Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Ha megtagadják a hitüket, és az iszlámra térnek, megkímélhetik az életüket – hitegették őket fogvatartóik. Egyikük sem tette meg, hanem mindvégig hűségesek maradtak Urukhoz, akinek nevét megvallva vettek búcsút ettől az élettől. „Uram, Jézus Krisztus!” – mondták, ahogy az ősi Alexandria keresztényei a Nílus torkolatánál magától Márk evangélistától hallották a hitvallást még az apostoli időkben.

Narancssárga ruhába öltöztették, és felvezették őket a tengerpart homokdűnéjére, ahol az Iszlám Állam álarcos, arctalan figurái, talpig feketében, lefejezték mindnyájukat – megrendeztek mindent, hogy a brutális tettükről készített videofelvétel még nagyobb hatást érjen el. Égbekiáltó bűntett volt ez éppúgy, mint a hét trappista szerzetes lemészárlása 24 éve, 1996. március 26-án az algériai Tibhirine-ben.

Tavadrosz kopt ortodox pátriárka vértanúságuk után nem sokkal beírta a huszonegy mártír nevét az egyház Sinaxarionjába, mely a római martirológium mintájára híven őrzi a vértanúk emlékezetét.

Az egyiptomi samaluti kopt ortodox egyházmegyében február elsején kezdődött a megemlékezéssorozat, melynek során felidézték a líbiai kopt vértanúk tanúságtételét. Az események abban az új székesegyházban folytak, melyet két éve, 2018. február 15-én szenteltek fel a kopt vértanúk emlékére. A templom mellett múzeumot is berendeztek, hogy a kegyeleti tárgyak látványa is erősítse a hitet. A huszonegy kopt vértanú emléktemploma és a múzeum felépítését túlnyomórészt az egyiptomi kormány támogatta. Az ötéves évfordulóra szoborcsoport is került a templom elé, mely a térdre kényszerített hitvalló kopt keresztényeket ábrázolja, amint mögöttük fölmagasodik Krisztus hatalmas alakja, aki kitárt kezeivel megáldja őket.

Az emlékmúzeum legújabb tárgyait, melyeket 2017 szeptemberében találtak meg egy közös sírban, ahová a terroristák behajigálták és elföldelték a vértanú koptokat, Bevnotious helyi kopt püspök áldotta meg. Rajtuk maradt a véráztatta narancsszínű ruha, kezüket tarkójukra téve bilincselték meg. A ruhák és a bilincsek most a múzeumban láthatók, pár pénzdarabbal együtt, amit a zsebükben találtak. A kétezer éves keresztény hagyomány kötelez bennünket méltó eltemetésükre és emlékük megőrzésére. Az első vértanú, István diakónus Jézus könyörgését ismételte halála előtt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudták, nem tudják, mit cselekednek.”

E könyörgés nélkül nincs megbékélés, csak dühödt igazságkeresés. Az „igazság” pedig a kopt keresztények számára sem igazoló tények pontos halmaza, hanem egy személy, Istennek egyszülött Fia, akit mindnyájunk bűnéért emeltek a fára. Ez a közös hit köti össze a keresztényeket kétezer év távlatában és egyesíti a különféle rítusú keresztényeket, mindazokat, akik Jézustól, az Egyetlentől vették a bátorságot, hogy a kimondhatatlant Abbának, Atyának szólítsák, és így egymásnak a közös hitben testvérei legyünk. Köszönjük, Atyánk, a rólad, megbocsátó szeretetedről tanúságot tévőket, és kérjük, légy irgalmas mindnyájunkkal, azokkal is, akik a te szentjeidre törnek. Ámen!

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

A betlehemkiállítást a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kamarazenekarának gimnazista növendékei nyitották meg adventi énekekkel. Sapszon Borbála karnagy az MTI-nek elmondta, erdélyi magyar betlehemest adtak elő a Vatikánban, köztük a Csordapásztorokat, amely a legrégebbi magyar egyházi karácsonyi énekként ismert.

A vatikáni betlehemkiállítást szervező Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki Magyarországnak a Vatikánba küldött betlehemekért. Fisichella érsek átadta Ferenc pápa köszönő levelét a megnyitón részt vevő Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspöknek.

Fisichella érsek az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kongresszussal Budapest és egész Magyarország a világegyház figyelmének középpontjába kerül. „Mi is készülünk a kongresszusra” – jegyezte meg.

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök óriási lehetőségnek nevezte, hogy díszvendégként szerepelhetünk a betlehemi kiállításon. Megismertethetjük hagyományainkat, és ezzel együtt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is felhívjuk a figyelmet – mondta a távirati irodának.

A 100 betlehem című vatikáni kiállításra idén harminc ország küldött betlehemet. Magyarország 1993 óta vesz részt a nemzetközi adventi eseményen: idén 18 magyar betlehemet állítottak ki, köztük a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) betlehemét. A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) támogatásával Vatikánba érkezett magyar betlehemek között látható gyöngyből, mézeskalácsból, újrahasznosított papírból, kukoricacsuhából készített alkotás is.

Az egyik legnagyobb nemzetközi vallási eseménynek számító eucharisztikus kongresszus szeptember 13. és 20. között zajlik majd.

Ez a betlehemi kiállítás meghívás a kongresszusra, éreztetni szeretnénk, hogy mindenkit várunk határon belül és kívül is – mondta Farkas Balázs, a NEK irodai és gazdasági vezetője. Megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a résztvevők jól érezzék magukat Magyarországon, és páratlan lelki élményben részesüljenek.

Szontagh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmusért felelős programigazgatója hangoztatta, a világturizmus egyharmadát a vallási idegenforgalom teszi ki. Hangsúlyozta, hogy a NEK „idegenforgalmi üzenetének” Magyarország keresztény identitásának megmutatását tartja. Úgy vélte, a hívők és turisták között sok lesz az egyszeri,  és a talán most először Magyarországra érkező látogató. Hozzátette, hogy a NEK részvételi regisztrációja időben megindult, így fokozatosan mérhető az idegenforgalmi terhelés.

A Szent Péter térre vezető sugárútról nyíló betlehemi kiállítás január 12-ig látható.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican News

Egy hónapja Miskolcon köszöntötték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképét, a missziós keresztet. A november 23-i esemény a jövő évi kongresszusra való készület egy újabb lépcsője volt. A konferencia főszervezője, Papp András miskolc-diósgyőri parókus a kerület papságát kérte fel egy-egy előadás megtartására. Az Eucharisztia szentségének bemutatása, a Szent Liturgia imáinak elemzése mellett szóba került a kisgyermekek áldoztatásának kérdése is, valamint az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus Miskolccal és az egyházmegyével kapcsolatos eseményei.

A konferencia – mintegy száz fő részvételével – a harmadik imaóra elimádkozásával kezdődött, majd Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kitért azokra a teológiai kutatásokra, amelyeket éppen nyolcvan évvel ezelőtt végeztek Miskolcon, megemlítve a ma is használatos zsolozsmáskönyvet, s az ennek mellékleteként kiadott méneasorozatot.

Az első előadó Béres Gábor atya, a konferencia helyszínét biztosító Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese volt. Előadásában többek között az „eucharisztia” szó jelentését elemezte. Számunkra az eucharisztia jelenti a hálaadást teremtettségünkért és megváltásunkért, és egyben egyfajta „lakoma” is, mely kifejezi az együvé tartozásunkat – fogalmazott.

Salai Szabolcs, a székesegyház segédlelkésze Az Eucharisztia mint valóság címmel tartott előadást. Hangsúlyozta az eucharisztia és a bűnbánat kapcsolatát. Az Urunk testében és vérében részesülés bűnbánatra indít, és abban is erősít minket, hogy mindenkor az életszentség felé törekedjünk – fogalmazott.

Dobos András miskolc-avasi parókus az anafora imádságairól elmélkedett. Ez a Szent Liturgia legfontosabb része, a „szíve”, melynek jelentős része a pap csendesen mondott imájában hangzik el. A parókus ezekből idézett és fűzött hozzájuk magyarázatot, kifejtve az imádságokban rejlő jelképeket és jelentéstartalmakat.

Fedor Péter atya, a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium nevelési igazgatóhelyettese a kisgyermekek áldoztatása kapcsán felmerülő érveket és ellenérveket vette számba, valamint ezzel együtt az „elsőáldozás” és az első szentgyónás kérdéseit is.

Szemerszki Mihály, a székesegyház parókusa korabeli dokumentumok alapján a Budapesten tartott 1938-as eucharisztikus kongresszus görögkatolikus programjait és szertartásait ismertette.

Galambvári Péter miskolc-görömbölyi parókus ugyanennek a ’38-as konferenciának ma is meglévő emlékét mutatta be: a görömbölyi pincekápolnát, amely még a miskolci hívek számára is kevéssé ismert hely.

Papp András atya a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Megújulás a szeretetben címmel nemrégiben megjelent körlevelét ismertette. Négy témakörben a tapasztalható tényeket és feladatokat vázolja fel a körlevél, a hit fényével tekintve ezekre: népesedés, nevelés-oktatás, szegénység és népmozgások.

A konferencia második részében a görögkatolikus papság meghurcoltatását bemutató Kárpátaljai vértanúk című dokumentumfilmet vetítették, a Médiacentrum Debrecen szervezésében.

További fotók ITT találhatók.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye