Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

A csíksomlyói ferencesek sajtóközleményét adjuk közre az alábbiakban.

Amint azt 2019. január 11-én délben Alessandro Gisotti, a Szentszéki Sajtóiroda ideiglenes igazgatója közzétette: „Őszentsége, Ferenc pápa, elfogadva Románia elnökének, az állami hatóságoknak és a romániai katolikus egyháznak a meghívását, apostoli látogatást tesz az országban május 31-től június 2-ig azzal a céllal, hogy meglátogassa Bukarest, Jászvásár és Balázsfalva városait, valamint a csíksomlyói Szűz Mária-kegyhelyet. A programot a megfelelő időben közzéteszik.”

A Szentszék és a Gyulafehérvári Főegyházmegye híradása nyomán közöljük, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatására 2019. június 1-jén kerül sor, amelynek a főegyházmegyei koordinátora ft. Sajgó Balázs, a Caritas lelkiigazgatója, a liturgiáért felelős megbízott Urbán János P. Erik OFM érseki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, a médiafelelős pedig ft. dr. Oláh Zoltán intézetigazgató, teológiai tanár, kanonok lesz.

Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának részletes programját a romániai látogatás programjának megjelenése nyomán, későbbi időpontban közöljük.

A Gyulafehérvári Főegyházmegyében a hivatások éve van. Ennek jegyében kerül sor 2019. június 7–10. között a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, amelynek mottója: „Íme, az Úr szolgálóleánya” (Lk 1,38).

A búcsú liturgikus programja a következő:

•Â Június 7-én, pénteken az este 7 órától kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás lesz.

•Â Június 8-án, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz, ahol az ünnepi búcsús szentmise délután fél 1-kor kezdődik.

•Â Június 9-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a kegytemplomban reggel 7-kor és 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor lesznek szentmisék.

•Â Június 10-én, hétfőn, pünkösd másodnapján reggel 8-kor, délelőtt 11-kor és este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.

Forrás: Csíksomlyói ferencesek

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Az urivi áttörés 76. évfordulójához kapcsolódva a doni sírokat kutató és gondozó Mártha Tibor fényeslitkei polgármester meghívására Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita január 9. és 12. között látogatást tesz a Don-kanyarban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita Ács Arnold Bence moszkvai szakdiplomata, a doni sírok másik lelkes kutatója segítségével érkezett Voronyezsbe. A látogatás első napján Mártha Tibor – aki immár ötvenedik alkalommal utazott a Don-kanyarba – kalauzolásával a főpásztor a legfőbb hadművelet, az urivi áttörés helyszínére látogatott el, majd felkeresett számos hadisírt. 

A görögkatolikus érsek, a református polgármester és kísérőik együtt imádkoztak a sokat szenvedett magyar katonákért, illetve az akkor velük harcban álló ellenfeleik lelki üdvéért. A nap megható lelki élménye volt a sok ezer magyar honvéd földi maradványait őrző rudkinói központi temetőben sűrű hóesésben végzett panachida (halottak lelki üdvéért végzett szertartás).

A szertartás végeztével a jelenlévők elénekelték a magyar himnuszt.

Történelmünk egyik legnagyobb tragédiája a II. magyar hadsereg 1942–43-as doni hadművelete. A harcokban eddigi ismereteink szerint 126 ezer honfitársunk vesztette életét.

Mártha Tibor 1990-ben indította el – a helyi lakosok segítségét is kérve – a magyar katonák sírjainak fölkutatását a több száz négyzetkilométeres területen. Minden faluban őrizték a „magyar megszállás” keserű emlékét. Az évtizedek során Mártha Tibor évente többször is kiutazott a Don-kanyarba, hogy feltáró munkát végezzen a térségben; elkészítette az ismert sírok pontos térképét, ő kezdett Magyarországról kopjafákat és kereszteket szállítani a sírokhoz, melyeket azóta is rendszeresen ápol. Az ő munkásságának is köszönhető a rudkinói és boldirevkai magyar honvédtemető létrehozása. Rudkino mellett, a legnagyobb oroszországi magyar tömegsírban közel 27 ezer, Boldirevkában 8735 magyar nyugszik. Az elmúlt évtizedekben tett erőfeszítéseknek köszönhetően több száz magyar sírt sikerült megjelölni, rendbe tenni. A dimbes-dombos terület azonban a mai napig több tízezer magyar maradványait rejti.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész a Negev-sivatagban, egy bizánci templom romjában – számolt be a Háárec című újság honlapja november 22-én.

Noha Jézus és a kereszténység a Szentföldön született, ezen a területen alig maradtak fenn korai keresztény művészeti emlékek. De a sivatagi nabateus, majd keresztény városka, Sivta templomainak romjában tavaly óta már a második igen korai Jézus-ábrázolást azonosították, és ezúttal arcképének nyomait is megtalálták.

Emma Majan-Fanar művészettörténész lett figyelmes a templom szentélyének falán a piros festéknyomokra, amelyek egy magas felbontású fényképen Jézus keleti hagyományt követő, szakáll nélküli és rövid hajú, hosszúkás orrú ábrázolását jelenítik meg.

Tavaly Jézus színeváltozásának képét fedezték fel egy oltár mögötti falon, de azon a festményen nem maradtak fenn arcvonásai. Az arcát is megőrző kép egykor a keresztelőkápolnát díszítette, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust.

Az evangéliumok nem írják le Jézus külsejét, azonban a régi kolostorok és templomok bővelkednek ábrázolásában. Ezek az ábrázolások a Szentföldön rendkívül ritkák. A nyugati hagyomány általában hosszú hajjal és szakállal mutatta, de a korai, keleti stílusban alkotott képeken – mint Sivtában – nincsen szakálla, és általában rövid, göndör a haja.

A Beér-Sevától negyven kilométerre délre fekvő Sivtát a Krisztus előtti 2. században alapították, és mintegy hatszázötven éven át virágzott, majd elhagyták lakói. Az 5. és a 7. század között, a bizánci korban egyszerre három temploma is volt, Jézus átlényegülésének ábrázolását a déliben, megkeresztelését pedig az északiban fedezték fel.

Sivta romjait 1871-ben találta meg Edward Henry Palmer nyelvész és felfedező, azóta számos régész kutatta. A templomok falfestményeinek maradványaira valószínűleg azért nem figyeltek fel eddig, mert súlyosan megrongálódtak, és az évszázadok alatt vastag szennyeződés telepedett rájuk. Ráadásul igen magasan helyezkednek el, és a régészek általában a földhöz közel keresik az újabb leleteket.

Az első ma ismert Jézus-ábrázolás kétszáz évvel halála után született, és hűséges pásztorként, vállán egy juhot hordozva mutatja. Ezt Durában, Szíria iráni határánál találták egy templom keresztelőjében, és 233 és 256 közé datálják. A képek Durában azért maradtak meg, mert az egész város megsemmisült a harmadik század közepén, és a falfestményeket betemette a homok.

Napjainkban Jézust általában barna szemmel ábrázolják, azon feltételezés alapján, hogy az emberek a Közel-Keleten 2000 évvel ezelőtt ilyenek lehettek. Valójában azonban a Földközi-tenger partvidékére mintegy 6500 évvel ezelőtt iráni és dél-törökországi árja bevándorlók is érkeztek, akik keveredtek a helyiekkel, és ennek alapján Jézus szeme bármilyen színű lehetett a kéktől a zöldön át a barnáig.

A kereszténység történetének első évszázadaiban sokféleképpen ábrázolták, rövid és hosszú hajjal, szakállal vagy anélkül. A 4. századi római katakombákban rövid a haja, hasonlóképpen a koptok képein, valamint a Szíriában talált korai, bizánci festményeken. Jézust a nyugati egyházban a 6. századtól ábrázolják hosszú hajjal.

Forrás: MTI

Fotó: Izraelinfo

Magyar Kurír

A szentszéki követet november 25-én Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Orosz Atanáz és Szocska Ábel püspökök, valamint a Debrecenben, Hajdúdorogon, illetve környékén szolgáló papok fogadták a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ferenc pápa július 4-én az amerikai származású, magyar felmenőkkel is rendelkező Michael August Blume-ot nevezte ki a Szentszék magyarországi nagykövetévé. Az apostoli nuncius alig néhány hónapja tölti be tisztségét Magyarországon, mégis fontosnak tartotta, hogy Kocsis Fülöp érsek-metropolita meghívását elfogadva a görögkatolikusokat is meglátogassa. Így vett részt a hajdúdorogi székesegyház templombúcsúján, másnap pedig a hiearchák tanácsának ülésén.

November 25-én Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Orosz Atanáz és Szocska Ábel püspökök, valamint a Debrecenben, Hajdúdorogon, illetve annak környékén szolgáló papok fogadták Michael August Blume-ot a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központban.

Ezen a napon ünnepelték az Istenszülő templomba vezetésének tiszteletére épült és felszentelt székesegyház búcsúját. A különleges alkalmon a szentszéki nagykövet prédikált, aki hálás volt a meghívásért, hiszen apostoli nunciusként először vett részt görögkatolikus Szent Liturgián.

„Afrika három országában, ahol az elmúlt tizenhárom évben szolgáltam, nem volt túl sok keleti katolikus egyház. Itt, Magyarországon ti sokan vagytok, és vannak saját püspökeitek. Adjunk hálát ezért az Istennek Szent II. János Pál szavait idézve, aki úgy beszélt a keleti és nyugati egyházakról, mint két tüdőről, amellyel az Egyház lélegzik. Köszönetet mondunk Istennek, hogy ezen a szertartáson láthatjuk és érzékelhetjük annak a kegyelmét, hogy Krisztusban egységben vagyunk Őszentsége Ferenc pápa vezetése alatt, akit Isten kegyelméből ma én képviselhetek itt” – fogalmazott a szentszéki nagykövet, majd a Lukács-evangélium mondatáról folytatta az elmélkedést: „Boldog a méh, amely hordozott, és az emlő, amelyet szoptál!” (Lk 10,38–42; 11,27–28) – kiáltott fel egy Jézust követő asszony, aki nagyon hamar megértette, hogy Isten áldása van Márián és az ő fián, Jézuson.

„Mária az az új templom, aki saját testébe fogadja az Isten Fiát, és ezáltal az új Szentek Szentjévé válik, ahol az Isten Fia lakozik. Sőt, ez a különleges szerepe még a szülés után sem szűnik meg. Ő mindig is Szűz Mária, az Isten anyja marad. Mind a mai napig folyamatosan közbenjár Fiánál mindazokért, akik hittel kérik őt. Számtalan módon fordulhatunk hozzá: a rózsafüzér imádságával, körmenetekkel, Szűz Mária kegyhelyeinek meglátogatásával és a napközben elmondott fohászokkal” – fogalmazott Michael August Blume, ugyanakkor arra is rávilágított, hogy az Igét hallgatva és azt tettekre váltva megkaphatjuk Isten kegyelmét.

„Ez a mi nagy hivatásunk. Legyünk bár püspökök, papok, szerzetesek, vagy családapák és családanyák, kétkezi munkások, tanárok vagy diákok, mindannyiunknak vágyakoznunk kell arra, hogy hallgassuk és tettekre váltsuk az Isten szavát. Minden alkalommal, amikor a templomba megyünk, az Isten szól hozzánk az Ő Igéjén keresztül. Ugyanakkor figyelnünk kell az Isten szavára saját otthonainkban és családunkban is. Kérjük a mi Nagyasszonyunkat, hogy erősítse meg családjainkat a hitükben, adjon nekik bátorságot, hogy gyermekeket hozzanak a világra, gyermekeket, akik hallgatni fogják Isten Igéjét, és tettekre váltják azt. Gyermekeket, akik közreműködnek abban, hogy megerősödjön ennek a nagyszerű nemzetnek, Magyarországnak a keresztény identitása!” – zárta prédikációját az apostoli nuncius.

November 21-től december elejéig négy szobrász építi a homokból készülő betlehemet a Szent Péter téren. Richard Varano az USA-ból, Ilja Filimoncev Oroszországból, Susanne Ruseler Hollandiából és Rodovan Ziuny Csehországból érkezett Rómába.

Az alkotóművészek a Dolomitokból származó 1300 köbméter, közel 700 tonna jesolói homokot használnak fel a jászoljelenet felépítéséhez. November 17-én konténerekben összepréselték a homokot, és piramisformát alakítottak ki. Az első fázisban egy szerkezetet is építettek, amely védelmet nyújt a készülő betlehemnek.

November 22-én hajnalban a Friuli tartománybeli Pordenone település közelében található Cansiglio erdejéből érkezett a kiválasztott vörösfenyő a Vatikánba. A Szent Péter tér leendő karácsonyfáját november 19-én vágták ki az erdészek. A karácsonyfa díszeit a Vatikáni Kormányzóság technikai igazgatósága, az energiatakarékos megvilágítást a németországi Osram cég biztosítja.

Ferenc pápa december 7-én fogadja a karácsonyfát adományozó közösségek küldöttségeit: a Concordia-Pordenonei Egyházmegye, a pordenonei önkormányzat és Friuli-Venezia-Giulia tartomány képviselőit, illetve mindazokat, akik a homokbetlehemen dolgoznak. Aznap délután hivatalos ceremónia keretében avatják fel a betlehemet és kapcsolják be a karácsonyfa fényeit.

A Szentatya december 31-én, az év végi hálaadó szertartást követően tekinti meg a homokból épített betlehemet.

A karácsonyi időszak végén, január 13-án, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén kezdik meg a Szent Péter téren a betlehem és a karácsonyfa lebontását. A homokot eltakarítják; a fenyőfát jótékonysági célra ajánlják fel egy, a faanyagot újrahasznosító cégnek.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír