Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Van-e gyógyulás az abortusz bűntudatából? Miért van ránk is szükség az élet védelmében? „Az élet napja” című egész napos konferencia előadói és kerekasztal-résztvevői ezekre a kérdésekre keresték a választ május 11-én Budapesten, a Párbeszéd Házában.

A megjelenteket Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Házának igazgatója köszöntötte, majd a délelőtt folyamán két előadást hallgathattak meg a jelenlevők, Palojtay Mártáét és a lengyel Wieslawa Kowalskáét.

Palojtay Márta huszonhárom éve költözött Budapestről Kárpátaljára. Tíz évvel ezelőtt munkatársaival együtt a semmiből elindította a szervezett életvédelmet Kárpátalján, ami felöleli a megelőzést, a kríziskezelést és az abortusz utáni gyógyulást is. Kárpátalján, ahogy az egész volt Szovjetunióban, a nők 90 százaléka esett át abortuszon, sokszor többön is. Akkoriban ez volt a bevett „családtervezési” eljárás. A nőknek azt mondták: ez csak egy sejtcsomó, még nem ember. Palojtay Mártáék plakátkampányt indítottak – ami 1,7 millió embert szólított meg –, és ennek hatására ötven százalékkal lecsökkent az abortuszok száma. Nem csak a nőket, a férfiakat is megszólították. Ez a súlyos probléma Magyarországot is érinti, 1956-ot követően az abortuszok nagy száma miatt hétmillió gyermek nem született meg.

Az előadó kiemelten beszélt arról, hogy az abortuszon átesett nőknek óriási lelkipásztori segítségre van szükségük. Ez teljesen más bűn, mint a többi. A magzatukat elvető nők nem hiszik el, hogy ezt az Úristen megbocsátja nekik.

Ismét megtámadtak egy keresztény templomot a nyugat-afrikai Burkina Fasóban május 12-én, vasárnap. Az incidensben hat ember meghalt.

A hatóságok beszámolója szerint Dablo városban ismeretlen fegyveresek körbezárták a katolikus templomból távozó híveket, és tüzet nyitottak rájuk. Hat embert megöltek. A templomot ezután felgyújtották, egy gyógyszertárat és néhány másik üzletet kifosztottak, majd gépkocsin távoztak.

Ez volt két héten belül a második ilyen terrortámadás. Április 29-én egy protestáns templom volt a célpont. Akkor négyen haltak meg.

Burkina Fasóban négy év óta egyre gyakrabban követnek el támadásokat különböző szélsőséges iszlamista szervezetek mind keresztény, mind muszlim közösségek ellen, de arra 2015 óta nem volt példa, hogy templomot vagy mecsetet vettek volna célba, miközben papot, lelkészt, imámot többet is megöltek. Az imámokat azért gyilkolják, mert nem tartják őket eléggé radikálisnak, vagy mert a vádjuk szerint együttműködtek a hatóságokkal.

A dzsihadisták kezdeti támadásaikat főleg az ország északi részére irányították, de később a főváros, Ouagadougou környékén és az ország más részein is lecsaptak, és 2015 óta már 350 ember halálát okozták.

Forrás: MTI

Kép: GoogleMaps

Magyar Kurír

Ferenc pápa csíksomlyói látogatása előtt a jezsuita America című lap helyet adott egy Marc Roscoe Loustau nevű szerző cikkének. Az „Üzenet Ferenc pápának: romániai látogatásán óvakodjon a jobboldali populistáktól” című írást több magyar orgánum is szemlézte.

A cikk felszólítja az Egyház vezetőjét, hogy foglaljon állást a magyarországi politikai fejleményekkel, a migráció kezelésével kapcsolatban, és találkozzon a szerző által megnevezett civil szervezetek képviselőivel. Az alábbiakban a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának véleményét közöljük az írásról.

A magyar jezsuiták tiszteletben tartják a szólás és vélemény szabadságát. Fájlaljuk azonban, hogy épp a Jézus Társaságához kötődő America című lap vendégpublicistája igyekszik nyers politikai célokra felhasználni Ferenc pápa erdélyi látogatását. Megütközve olvassuk, hogy a szerző elő szeretné írni, a katolikus egyház vezetője kivel találkozzon, mit mondjon, és szentbeszédében miként taglalja a magyarországi közélet kérdéseit.

Miközben ez önmagában is méltatlan törekvés, sajnálkozva tapasztaljuk, hogy a cikkíró ugyanazt a hibát követi el, mint amely szándékot másnak tulajdonít: Ferenc pápa lelkipásztori útját politikai üzenetek megfogalmazásának szolgálatába állítani.

A közéleti véleménynyilvánításnak megvan a maga ideje és tere. Gondoljon bárki bármit a politika kérdéseiről, Csíksomlyót hagyjuk meg annak, ami: az erdélyi, határon túli és anyaországi keresztények egyedülálló zarándokhelyének. A magyar jezsuiták ezért nagyobb megfontoltságra és óvatosságra intik az America magazin szerkesztőit és a cikk szerzőjét, egyúttal imáikat kérve, hogy Ferenc pápa látogatása a béke, a kiengesztelődés, az Istennel való találkozás minél éltetőbb forrása lehessen.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

Magyar Kurír

Május 1-jén a kőszegi Szent Imre Missziósház kápolnájában szentmise keretében beiktatták az Isteni Ige Társasága magyarországi rendtartományának új tartományfőnökét, Tete Remis SVD atyát.

Tete Remis 1979-ben született Indiában. Pappá szentelése után missziós kinevezését hazánkba kapta, 2012-ben érkezett Magyarországra. Dolgozott a verbiták kőszegi és budatétényi közösségben is. Az évek során szolgált mint iskolai lelkivezető, prefektus, hivatásgondozó, biblia apostolkodást vezető koordinátor.

A korábbi gyakorlattal ellentétben Remis atya kinevezése három helyett, négy évre szól, ahogy a rendi tanácstagok megbízatása is. A helyettesének Ghie Marcell SVD atyát, admonitornak Juhos Ferenc SVD atyát választotta a rendi káptalan, hogy segítsék a tartományfőnök munkáját. Tete Remis Burbela Gergelytől vette át a tartományfőnöki tisztséget.

Remis atya a szentmisén mondott homíliájában első sorban a rendtestvéreihez szólt. Hangsúlyozta, fontos a verbita identitás megőrzése, az evangélium hirdetése. Beszélt a missziós feladatokról és a jövőbe vetett hitről. A szentbeszéd végén, kapcsolódva a liturgikus emléknaphoz, felidézte munkás Szent József alakját, aki egyszerű emberként is hatalmas munkát végzett az örömhír hirdetésében.

Mise végén a kőszegi hívek a leköszönő és az új tartományfőnöknek egy-egy tortát ajándékoztak, szeretetük jeléül.

Forrás: Isteni Ige Társasága

Fotó: Peidl Péter

Magyar Kurír

A Szent Atanáz Hittudományi Főiskolán tanuló kispapok csütörtök délutánonként az élettel ismerkednek. Régóta járnak kórházba, börtönbe, idősek otthonába, nevelésbe vett gyermekek közé. 2019 februárjától arra is módjuk van, hogy különböző településeken cigány közösségekkel találkozzanak.

„Mindegyik pasztorációs terület fontos. Parókiára kerülve talán lesz az egyházközségben börtönviselt ember, beteghez bizonyára fogják hívni a papot. A közösséghez tartozhat nevelőszülő. De abban minden kispap biztos lehet, bármelyik egyházmegyéhez tartozik is, hogy a cigánysággal találkozni fog a szolgálati helyén. Úgyhogy ez a legfontosabb!” – véli a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs referensi feladatait ellátó Orosz Rita.

Nincs séma. Egészen változatos módon történik az ismerkedés. Huszár telepen Vincze Sándor igazgató úr engedélyével napközis délutánba kapcsolódtak be, tanulva a gyerekekkel. Máriapócson első alkalommal a Nemzetiségek Házában iskolásokkal találkoztak, a jövőkép alakításáról beszélgetve. Másik alkalommal nemcsak gyerekekkel, hanem a helyi családsegítővel is hosszan tudtak beszélgetni. Mostanra jól elő lett készítve, hogy konkrét családokkal, az ő saját otthonaikban barátkozzanak, Horváthné Varga Alíz koordinálásával. A kántorjánosi fiatalok keddenként mennek a Balogh Gusztáv által vezetett közösségi házba, ahol imádkoznak, Kerezsi János atya és Orosz Rita irányításával tanulnak a hitünkről, s játszanak. Kispapjainkat Nyírkátán is nagy szeretettel várták. A telepen lévő közösségi házat és adománypontot nézték meg, miközben Nagy Zoltán, a helyieket karizmatikus egyéniségével összekovácsoló fiatalember mesélt a történetükről, munkájukról, a tánccsoportról, vallásgyakorlásukról. Egészen megható, ahogyan a liturgiában a cigány és nem cigány lakosság a legnagyobb szeretetben együtt imádkozik. Mindkét közösség nagy örömmel fogadta a teológus hallgatókat. Április elején Tuzsérra várták a fiúkat, ahol Tóth Tiborné munkatársunk segített abban, hogy újabb aspektusból láthassák a cigány gyermekeket, családokat. Meglátogattuk Balogh Anikóékat, s mivel betegségeik miatt a család férfitagjai csak ritkán jutnak el templomba, otthonukban imádkoztuk el közösen a IX. imaórát. Belefért már egyéb is ezekbe a délutánokba: a Romano Mária Rádió képzésén a belvárosi gimnáziumunk diákjai, a kispapok, illetve cigánypasztorációban tevékenykedők (három településről) együtt vettek részt.

„Amit megismerünk, amibe energiát fektetünk, azt többnyire megszeretjük. Bármi legyen is az, egy idő után – már csak a rászánt órák miatt is – érzelmileg is kötődünk. A cigány emberekkel történő személyes ismerkedés, a mély és őszinte beszélgetések segítenek abban, hogy képesek legyünk az embert nézni, nem pedig a származást, s kívül hagyni a sokszor sztereotípiákkal terhelt gondolkodásunkat. Talán még az üdvösségünket is kockáztatjuk, ha etnikai alapon különbséget teszünk ember és ember között. Nem ezt kéri tőlünk Krisztus… Inkább, amit kifejez a Háló Egyesület (www.halo.hu) egyik gondolata: Szeresd a cigányokat, mint önmagadat!”

Forrás: OR/Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: Orosz Istvánné

Nyíregyházi Egyházmegye