Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Február 4-én sokakat meglepett, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe látogató Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá.

A közös nyilatkozatban az aláírók azt is kérik, hogy tanulmányozzuk és terjesszük ezt a jelentős dokumentumot. Az eredetileg arabul kiadott dokumentum magyar fordítását teljes egészében közreadjuk.
 

DOKUMENTUM AZ EMBERI TESTVÉRISÉGRŐL
A VILÁGBÉKE ÉS A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS ÉRDEKÉBEN

ELŐSZÓ

A hit arra készteti a hívőt, hogy a másikban testvért lásson, akit támogatnia és szeretnie kell. Hite Istenben, aki megteremtette a világmindenséget, a teremtményeket és az összes emberi lényt – kik egyenlők az ő irgalmassága számára –, arra szólítja fel a hívőt, hogy kifejezze ezt az emberi testvériséget, óvja a teremtést és az egész világot, és támogasson minden embert, különösen a leginkább rászorulókat és a legszegényebbeket.

Ebből a transzcendens értékből kiindulva, a testvériség és a barátság légkörében tartott találkozókon osztoztunk a mai világ örömeiben, bánataiban és problémáiban, egyrészt a tudományos és műszaki fejlődésnek, a gyógyászati eredményeknek, a digitális korszaknak, a tömegkommunikációnak a szintjén; másrészt a szegénységnek, a háborúknak, a világ különböző részein élő sok fivérünk és nővérünk szenvedéseinek szintjén, mely szenvedéseknek az okai a fegyverkezési verseny, a társadalmi igazságtalanságok, a korrupció, az egyenlőtlenségek, az erkölcsi romlás, a terrorizmus, a hátrányos megkülönböztetés, a szélsőségesség, és sok más.

Ezekből a testvéries és őszinte eszmecserékből, melyekben részünk volt, és az összes ember fényes jövőjét illetően reményteljes találkozóból született meg ennek az „Emberi testvériségről szóló dokumentum”-nak az ötlete. Ez egy őszintén és komolyan átgondolt dokumentum, jó és tisztességes akaratok közös nyilatkozata, mely arra hívja mindazokat, akik szívükben hordozzák az Istenben és az emberi testvériségben való hitet, hogy egyesüljenek és dolgozzanak együtt, hogy ez útmutatásul szolgáljon az új nemzedékeknek a kölcsönös tisztelet kultúrája felé, annak a nagy isteni kegyelemnek a megértésében, amely az összes embert testvérré teszi.

DOKUMENTUM

Isten nevében, aki minden embert egyenlő jogokkal, kötelességekkel és méltósággal teremtett, és aki meghívta őket, hogy testvérként éljenek együtt egymással, hogy benépesítsék a földet, és terjesszék benne a jónak, a szeretetnek és a békének az értékeit.

A csíksomlyói ferencesek sajtóközleményét adjuk közre az alábbiakban.

Amint azt 2019. január 11-én délben Alessandro Gisotti, a Szentszéki Sajtóiroda ideiglenes igazgatója közzétette: „Őszentsége, Ferenc pápa, elfogadva Románia elnökének, az állami hatóságoknak és a romániai katolikus egyháznak a meghívását, apostoli látogatást tesz az országban május 31-től június 2-ig azzal a céllal, hogy meglátogassa Bukarest, Jászvásár és Balázsfalva városait, valamint a csíksomlyói Szűz Mária-kegyhelyet. A programot a megfelelő időben közzéteszik.”

A Szentszék és a Gyulafehérvári Főegyházmegye híradása nyomán közöljük, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatására 2019. június 1-jén kerül sor, amelynek a főegyházmegyei koordinátora ft. Sajgó Balázs, a Caritas lelkiigazgatója, a liturgiáért felelős megbízott Urbán János P. Erik OFM érseki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, a médiafelelős pedig ft. dr. Oláh Zoltán intézetigazgató, teológiai tanár, kanonok lesz.

Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának részletes programját a romániai látogatás programjának megjelenése nyomán, későbbi időpontban közöljük.

A Gyulafehérvári Főegyházmegyében a hivatások éve van. Ennek jegyében kerül sor 2019. június 7–10. között a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, amelynek mottója: „Íme, az Úr szolgálóleánya” (Lk 1,38).

A búcsú liturgikus programja a következő:

•Â Június 7-én, pénteken az este 7 órától kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás lesz.

•Â Június 8-án, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz, ahol az ünnepi búcsús szentmise délután fél 1-kor kezdődik.

•Â Június 9-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a kegytemplomban reggel 7-kor és 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor lesznek szentmisék.

•Â Június 10-én, hétfőn, pünkösd másodnapján reggel 8-kor, délelőtt 11-kor és este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.

Forrás: Csíksomlyói ferencesek

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész a Negev-sivatagban, egy bizánci templom romjában – számolt be a Háárec című újság honlapja november 22-én.

Noha Jézus és a kereszténység a Szentföldön született, ezen a területen alig maradtak fenn korai keresztény művészeti emlékek. De a sivatagi nabateus, majd keresztény városka, Sivta templomainak romjában tavaly óta már a második igen korai Jézus-ábrázolást azonosították, és ezúttal arcképének nyomait is megtalálták.

Emma Majan-Fanar művészettörténész lett figyelmes a templom szentélyének falán a piros festéknyomokra, amelyek egy magas felbontású fényképen Jézus keleti hagyományt követő, szakáll nélküli és rövid hajú, hosszúkás orrú ábrázolását jelenítik meg.

Tavaly Jézus színeváltozásának képét fedezték fel egy oltár mögötti falon, de azon a festményen nem maradtak fenn arcvonásai. Az arcát is megőrző kép egykor a keresztelőkápolnát díszítette, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust.

Az evangéliumok nem írják le Jézus külsejét, azonban a régi kolostorok és templomok bővelkednek ábrázolásában. Ezek az ábrázolások a Szentföldön rendkívül ritkák. A nyugati hagyomány általában hosszú hajjal és szakállal mutatta, de a korai, keleti stílusban alkotott képeken – mint Sivtában – nincsen szakálla, és általában rövid, göndör a haja.

A Beér-Sevától negyven kilométerre délre fekvő Sivtát a Krisztus előtti 2. században alapították, és mintegy hatszázötven éven át virágzott, majd elhagyták lakói. Az 5. és a 7. század között, a bizánci korban egyszerre három temploma is volt, Jézus átlényegülésének ábrázolását a déliben, megkeresztelését pedig az északiban fedezték fel.

Sivta romjait 1871-ben találta meg Edward Henry Palmer nyelvész és felfedező, azóta számos régész kutatta. A templomok falfestményeinek maradványaira valószínűleg azért nem figyeltek fel eddig, mert súlyosan megrongálódtak, és az évszázadok alatt vastag szennyeződés telepedett rájuk. Ráadásul igen magasan helyezkednek el, és a régészek általában a földhöz közel keresik az újabb leleteket.

Az első ma ismert Jézus-ábrázolás kétszáz évvel halála után született, és hűséges pásztorként, vállán egy juhot hordozva mutatja. Ezt Durában, Szíria iráni határánál találták egy templom keresztelőjében, és 233 és 256 közé datálják. A képek Durában azért maradtak meg, mert az egész város megsemmisült a harmadik század közepén, és a falfestményeket betemette a homok.

Napjainkban Jézust általában barna szemmel ábrázolják, azon feltételezés alapján, hogy az emberek a Közel-Keleten 2000 évvel ezelőtt ilyenek lehettek. Valójában azonban a Földközi-tenger partvidékére mintegy 6500 évvel ezelőtt iráni és dél-törökországi árja bevándorlók is érkeztek, akik keveredtek a helyiekkel, és ennek alapján Jézus szeme bármilyen színű lehetett a kéktől a zöldön át a barnáig.

A kereszténység történetének első évszázadaiban sokféleképpen ábrázolták, rövid és hosszú hajjal, szakállal vagy anélkül. A 4. századi római katakombákban rövid a haja, hasonlóképpen a koptok képein, valamint a Szíriában talált korai, bizánci festményeken. Jézust a nyugati egyházban a 6. századtól ábrázolják hosszú hajjal.

Forrás: MTI

Fotó: Izraelinfo

Magyar Kurír