresszussal Budapest és egész Magyarország a világegyház figyelmének középpontjába kerül. „Mi is készülünk a kongresszusra” – jegyezte meg.

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök óriási lehetőségnek nevezte, hogy díszvendégként szerepelhetünk a betlehemi kiállításon. Megismertethetjük hagyományainkat, és ezzel együtt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is felhívjuk a figyelmet – mondta a távirati irodának.

A 100 betlehem című vatikáni kiállításra idén harminc ország küldött betlehemet. Magyarország 1993 óta vesz részt a nemzetközi adventi eseményen: idén 18 magyar betlehemet állítottak ki, köztük a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) betlehemét. A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) támogatásával Vatikánba érkezett magyar betlehemek között látható gyöngyből, mézeskalácsból, újrahasznosított papírból, kukoricacsuhából készített alkotás is.

Az egyik legnagyobb nemzetközi vallási eseménynek számító eucharisztikus kongresszus szeptember 13. és 20. között zajlik majd.

Ez a betlehemi kiállítás meghívás a kongresszusra, éreztetni szeretnénk, hogy mindenkit várunk határon belül és kívül is – mondta Farkas Balázs, a NEK irodai és gazdasági vezetője. Megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a résztvevők jól érezzék magukat Magyarországon, és páratlan lelki élményben részesüljenek.

Szontagh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmusért felelős programigazgatója hangoztatta, a világturizmus egyharmadát a vallási idegenforgalom teszi ki. Hangsúlyozta, hogy a NEK „idegenforgalmi üzenetének” Magyarország keresztény identitásának megmutatását tartja. Úgy vélte, a hívők és turisták között sok lesz az egyszeri,  és a talán most először Magyarországra érkező látogató. Hozzátette, hogy a NEK részvételi regisztrációja időben megindult, így fokozatosan mérhető az idegenforgalmi terhelés.

A Szent Péter térre vezető sugárútról nyíló betlehemi kiállítás január 12-ig látható.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican News

A jászol a 7. században, a szentföldi muszlim hódítás után került Rómába, ahol a Santa Maria Maggiore-bazilika főoltára alatt őrizték. A kristályból készült ereklyetartó maga is jászlat formáz, ennek belsejében találhatók azok a farelikviák, amelyek a hagyomány szerint a Gyermek Jézus jászlának darabjai.

November 22-én Stanisław Ryłko bíboros, a Santa Maria Maggiore főpapja és Piero Marini érsek, a Szent Jászol őre előkészítette a jászolereklye egy részét a Jeruzsálembe, majd Betlehembe vezető útra. Az ereklye hitelesítésének ritkán látható folyamatának lehetünk tanúi a Twitteren közzétett fotók révén.

Anton Salman betlehemi polgármester a palesztin WAFA hírügynökségnek elmondta, azt követően született meg a döntés a relikvia visszaviteléről, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök vatikáni látogatásakor ezt kérte Ferenc pápától.

A relikviák november 30-án térnek vissza a Szentföldre, azon a napon, amikor hagyományosan meggyújtják a gyertyákat a betlehemi Jászol téren álló karácsonyfán. Az ereklyéket a Notre Dame-központban helyezik ki tiszteletadásra, majd szombaton körmenetben viszik át őket Betlehembe, eredeti helyükre.

„Izgatottak vagyunk, és hálásak a Szentatyának, Ferenc pápának ezért az ajándékért, és azért a jogért, hogy mi őrizhetjük ezt a szent ereklyét” – nyilatkozta Francesco Patton ferences kusztos a Haaretz izraeli lapnak.

„Rendkívüli esemény számunkra, hogy a jászolereklye, amely a 7. században hagyta el Betlehemet, most visszatérhet a Szentföldre. Örömteli esemény ez a karácsony, a Megváltó születésének ünnepe előtt, és nagyon sokat jelent az itteni hívek és a zarándokok számára” – folytatta Francesco Patton.

Történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt Amira Hanania, Abbász elnök vallásügyi bizottságának tagja is, és hangsúlyozta: a karácsonyt az újszülött Jézus betlehemi jászla ereklyéjének jelenlétében ünnepelni egészen különleges élmény lesz.

Forrás és fotó: Aleteia.org

Magyar Kurír