A 92. missziós világnap alkalmából október 21-én a vatikáni Fides hírügynökség szokás szerint statisztikai adatokat publikált, hogy ezáltal adjon rálátást a világegyházra. Az alábbiakban közreadjuk az adatokat.
A jelentés a 2016. december 31-i záródátummal rögzített adatokat összesítő, legutóbb megjelent egyházi statisztikai évkönyvbőlÂÂ (Annuario Statistico della Chiesa)ÂÂ származik, és az Egyház tagjairól, a lelkipásztori struktúráról, az egészségügyi, segélyezési és oktatási területen folytatott egyházi tevékenységekről számol be. Zárójelben jelezzük a változásokat a megelőző évvel (2015) összevetve, a növekedést „+”, a csökkenést „-” jellel jelölve. A számításokat a Fides hírügynökség végezte.
A Föld népessége
2016. december 31-én a Föld népessége 7 352 289 000 fő volt, amely 103 348 000 fővel több, mint az előző évben. A növekedés minden földrészen megfigyelhető volt, beleértve Európát is, ahol most már második éve növekszik a népesség az előző évek csökkenésével ellentétben. A legjelentősebb növekedés újra Ázsiában történt (+49 767 000), ezt követi Afrika (+42 898 000), Amerika (+8 519 000), Európa (+1 307 000) és Óceánia (+857 000).
A katolikusok száma és százalékos aránya
2016. december 31-én a katolikusok száma a világon 1 299 059 000 fő volt, összességében növekedett az előző évhez képest 14 249 000-rel. A növekedéshez négy kontinens járult hozzá – kivételt képez már harmadik éve Európa (-240 000). A növekedés Afrikában a legnagyobb mértékű (+6 265 000), ezt követi Amerika (+6 023 000), majd Ázsia (+1 956 000) és Óceánia (+245 000).
A katolikusok százalékos aránya a világ népességében 0,05%-kal csökkent az előző évhez képest, jelenleg 17,67%-on áll. Kontinensekre lebontva növekedés volt megfigyelhető Amerikában (+0,06), Ázsiában (+0,01) és Óceániában (+0,02), csökkenés Afrikában (-0,18) és Európában (-0,11).
Egy papra jutó lakosok és katolikusok
Az egy papra jutó lakosok száma összességében 254-gyel emelkedett, elérve a 14 336 főt. Kontinensek szerint növekedés volt Afrikában (+271), Amerikában (+108), Európában (+66) és Óceániában (+181). Csökkenés egyedül Ázsiában figyelhető meg (-264).
A Gyöngyösi Szervezőlelkészség búcsúi liturgiájának kezdetén szentelte meg Atanáz püspök atya azt a keresztet, amely a kápolna külsejét díszítve hívja majd egybe a híveket az Országút utca sarkán.

A helyi közösség a szertartásokat egy házban kialakított kápolnában tartja, amelyet két éve szentelt fel püspök atya. Egy éve ikonosztázzal gazdagodott az istentiszteleti hely. Ebben az évben pedig egy fából készült kereszt megszentelésére került sor a búcsúi ünnepen.
„A kereszt nagyon fontos jel. A megváltás, a feltámadás jele. Ez a kereszt azonban konkrét útba igazítást is ad majd mindazoknak, akik a gyöngyösi görögkatolikusokat keresik és közös imádságra vágynak” – mondta el a keresztszentelésről Kaulics László, helyi szervezőlelkész.
Püspök atya a hegyi beszéd szavait idézve, egyértelmű biztatást fogalmazott meg prédikációjában a jelenlévők számára: „Ti vagytok a világ világossága”(Mt.5,14). Jelezve, mennyire szükséges, hogy a mai világban világítsunk, vagyis jó példával járjunk elől. A magvetőről szóló evangéliumi példabeszédhez kapcsolódva Atanáz püspök a tiszta szív fontosságát emelte ki, hiszen csak így lehet jó földbe hullva, bő termést hozni. A gyöngyösiek kis közösségének is emlékeznie kell arra, hogy együtt zarándokolnak a Krisztus országába vezető úton. Mindnyájunknak tiszta szívvel kell befogadnunk Isten igéjét, s az apostolok nyomába lépve, minden szennytől megszabadulva részt vennünk Jézus küldetésében. Így tudunk a világban világossággá válni.
A verőfényes napsütésben még inkább hatottak a püspöki szavak, amelyek az apostolok és egykori apostol-utódok ragyogását állították példaként elénk.
A Gyöngyösön zajló püspöki liturgiával egy időben zajlott Rómában VI. Pál pápa és 6 másik személy szentté avatása, amire homiliájában Atanáz atya is emlékeztetett, utalva a világegyházra. A kicsiny egyházi közösség is az egyetemes egyházzal együtt lélegzik, él és működik.
---
Írta: Laskay Anna
Németország legnagyobb iszlám templomát, a DİTİB (török-iszlám unió a vallási kapcsolatokért) központi mecsetjét szeptember 29-én nyitotta meg Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke Kölnben. Az ünnepséget élesen kritizálták a város egyházi és közéleti vezetői, akik nem jelentek meg a megnyitón.
Elutasította az ünnepségen való részvételt többek között Rainer Maria Woelki bíboros, kölni érsek, Fritz Schramm polgármester, valamint a mecset német építésze, Paul Böhm is. Nem vett részt senki a megnyitón a kölni vallások tanácsa (Rat der Religionen) képviseletében sem.
AÂÂ The TabletÂÂ katolikus hetilap a kölni dóm esperes-plébánosa, Robert Kleine véleményét közölte az üggyel kapcsolatban, aki arra a kérdésre, hogy ez miért történt, azt válaszolta: a megnyitóra szóló meghívókat nagyon későn küldték ki, két nappal az esemény előtt, az ünnepség „nyilvánvalóan” inkább „zárt körű” volt, mint nyilvános, melyen a nem muszlimok nemkívánatosak voltak. Paul Böhmnek nem adtak lehetőséget arra, hogy ismertesse építészeti koncepcióját a mecsetről a rendezvényen, amely teljes egészében török nyelven zajlott. Úgy tűnt, minden Erdoğan államfő körül forgott – mondta Robert Kleine.
Sok kölni most azt kérdezi, a DİTİB-mecset építését Ankarából kezdeményezték, vagy helyi döntés volt.ÂÂ „Nagyon szomorúnak tartom, ami történt, mert eleinte, amikor először bejelentették a mecsetre vonatkozó terveket, a helyi egyházból, a katolikus intézményekből és a politikai pártokból is sokan küzdöttek az elfogadásukért – mondta Robert Kleine. – Létrehoztak egy tanácsadó testületet, melynek tagjai támogatták a hatalmas mecset építését – de nem hívták meg őket, és most közülük többen is lemondtak. Szerintem nagyon sok kárt okoztak, és hosszú időbe telhet helyrehozni mindezt; feltéve, hogy a DİTİB helyre akarja hozni.”
Kölnben évek óta működik a vallások tanácsa, lehetőséget teremtve, hogy a városban élő keresztények, muszlimok, buddhisták, hinduk és zsidók párbeszédet folytathassanak. A kapcsolatok kiválóak voltak – emelte ki az esperes-plébános, de a DİTİB eljárása a megnyitóünnepséggel kapcsolatban „politikai, és nem vallási” színezetű volt. Robert Kleine hozzátette, aÂÂ DİTİB közvetlenül a török kormány irányítása alatt áll.
Nem is olyan régen ígéretet tettek arra, hogy Törökországban, ott, ahol Szent Pál vagy Szent Miklós prédikált, keresztény templomok épülhetnek, vagy a hívek újra használhatják a régieket – emlékeztetett Robert Kleine. „Nagy ígéreteket tettek – de semmit sem tartottak be.”
Forrás: Thetablet.co.uk
Fotó: Wikipédia
Magyar Kurír
– Amikor nyilvánosságra hozták a kinevezését, megírtuk, hogy szülővárosában, South Bendben népes magyar közösség él, és az Ön családjának is vannak magyar gyökerei. Mennyire erősek ezek?
– Volt egy olyan nemzedék, amelynek tagjai között sokan voltak magyarok Indiana állam északi részén, Chicago közelében, mert sok munka akadt a környéken a nehéziparban, az autógyártásban. Én gyerekként a Magyarok Nagyasszonya-iskolába jártam. Folyamatosan jöttek az osztályunkba új gyerekek, akik bevándorlóként, menekültként érkeztek az országba. A második világháború végén, azután pedig az 1956-os forradalom után sokan találtak új otthonra az Amerikai Egyesült Államokban. A hetvenes évek végéig erősen érzékelhető volt a magyar jelenlét, de a következő generáció, az egykor menekültként érkezettek gyerekei már máshová mentek munkát keresni. A templom központi helyén látható a Magyarok Nagyasszonya-ábrázolás, de most már a Guadalupei Szűzanyáé is ott van, hiszen a latin-amerikai bevándorlók mára sokkal többen vannak. Még elevenen él bennem a magyarok emléke, minden vasárnap reggel hétkor kihallatszott a templomból a magyar mise. Az általános iskolában az Isteni Szeretet Leányai magyar–osztrák kongregáció tagjai gondoskodtak rólunk. A papok és a szerzetesnővérek, akik tanítottak, valóban a diákoknak szentelték az életüket, még ha rosszak voltunk is. Ez az életszentség: az irgalmas szeretet a diákok iránt. Nagy kegyelemnek érzem, hogy ők tanítottak. Ezek a gyökerek bennem élnek, de a családfámban is ott vannak a magyar ősök. A nagymamám Himodról, egy kis Sopronhoz közeli faluból származik.
– Korábban is járt már Magyarországon?
– 1990-ben a szüleimmel elmentünk Himodra. A gyökereinket keresve unokatestvérekkel is találkoztunk. Fontos, hogy az ember megismerje a családja történetét. A himodi plébánia nyilvántartásában a rokonaink neve mellett ott áll, hogy kivándoroltak South Bendbe. Már a diplomáciai testületben is találkoztam olyannal, aki feltehetően a rokonom, a család 1956-ban Svájcba kivándorolt ágából. Az édesanyámat Körmendinek hívják, mert a férje halála után a nagyanyám Körmendi Mihályhoz ment feleségül. Én is róla kaptam aÂÂ MihályÂÂ nevet, míg azÂÂ AugustÂÂ nevet az apai nagyapámról. Amikor Veres András püspök tudomást szerzett a származásomról, megajándékozott a himodi plébániatemplom képével. A templom oldalán van egy emléktábla az első világháborúban elesettek nevével, ott szerepel köztük anyám nagybátyja is. 2005-ben, Beninbe indulásom előtt aztán turistaként újra ellátogattam Magyarországra.
–ÂÂ Fiatalon miért éppen a verbita rendet választotta?
– Volt egy jó plébánosom, John Szabó, egy magyar pap, aki arra buzdított, hogy lépjek be az egyházmegyei szemináriumba.
Vers- és novellaíró pályázatA Miskolci Egyházmegye Görögkatolikus Missziós Irodája vers- és novellaíró pályázatot hirdet általános iskola alsó és felső tagozatosok, illetve középiskolások részére. A téma: Az én édesanyám. A földi és égi édesanya szerepe az életemben. A pályázatok beérkezésnek határideje november 9. ![]()
Keressük a vas—, gyémánt—, arany– ezüstlakodalmas és a 40 éve házasságban élő házaspárokat, akik idén tartják szentségi házasságkötésük nemes jubileumát. Természetesen azokat is, akik máshol kötöttek házasságot, de egyházközségünkhöz tartoznak. Várjuk jelentkezésüket, októberi családi napunkon szeretnénk őket köszönteni! Segítségként lapozzuk fel az anyakönyveinket! 25 éve kötöttek házasságot: Hegedűs Andor - Kőszegfalvi Rita; Onda László - Kasza Zsuzsanna; Lőrinczi Csaba - Horváth Éva; Jakab Péter - Bazin Ildikó; Tóth Béla - Pozárik Beatrix; Flaskó Zsolt - Kótai Magdolna. 40 éve kötöttek házasságot: Gajda Zoltán - Ádámszky Erzsébet; Szászfai József - Vajkó Mária; Molnár László - Ábrányi Irén; Földi Imre - Urbán Margit; Kapcsák József - Vitányi Tünde; Hegedűs Mihály - Siroki Margit; Szalkó Sándor - Pásztor Margit; Bodnár Viktor - Korompai Mónika; Pallos Zoltán - Bányai Tünde; Seres Ferenc - Seres Katalin; Czimbolinecz István - Liebher Zsuzsanna; Orosz Gyula - Patai Ágnes; Horváth Tibor - Bartók Éva; Viola Gyula - Pusztai Éva; Bognár József - Bencs Mónika. A 2018-as Arcus Temporum kínálatából egy spirituális, egy fotográfiai és egy irodalmi programot választva augusztus 25-én a kiengesztelődésre, kibékülésre szoruló pontjainkkal szembesültünk a Pannonhalmi Főapátságban.A síkvidéki terepasztalon száguldó Intercityről ez alkalommal nem látszik a távolban az apró kis domb a toronnyal – talán benőtte a növényzet a látványt, a szélkerekek is burjánzanak. Mire azonban egy óra múlva a Vár aljába ér a busz, már teljes életnagyságban magasodnak fölénk a geometrikus formák. Emlékfoszlányok rémlenek: mintha Balassa Péterről mesélte volna egyszer régen valaki, hogy szeretett így közeledni Pannonhalma felé, szerette, hogy már messziről és végig az úton Győrből szüntelenül látszik az apátság, látszik, ahogy fogy a távolság. A fél világot körbekerülő busz csak felkaptat a főkapuhoz: megérkeztünk. A jófajta megérkezés-érzés később sem múlik el, ez a Pannonhalmán levés sajátja. A bencések persze közrejátszanak ebben, hisz a karizmájuk részének tekintik a vendégfogadást.
|
A Vatikán és Kína szeptember 22-én történelmi jelentőségű ideiglenes megállapodást kötött a kínai katolikus püspökök kinevezéséről – közölte a Szentszék szombaton, miután Ferenc pápa megkezdte négynapos baltikumi körútját.A megállapodást Pekingben írta alá Vang Csao kínai és Antoine Camilleri vatikáni külügyminiszter-helyettes. Az ideiglenes egyezményt a püspökök kinevezéséről abban a reményben kötötték, hogy ez pozitívan hozzájárul az Egyház életéhez Kínában, és hogy a kínaiak és a világ békéje javára válik.
Forrás: Magyar Kurír, Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Transindex.ro2018. augusztus 26. 14:00
A bihon.ro Bihar megyei hírportál tájékoztatása szerint 21 óra 50 perckor riasztották a megyei Sürgősségi Esetek Felügyeletét (ISU) azzal, hogy lángra kapott a Szent László tér egyik emblematikus műemléképülete. A lángok a tetőszerkezet egészére, illetve az első emelet egy részére terjedtek ki, mintegy 1300 négyzetméteren pusztítottak. A palota egyik, Pável utca felőli tornya le is omlott a tűz miatt. A tűzoltóknak éjjel egy órára sikerült eloltaniuk a lángokat. A Bihar megyei ISU szóvivője, Camelia Roşca úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek, hogy mintegy száz tűzoltó vett részt a lángok megfékezésében. Nehezítette az oltást, hogy csupán egy vízcsap volt a környékén. Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya is reagált a történtekre: A magyar görögkatolikus egyház metropolitája a Dublinban megrendezett Családok IX. Világtalálkozóján vett részt, amikor értesült arról, hogy kigyulladt a nagyváradi püspöki palota. Azonnal felvette a kapcsolatot Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspökkel, hogy tájékozódjon a kialakult helyzetről és támogatásáról biztosítsa. „Imádkozunk értük, már a debreceni főszékesegyházban megtartott vasárnapi Szent Liturgiák is megemlékeztek a tűz okozta veszteségről és metropóliánk kéri a Jóisten közbenjárását nagyváradi testvéreinkért.” - fogalmazott érsek atya.
A püspökségnek otthont adó épületet 1903 és 1906 között építették ifj. Rimanóczy Károly tervei alapján, azt 1992-ben kapta vissza a görögkatolikus egyház, amely a megyei könyvtár végleges kiköltözése után, 2004-ben vette ténylegesen birtokba. Forrás: Magyar Kurír, Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Transindex.ro Nyíregyházi Egyházmegye Szükséges a nemzetközi közösség, így Magyarország segítsége is a közel-keleti kereszténység fennmaradásához – hangsúlyozta Béchara Boutros Raï pátriárka az M1 csatorna augusztus 21-i műsorában.
Béchara Boutros Raï bíboros, aki – egyházi részről Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására – a nemzeti ünnep alkalmából látogatott Magyarországra, hangsúlyozta: a közel-keleti keresztények, akik a térség őslakosságát jelentik, hatalmas árat fizettek a háború során. Irakban és Szíriában milliókkal csökkent a keresztény lakosság lélekszáma, ezért helyes Magyarország azon törekvése, hogy a keresztények támogatása révén segítse a közösségek, a keresztény civilizáció megőrzését. A maronita pátriárkát a ferihegyi repülőtéren augusztus 19-én Erdő Péter bíboros, prímás, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, Azbej Tristan helyettes-államtitkár és Joanna Azzi libanoni nagykövet fogadta. Béchara Boutros Raï hazánkban tett látogatása alkalmával Áder János köztársasági elnökkel, Kövér László házelnökkel és más állami vezetőkkel is találkozott. A libanoni bíboros augusztus 20-án részt vett a Szent István-napi ünnepi szentmisén és a Szent Jobb-körmeneten. Elutazása előtt, augusztus 21-én délután megáldja a Szent Charbel-kápolnát a gazdagréti Szent Angyalok-templomban. Forrás és fotó: MTI Magyar Kurír |