Ferenc pápa február 19-én, szerdán reggel negyed kilenckor magánkihallgatáson fogadta Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket. A szokásos szerdai általános kihallgatás előtti rendkívüli privát audienciára a VI. Pál aula kistermében került sor. Sűrű programja után Erdő Péter bíboros szerdán késő este nyilatkozott a Vatikáni Rádió magyar adása főszerkesztőjének.
– Bíboros úr, a héten a Vatikánban a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció és a Törvényszövegek Pápai Tanácsa tartotta közgyűlését, mely után Ferenc pápa fogadja a résztvevőket. Önt már ezt megelőzően, szerdán reggel, az általános audiencia előtt magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa. Milyen témákat érintettek ennek során?
– Elsősorban az eucharisztikus kongresszusról beszéltünk, hiszen ezért is kértem a kihallgatást. Örömmel nyújtottam át neki a kongresszus teológiai dokumentumának olasz kiadását, aminek címlapján egy gyönyörű budapesti látkép van a Szent István-bazilikával és a várossal. Hangsúlyoztam neki, hogy az ő jelenléte különlegesen is nagyszerű üzenet lenne és gyógyítaná sok nép lelki sebeit, s hozzájárulna ahhoz, hogy Közép-Európa népei ne csak megbékéljenek egymással, hanem közösen tudjanak dolgozni az alapvető értékek mentén. Azt hiszem, a katolikus tanúságtételnek nagy lehetősége és nagy megerősítése lenne, ha a Szentatya eljönne hozzánk. Tudjuk, hogy sűrű a programja, de Budapest közel van, így valóban lehetséges akár csak egy egynapos utazást tenni, ami technikailag számára is megoldható.
A Szentatya láthatólag szeretettel, örömmel és érdeklődéssel fogadott. Teljes és végleges elköteleződést mutató hivatalos bejelentést nem tett, de bízom abban, hogy van esélyünk arra, hogy pozitív választ kapjunk.
Forrás: Vértesaljai László/Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Egyiptom ortodox egyháza hálával emlékezik a huszonegy mártír hősies tanúságtételére. A koptokat 2015. február 15-én végezték ki a líbiai Sirte tengerpartján az Iszlám Állam terrorszervezet fanatikus hóhérai. Vértesaljai László SJ jegyzetét olvashatják.
Ha megtagadják a hitüket, és az iszlámra térnek, megkímélhetik az életüket – hitegették őket fogvatartóik. Egyikük sem tette meg, hanem mindvégig hűségesek maradtak Urukhoz, akinek nevét megvallva vettek búcsút ettől az élettől. „Uram, Jézus Krisztus!” – mondták, ahogy az ősi Alexandria keresztényei a Nílus torkolatánál magától Márk evangélistától hallották a hitvallást még az apostoli időkben.
Narancssárga ruhába öltöztették, és felvezették őket a tengerpart homokdűnéjére, ahol az Iszlám Állam álarcos, arctalan figurái, talpig feketében, lefejezték mindnyájukat – megrendeztek mindent, hogy a brutális tettükről készített videofelvétel még nagyobb hatást érjen el. Égbekiáltó bűntett volt ez éppúgy, mint a hét trappista szerzetes lemészárlása 24 éve, 1996. március 26-án az algériai Tibhirine-ben.
Tavadrosz kopt ortodox pátriárka vértanúságuk után nem sokkal beírta a huszonegy mártír nevét az egyház Sinaxarionjába, mely a római martirológium mintájára híven őrzi a vértanúk emlékezetét.
Az egyiptomi samaluti kopt ortodox egyházmegyében február elsején kezdődött a megemlékezéssorozat, melynek során felidézték a líbiai kopt vértanúk tanúságtételét. Az események abban az új székesegyházban folytak, melyet két éve, 2018. február 15-én szenteltek fel a kopt vértanúk emlékére. A templom mellett múzeumot is berendeztek, hogy a kegyeleti tárgyak látványa is erősítse a hitet. A huszonegy kopt vértanú emléktemploma és a múzeum felépítését túlnyomórészt az egyiptomi kormány támogatta. Az ötéves évfordulóra szoborcsoport is került a templom elé, mely a térdre kényszerített hitvalló kopt keresztényeket ábrázolja, amint mögöttük fölmagasodik Krisztus hatalmas alakja, aki kitárt kezeivel megáldja őket.
Az emlékmúzeum legújabb tárgyait, melyeket 2017 szeptemberében találtak meg egy közös sírban, ahová a terroristák behajigálták és elföldelték a vértanú koptokat, Bevnotious helyi kopt püspök áldotta meg. Rajtuk maradt a véráztatta narancsszínű ruha, kezüket tarkójukra téve bilincselték meg. A ruhák és a bilincsek most a múzeumban láthatók, pár pénzdarabbal együtt, amit a zsebükben találtak. A kétezer éves keresztény hagyomány kötelez bennünket méltó eltemetésükre és emlékük megőrzésére. Az első vértanú, István diakónus Jézus könyörgését ismételte halála előtt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudták, nem tudják, mit cselekednek.”
E könyörgés nélkül nincs megbékélés, csak dühödt igazságkeresés. Az „igazság” pedig a kopt keresztények számára sem igazoló tények pontos halmaza, hanem egy személy, Istennek egyszülött Fia, akit mindnyájunk bűnéért emeltek a fára. Ez a közös hit köti össze a keresztényeket kétezer év távlatában és egyesíti a különféle rítusú keresztényeket, mindazokat, akik Jézustól, az Egyetlentől vették a bátorságot, hogy a kimondhatatlant Abbának, Atyának szólítsák, és így egymásnak a közös hitben testvérei legyünk. Köszönjük, Atyánk, a rólad, megbocsátó szeretetedről tanúságot tévőket, és kérjük, légy irgalmas mindnyájunkkal, azokkal is, akik a te szentjeidre törnek. Ámen!
Forrás:Â Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
A Miskolci Egyházmegye bölcsőde és óvoda építését tervezi Sajószentpéteren. December 6-án Orosz Atanáz megyéspüspök megáldotta a leendő intézmény telkén felállított kőkeresztet.
„Ősi szokásunk szerint kereszt fölállításával kezdjük el a messzire mutató terv megvalósítását – mondta a szertartáson Orosz Atanáz püspök. – Szent Miklós ünnepén figyelmünket a gyermekek felé fordítjuk. Most is miattuk jöttünk ki ide, hogy Isten ajándékaként bölcsőde és óvoda épülhessen számunkra. A szertartás órájában, pénteken délután három órakor különösen átérezzük, hogy mindenben, amit elkezdünk, a keresztre feszített Megváltó segíthet nekünk. Rá vagyunk utalva, őhozzá ragaszkodunk, ő a mi életünk. Amikor nevelünk, akkor is mindenkor őreá tekintünk, az erőforrást tőle reméljük.”
Az újabb bölcsődei és óvodai férőhelyek kialakítása hiánypótló Sajószentpéteren; ilyen jellegű egyházi fenntartású intézmény nincs a tizenegyezer fős településen. Az épületben két-két bölcsődei és óvodai csoport kialakítására nyílik lehetőség, a tervek szerint már a következő nevelési évtől.
A beruházás megvalósítását kormányzati támogatás (EGYH-KCP-18-0130 és EGYH-KCP-18-0164), valamint további pályázati források teszik lehetővé.
Az ünnepségen részt vett Faragó Péter, a település polgármestere; a helyi intézmények vezetői, Szarka József, borsodi kerületi esperes, Janka Gábor kazincbarcikai parókus, valamint Major Zsolt református lelkipásztor is.
A kőkeresztet egy helyi vállalkozás készítette el, a rajta elhelyezett corpust Janka Gábor atya festette.
Jármi Zoltán sajószentpéteri parókus köszöntőjében a Szent Miklósnak tulajdonított mondást idézte: „Ha ajándékot adsz, add a szíveddel, nehogy a kinyújtott kéz ott maradjon viszonzást várni.” A közösség nevében köszönetet mondott az „ajándékért”, ami a jövőt, a felnövekvő ifjúságot szolgálja, és nem utolsósorban a keresztény értékrend szerinti nevelés megvalósulását.
Forrás és fotó:Â Miskolci Egyházmegye
Tizennyolc magyar kézműves betlehem bemutatásával kezdődött a Vatikánban december 8-án délután megnyitott nemzetközi betlehemkiállítás, amelynek Magyarország a díszvendége, tekintettel a Budapesten jövő szeptemberben rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.
A betlehemkiállítást a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarazenekarának gimnazista növendékei nyitották meg adventi énekekkel. Sapszon Borbála karnagy az MTI-nek elmondta, erdélyi magyar betlehemest adtak elő a Vatikánban, köztük a Csordapásztorokat, amely a legrégebbi magyar egyházi karácsonyi énekként ismert.
A vatikáni betlehemkiállítást szervező Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki Magyarországnak a Vatikánba küldött betlehemekért. Fisichella érsek átadta Ferenc pápa köszönő levelét a megnyitón részt vevő Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspöknek.
Fisichella érsek az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kongresszussal Budapest és egész Magyarország a világegyház figyelmének középpontjába kerül. „Mi is készülünk a kongresszusra” – jegyezte meg.
Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök óriási lehetőségnek nevezte, hogy díszvendégként szerepelhetünk a betlehemi kiállításon. Megismertethetjük hagyományainkat, és ezzel együtt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is felhívjuk a figyelmet – mondta a távirati irodának.
A 100 betlehem című vatikáni kiállításra idén harminc ország küldött betlehemet. Magyarország 1993 óta vesz részt a nemzetközi adventi eseményen: idén 18 magyar betlehemet állítottak ki, köztük a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) betlehemét. A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) támogatásával Vatikánba érkezett magyar betlehemek között látható gyöngyből, mézeskalácsból, újrahasznosított papírból, kukoricacsuhából készített alkotás is.
Az egyik legnagyobb nemzetközi vallási eseménynek számító eucharisztikus kongresszus szeptember 13. és 20. között zajlik majd.
Ez a betlehemi kiállítás meghívás a kongresszusra, éreztetni szeretnénk, hogy mindenkit várunk határon belül és kívül is – mondta Farkas Balázs, a NEK irodai és gazdasági vezetője. Megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a résztvevők jól érezzék magukat Magyarországon, és páratlan lelki élményben részesüljenek.
Szontagh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmusért felelős programigazgatója hangoztatta, a világturizmus egyharmadát a vallási idegenforgalom teszi ki. Hangsúlyozta, hogy a NEK „idegenforgalmi üzenetének” Magyarország keresztény identitásának megmutatását tartja. Úgy vélte, a hívők és turisták között sok lesz az egyszeri, és a talán most először Magyarországra érkező látogató. Hozzátette, hogy a NEK részvételi regisztrációja időben megindult, így fokozatosan mérhető az idegenforgalmi terhelés.
A Szent Péter térre vezető sugárútról nyíló betlehemi kiállítás január 12-ig látható.
Forrás: MTI
Fotó: Vatican News
A relikviák november 30-án térnek vissza a Szentföldre, azon a napon, amikor hagyományosan meggyújtják a gyertyákat a betlehemi Jászol téren álló karácsonyfán.
A jászol a 7. században, a szentföldi muszlim hódítás után került Rómába, ahol a Santa Maria Maggiore-bazilika főoltára alatt őrizték. A kristályból készült ereklyetartó maga is jászlat formáz, ennek belsejében találhatók azok a farelikviák, amelyek a hagyomány szerint a Gyermek Jézus jászlának darabjai.
November 22-én Stanisław Ryłko bíboros, a Santa Maria Maggiore főpapja és Piero Marini érsek, a Szent Jászol őre előkészítette a jászolereklye egy részét a Jeruzsálembe, majd Betlehembe vezető útra. Az ereklye hitelesítésének ritkán látható folyamatának lehetünk tanúi a Twitteren közzétett fotók révén.
Anton Salman betlehemi polgármester a palesztin WAFA hírügynökségnek elmondta, azt követően született meg a döntés a relikvia visszaviteléről, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök vatikáni látogatásakor ezt kérte Ferenc pápától.
A relikviák november 30-án térnek vissza a Szentföldre, azon a napon, amikor hagyományosan meggyújtják a gyertyákat a betlehemi Jászol téren álló karácsonyfán. Az ereklyéket a Notre Dame-központban helyezik ki tiszteletadásra, majd szombaton körmenetben viszik át őket Betlehembe, eredeti helyükre.
„Izgatottak vagyunk, és hálásak a Szentatyának, Ferenc pápának ezért az ajándékért, és azért a jogért, hogy mi őrizhetjük ezt a szent ereklyét” – nyilatkozta Francesco Patton ferences kusztos a Haaretz izraeli lapnak.
„Rendkívüli esemény számunkra, hogy a jászolereklye, amely a 7. században hagyta el Betlehemet, most visszatérhet a Szentföldre. Örömteli esemény ez a karácsony, a Megváltó születésének ünnepe előtt, és nagyon sokat jelent az itteni hívek és a zarándokok számára” – folytatta Francesco Patton.
Történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt Amira Hanania, Abbász elnök vallásügyi bizottságának tagja is, és hangsúlyozta: a karácsonyt az újszülött Jézus betlehemi jászla ereklyéjének jelenlétében ünnepelni egészen különleges élmény lesz.
Forrás és fotó:Â Aleteia.org
Magyar Kurír
A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve november 23-án a Miskolci Esperesi Kerület híveinek konferenciát tartottak a püspöki székhelyen.Egy hónapja Miskolcon köszöntötték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképét, a missziós keresztet. A november 23-i esemény a jövő évi kongresszusra való készület egy újabb lépcsője volt. A konferencia főszervezője, Papp András miskolc-diósgyőri parókus a kerület papságát kérte fel egy-egy előadás megtartására. Az Eucharisztia szentségének bemutatása, a Szent Liturgia imáinak elemzése mellett szóba került a kisgyermekek áldoztatásának kérdése is, valamint az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus Miskolccal és az egyházmegyével kapcsolatos eseményei. A konferencia – mintegy száz fő részvételével – a harmadik imaóra elimádkozásával kezdődött, majd Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kitért azokra a teológiai kutatásokra, amelyeket éppen nyolcvan évvel ezelőtt végeztek Miskolcon, megemlítve a ma is használatos zsolozsmáskönyvet, s az ennek mellékleteként kiadott méneasorozatot. Az első előadó Béres Gábor atya, a konferencia helyszínét biztosító Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese volt. Előadásában többek között az „eucharisztia” szó jelentését elemezte. Számunkra az eucharisztia jelenti a hálaadást teremtettségünkért és megváltásunkért, és egyben egyfajta „lakoma” is, mely kifejezi az együvé tartozásunkat – fogalmazott. Salai Szabolcs, a székesegyház segédlelkésze Az Eucharisztia mint valóság címmel tartott előadást. Hangsúlyozta az eucharisztia és a bűnbánat kapcsolatát. Az Urunk testében és vérében részesülés bűnbánatra indít, és abban is erősít minket, hogy mindenkor az életszentség felé törekedjünk – fogalmazott. Dobos András miskolc-avasi parókus az anafora imádságairól elmélkedett. Ez a Szent Liturgia legfontosabb része, a „szíve”, melynek jelentős része a pap csendesen mondott imájában hangzik el. A parókus ezekből idézett és fűzött hozzájuk magyarázatot, kifejtve az imádságokban rejlő jelképeket és jelentéstartalmakat. Fedor Péter atya, a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium nevelési igazgatóhelyettese a kisgyermekek áldoztatása kapcsán felmerülő érveket és ellenérveket vette számba, valamint ezzel együtt az „elsőáldozás” és az első szentgyónás kérdéseit is. Szemerszki Mihály, a székesegyház parókusa korabeli dokumentumok alapján a Budapesten tartott 1938-as eucharisztikus kongresszus görögkatolikus programjait és szertartásait ismertette. Galambvári Péter miskolc-görömbölyi parókus ugyanennek a ’38-as konferenciának ma is meglévő emlékét mutatta be: a görömbölyi pincekápolnát, amely még a miskolci hívek számára is kevéssé ismert hely. Papp András atya a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Megújulás a szeretetben címmel nemrégiben megjelent körlevelét ismertette. Négy témakörben a tapasztalható tényeket és feladatokat vázolja fel a körlevél, a hit fényével tekintve ezekre: népesedés, nevelés-oktatás, szegénység és népmozgások. A konferencia második részében a görögkatolikus papság meghurcoltatását bemutató Kárpátaljai vértanúk című dokumentumfilmet vetítették, a Médiacentrum Debrecen szervezésében. További fotók ITT találhatók. Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye A kárpátaljai Visk református templomában nemrég feltárt középkori falfestményeket mutatták be október 30-án a Batthyány Lajos Alapítvány budapesti székházában. A feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris Terv pénzügyi támogatásával valósult meg.Visk Huszttól húsz kilométerre fekvő nagyközség. Erődített temploma 1270-ben épült. A 14–15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta a lengyel hadjárat megindításáról szavazó országgyűlést megelőző istentiszteletet. A tatárok által felgyújtott templomot 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel. A sajtótájékoztatón Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, Lángi József, a feltárásokat vezető restaurátor és Jékely Zsombor művészettörténész beszéltek az 1400-as évek elejére keltezhető falképekről. Marosi Ernő rávilágított a régiók művészeti gazdagságára, hiszen a régi embereknek rendkívül fontos volt szűkebb környezetük. Lényeges lenne, ha az új művészettörténet-írás számolna az egyes régiók fejlődési eltéréseivel, egy-egy régió önálló történetével is. A régiók igazi központjai a mezővárosok voltak a középkorban. A regionális művészettörténet azért sem vethető össze a nagy központok művészetével, mert másfajta igényekről és műfajokról van szó. Marosi Ernő idézte művészettörténész kollégáját, Szakács Béla Zsoltot, aki kutatásai alapján megállapította: Szabolcs és Szatmár megyékben, valamint Kárpátalján a 13–15. században nem káosz uralkodik, hanem lázas építészeti tevékenység korszaka ez az időszak. Ehhez a véleményhez egy másik művészettörténész, Papp Szilárd jó humorral hozzátette, hogy a 14. század végének, 15. század elejének virágzása egy látszólag „egynyári építészetet” mutat a régióban, tehát nagyon rövid idő alatt, hirtelen fellendüléssel van dolgunk. Ebbe az egynyári építkezésbe tartozik a viski templom is, eredetileg boltozatos, ötnyolcad zárású szentélyélyével – emelte ki Marosi Ernő. A viski templom ornamentikájának közvetlen rokonát Técsőn találjuk meg, ahol a szentélyboltozatot nem háromnegyed oszlopok, hanem konzolok hordozzák, ám ugyanazzal a dekorációval, tehát azonos kőfaragó műhely produkciójáról van szó. Ugyanekkor Huszt plébániatemploma sokszögletű zárású szentéllyel épült, Técsőn négyzetes volt. Husztnak nem az építészeti ornamentikája – leszámítva egy kis leveles díszű zárókövet –, hanem a nyíláskereteinek kialakítása, a szentélyben pedig konzolok mutatnak hasonló kapcsolatokat. Látjuk tehát, hogy három, egymással összefüggő, egygenerációs építészetről van szó – mondta Marosi professzor. A falképciklus feltárásának munkálatait vezető Lángi József restaurátor képes előadást tartott Mudrák Attila fotói alapján. Az egykori koronaváros, Visk a Máramarosi-medence délkeleti részén, Huszt és Técső között fekszik. A viski templom első ábrázolása 1865-ből származik, Lehoczki Tivadar rajzán. Hatalmas méretű templomról van szó. A Lángi József vezette restaurátorcsapat a szentélyben dolgozott. Az északi és déli falon kerültek elő a falképek. A templom mennyezete nem kazettás, ez ritka a történelmi Magyarországon. A templomról azt tudták korábban, hogy az északi falán figurális ábrázolások voltak, amit a 18. század második felében lefestettek. Az akkori lelkész gondosan leírt minden ábrázolást és minden feliratot, lejegyezte: azért tüntetik el a figurákat, mert azok pápista dolgok, nem egyeztethetőek össze a református szellemiséggel. Ez nagyon komoly segítség volt számukra, hogy mit és hol keressenek. Lángi József felidézte: hat évvel ezelőtt nyílt alkalmuk arra, Kollár Tibor hathatós közreműködésének köszönhetően, hogy egy nagyobb, szondázó jellegű kutatást végezhetett a templomban. Előkerültek a női szentek – Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála – a falfelületeken, és mindenhol az ezt elfedő 18. századi festés. A tatárok 1717-ben végigvonultak a Tisza-völgyben, leöldösték, elhurcolták az embereket, felgyújtották a falvakat, és így a viski templom harminc évig fedél nélkül állt, súlyos károsodások érték. A felújítás után a református közösség már a saját képére formálta a templomot, kifestették, és ezek nyomai láthatók mindenhol a középkori rétegen. A munkálatok során kiderült, hogy az északi és déli részen összefüggő passióábrázolás volt látható, Júdás csókja és az utolsó vacsora részletei. A képek négy regiszterben futottak, a fölső két regiszterben Krisztus gyermekségének a jelenetei, az alsó kettőben pedig egy nagyon bőven ábrázolt passióciklus. A feltárást vezető Lángi József egyértelműnek tartja, hogy a falképcikluson egy nagyobb műhely dolgozott, minimum két kiváló mester irányításával. Jékely Zsombor művészettörténész elmondta: 2019 őszén fejeződött be a viski templom szentélyében a falképciklus feltárása, és kiderült, hogy a szentélyt a középkorban teljes egészében kifestették. Egy komplex falképciklus került elő, még ha sérülten is, hiszen az elmúlt hatszáz évben súlyos behatások érték. Ilyen nagy felületen, ennyire részletes falképciklus nincsen még egy Kárpátalján, egyedül a gerényi templom falképei mérhetőek ehhez. A falképegyüttes a Zsigmond-korabeli Magyarország második felében készült. Sok helyen találunk Magyarországon ezzel összevethető falképciklusokat, most végre ebben a régióban is láthatóvá vált egy. Ez a falképciklus egészen egyedi a stílusát, a megfestését tekintve, kiemelkedik a szűkebb régió falképei közül. Teljes krisztológiai ciklust ábrázolnak, Jézus gyermekségétől kezdve a passió történéseit mutatják be részletesen, majd Krisztus mennybemenetelét és Szűz Mária életéből néhány jelenetet, így égbe vitelét és Krisztus általi mennyei koronázását. Ezzel zárul a ciklus. Összesen négy sávban helyezkedik el a falképciklus a szentélynek az északi és déli falán. A teljes tisztítás és restaurálás után jobban fogjuk értékelni a falképet, mert jelenleg még nehezen olvashatók bizonyos részletei – mondta az előadó, emlékeztetve rá, hogy a 18. században egy tűzvész pusztított a templomban, leégett az épület, beomlottak a boltozatok, hosszú ideig fedetlenül állt a templom. Ennek következményei egyrészt az elszíneződésben, másrészt a hiányokban mai napig érzékelhetőek. Ezen a restaurálás tud segíteni, annak végeztével könnyebb lesz értelmeznünk, amit látunk. Művészileg kiemelkedő, ritka emlékeink közé tartozik ez a falképciklus, az ilyen jellegű szentélykifestések nem gyakoriak, általában olyan templomokban találhatunk ilyeneket, ahol a falképciklusok országos jelentőségű megbízó kezdeményezésére születtek meg. Visk és a viski vár királyi birtok volt, de a történelmi körülmények feltárásához további kutatások szükségesek, mint ahogy ahhoz is, hogy pontosan mikor készült a falképciklus. Sem felirat, sem címerek nem segítenek ezen a téren, művészettörténeti stílusvizsgálatot kell elvégezni annak érdekében, hogy a keletkezés időpontját meg tudjuk határozni. Fotó: Merényi Zita Bodnár Dániel/Magyar Kurír Szeptember szertartási rendje: Hétköznap: 07.00 -- Szent Liturgia Szombaton, hétköznapra eső ünnep előestéjén: 18.00 — Szent Liturgia 18.45 — Nagy vecsernye (alkonyati istentisztelet) Vasárnap és hétköznapra eső ünnepen (szept. 14.): 08.00 — Utrenye (reggeli istentisztelet) 09.00 — Szent Liturgia 18.00 — Szent Liturgia 19.00 — Vecsernye (alkonyati istentisztelet) |
Búcsút és templomszentelést ünnepeltek Kántorjánosiban, a görögkatolikus cigány egyházközségben október 27-én.Személyes kötődéssel érkezett Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök a Kántorjánosi Görögkatolikus Cigány Egyházközségbe a templom búcsújára, hiszen több mint öt évvel ezelőtt, akkor még papként teljesített itt szolgálatot pár hónapon keresztül. Az akkori állapotokon javítva vezetése alatt három-négy hívővel szerveződött újra az 1987-ben alakult, de később szunnyadóvá váló közösség. Mára a fejlődés újabb szakaszához érkezett az egyházközség, Kerezsi János jelenlegi parókus munkája nyomán. Az ünnep előtt három hónappal munkálatok folytak a kápolnában és környékén: tetőtéri ablakokat javítottak, megoldották az ereszcsatornázást, a templom körüli járdát betonozták egyházmegyei támogatásból, önerőből a templomot és az ajtókat festették le kívül-belül, továbbá csillárt cseréltek. A felújított templomot a búcsún szentelte meg Szocska A. Ábel püspök, aki a cigány-magyar kétnyelvű liturgiát vezette. Mellette szolgált az oltár körül Ivancsó Sándor kerületi esperes; a korábbi szolgálattevő, Kanyó Árpád, valamint Kondás András parókus és Gánicz Tamás diakónus. Meghívott vendég volt a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs referense is, Oroszné Obbágy Rita. A hierarcha prédikációjában levéltárból kikeresett dokumentumok segítségével elevenítette fel az egyházközség történetét. Elolvasta a településen élő cigány embereknek az akkori püspöknek címzett levelét 1988-ból, akihez saját kápolna megépítéséért folyamodtak – egy kápolnáért, ahol cigány nyelven dicsőíthetik Istent –; Zolcsák István szervezőlelkész hasonló tartalmú kérelmét; a püspök kerületi espereshez intézett felszólítását a kérelem megvizsgálására, valamint a kerületi esperes vizsgálódásai nyomán született válaszlevelét. A levelezés nyomán kirajzolódott a kántorjánosi cigányság élénk hitélete, lelkesedésének tüze, áldozatkészsége, a közösség és kápolna megszervezésének legelső lépései. A nyíregyházi megyéspüspök az akkori események lelki hátteréről is beszélt: hiszen e tűz és lelkesedés mélyén egy Mária-jelenés állt. Ezek az emberek „megkapták azt a kegyelmet, amit csak kevesen: a Szűzanya megmutatta, hogy pártfogolja ezt a népet” – mondta Szocska A. Ábel. Így válik érthetővé, hogy miért az Istenszülő oltalma lett e kápolna címünnepe – mondta a főpásztor. Egy történettel szemléltette, mit is jelent számunkra az ő oltalma: ugyanazt, amire egy gyermek is vágyik édesanyjától, „hogy magához öleljen, térdére hajthassuk fejünk, megintsen olykor, hogy jók legyünk, pártfogását kérve ahhoz, hogy segítsen jobb emberré válnunk” – fogalmazott elmélkedésében. A visszatekintő, múltidéző prédikációra rímelt az is, hogy a templomhoz tartozó egykori raktárhelyiséget erre az alkalomra „múzeummá” alakították az egyházközség tagjai, akik a település és személyes családi örökségeiket összegyűjtve múlt századi tárgyakból, valamint az egyházközség alapításáról, történetéről és a templomépítés mozzanatairól készített fotókból állítottak össze kiállítást. A templom közvetlen szomszédságában működő Tudás Háza kulturális iroda biztosított helyet a búcsúi ünnep után a többek között cigány ételekből álló agapénak és a tanodás gyermekek bemutatkozó táncainak. „Minden évben szépülünk, s a jövőben az útszéli keresztet is szeretnénk felújítani” – mondta a házigazda, Kerezsi János parókus. Forrás és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye Október 2-án az általános kihallgatás során Ferenc pápa szokás szerint köszöntötte a jelen lévő külföldi és olasz zarándokcsoportokat. Az audiencián görögkatolikus főpásztoraink is jelen voltak.A kihallgatáson a püspökök között jelen volt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye, valamint Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke. A három görögkatolikus főpásztor a személyes köszöntések során bemutatta Ferenc pápának a Rómában tanuló görögkatolikus kispapokat, akik énekkel köszöntötték a Szentatyát. Forrás: Vatikáni Rádió Fotó: Vatican News Magyarország és Európa II. Rákóczi Ferenc korában címmel rendezett szeptember 13-án nemzetközi tudományos konferenciát a Rákóczi-szabadságharc európai jelentőségéről a Párizsi Magyar Intézet a párizsi Sorbonne egyetem, a Lengyel Tudományos Akadémia Párizsi Tudományos Központja és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete közreműködésévelA konferenciát a Rákóczi- és kuruc emlékek nyomában Európában címmel kiállítás kíséri a kulturális intézetben, majd szeptember 14-én, szombaton a Párizshoz közeli Yerres-ben a fejedelem szobránál tartanak megemlékezést. A Párizsi Magyar Intézet tájékoztatása szerint a 2019-es Rákóczi-emlékév keretében rendezett konferencián a szervezők két különböző témában igyekeztek bemutatni a Rákóczi-szabadságharc történetének nemzetközi kutatásában elért legújabb eredményeket. Az első szekcióban Rákóczi fejedelem és függetlenségi törekvéseinek európai diplomáciatörténeti jelentőségét mutatták be a kérdés legavatottabb szakértői. A második részben a szabadságharc résztvevőinek egyéni és kollektív (családi) sorsának vizsgálata mellett II. Rákóczi Ferenc irodalmi hagyatékáról, valamint a fejedelem és küzdelme képzőművészeti ábrázolásairól esik majd szó. A konferencián előadást tartott Géraud Poumarede (Université Bordeaux Montaigne), Kalmár János (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Lucien Bély (Sorbonne Université), Adam Szabelski (Poznań), Marie-Françoise Saudraix (Sorbonne Université), Jean Garapo (Université de Nantes), Tüskés Gábor (MTA BTK), Egyed Emese (Université Babes-Bolyai), Tüskés Anna (MTA BTK), Elisabeth Saih (Paris), Tóth Ferenc (MTA BTK), Núria Salles Villaseca (Université Pompeu Fabra de Barcelone). Szeptember 14-én a Párizshoz közeli Yerres-ben, a fejedelem mellszobránál tartanak megemlékezést II. Rákóczi Ferenc halálának 284. évfordulóján. A francia fővárostól 23 kilométerre található településen töltötte Rákóczi franciaországi emigrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. Törökországban bekövetkezett halála után, végakaratárának megfelelően az itteni kolostorban helyezték szívét örök nyugalomra. A fejedelem szívét tartalmazó aranyszelencének később, a történelem viharaiban nyoma veszett, Yerres lakói azonban a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, minden évben megemlékeznek Rákócziról. A helyi önkormányzat és a párizsi magyarok több évtizede hagyományosnak számító ünnepségén a résztvevők – a Magyarországról érkezett delegáció tagjaival együtt – a fejedelem tiszteletére 1937-ben a magyar állam által a francia kisvárosnak adományozott emlékoszlopot, Csáky József alkotását is megkoszorúzzák. A város büszkeségének számító obeliszk 1978 óta áll a Rákóczi nevét viselő téren, ahol valamikor a magyar szabadságharc vezetőjének menedékhelyet biztosító kamalduliak kolostora emelkedett. A koszorúzást megelőzően a yerres-i Saint Honest-templomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére szentmisét mutatnak be. Az ünnepséget követően – amelyen részt vesz többek között Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke; Kovács János, a Borsod-Abaúj Zemplén megyei önkormányzat főjegyzője; Rajnai Gábor, Oroszlány alpolgármestere; valamint Nagy Csaba, az Oroszlányi Rákóczi Szövetség elnöke – a kulturális központként működő yerres-i kastélyban magyaros ebéden látják vendégül a meghívottakat. A helyszínen szeptember 22-én tekinthető meg a Rákóczi életének főbb állomásait bemutató tárlat. Forrás és fotó: MTI Magyar Kurír 1 |
- Már csak egy év – Elindították a NEK visszaszámláló óráját
- Thaiföldre és Japánba utazik novemberben a pápa
- Száz éve gyilkolták meg Jaczkovics Sándor görögkatolikus lelkipásztort
- Hippiből ferences szerzetes – Paul atya, aki Istenben talált rá az igazi szabadságra
- Egy Kairóban élő pap az egyiptomi keresztényüldözésről és szervkereskedelemről