Belépés

Naptár

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Köszönjük!

Térkép


Diósgyőri Görög Katolikus Templom nagyobb térképen való megjelenítése

Statisztika

Az Egyházközségi oldal indulása:
2007. május

2007. október 29. óta:

látogatónk volt.

---
 

Csatolmányok nevei:
Fájl letöltése (diosgyori_gorogkatolikus_tortenelem_1929-1197.pdf)A Diósgyőr-Vasgyári Görög Katolikus Egyházközség története 1929-1997[A Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére szentelt Diósgyőr-Vasgyári Görög Katolikus Egyházközség története 1929-1997]8156 Kb

  A Miskolc-Diósgyőri Görög Katolikus Egyházközségről röviden...

            Készült 2007-ben
Dr. Szarka János
 A Miskolci Görög Katolikus Egyház középkori története
 
Honfoglalás kora
            Anonymus elbeszéléséből tudjuk, hogy Borsod megye területén két „kun” vezér telepedett meg Örsur apja Ousad, és Bors apja Bunger. Valószínűbb azonban, hogy a honfoglalás idején Örsúr kapja Borsod megye területét. A Bars megyében első birtokos Bors, helyesebben Borsod pedig a megye XI. századi első ispánja volt. A városunknak és a Miskolc nemzetségnek nevet adó ősatya viszont Bors utóda lehetett. A XIII. században pedig a dukátus bihari részéből származó, Ákos nembeli Iréneus=Erney (Erenyő) bán lesz, a diósgyőri uradalom összekovácsolója.[1] A Miskolc területén megtelepedett ősmagyarok vallási beállítottságára vonatkozóan csak kevés kézzelfogható adatunk van, de azért van, és ésszerű következtetések levonására is nyílik mód.
            Elmondhatjuk, hogy helységünk területén a görög szertartású egyház a honfoglalással egykorú. Sőt azt meg is előzi. Ezt az állítást az alábbiakkal támasztjuk alá. Egyrészt: a honfoglalás előtt vidékünket a görög szertartású Zalán bolgár fejedelem birtokolja és alattvalói már keresztények. A pannóniai szláv lakosság körében pedig a Cirill és Metód által görögből szláv nyelvre /=ószláv/ lefordított Aranyszájú János liturgiája terjedt el. Sőt 868-ban II. Hadriánus pápa Metódot kinevezte Pannónia érsekévé. A honfoglalók tehát görög szertartású keresztények által lakott földre érkeznek. Másrészt: már az új hazába érkező magyarok jelentős része is keleti keresztény. Ennek ékes tanúja az a X. századi görög feliratú ereklyetartó mellkereszt, amit a miskolci repülőtéren ástak ki.[2]
Ebből a korból csak ilyen bizánci ereklyetartó mellkereszteket találunk országszerte. Korzenszky Richárdnál olvasom: „S érdekes, hogy a X-XI. századi magyar sírokban talált kereszt-ereklyetartók kivétel nélkül a bizánci körből származnak…”. Andrásfalvy Bertalan pedig ezt írja: „A honfoglalók sírleleteiből megrendezett millecentenáriumi régészeti kiállításon tizenkét keresztet számolhatott meg a látogató… Több mellkereszt egyben ereklyetartó is volt.”[3] Továbbá Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos az esztergomi egyházmegye papsága előtt tartott előadásában kifejtette: „A magam részéről biztosra veszem, hogy legkésőbb az Etelközben a magyarság már megismerkedett a kereszténységgel. Ezt ténynek vehetjük, mint azt is, hogy 971 táján Ottó császár udvarában megjelent egy magyar küldöttség azzal, hogy akiket képviselnek, azok keresztények. Erről azért szokás elfeledkezni, mert a mai katolikus szemlélet nem veszi tekintetbe az akkori Bizáncot és Bizánc hatását, pedig abban az időben még nem vált ketté a római és bizánci felfogás. Sarolta, Szent István édesanyja is görög keresztény volt, sőt, valószínűleg Szent László is.”[4] A magyarok első püspökének még a nevét is tudjuk. Hierotheosz, akit a görögök 2000-ben szenté avattak. A keleti rítus terjedése nem csak a bizánci-görög papok apostolkodásának, hanem a velük párhuzamos bolgár-szláv térítő munkának a közös gyümölcse. Bizonyítékai a magyar nyelv egyházi jellegű bolgár-szláv jövevényszavai: a kereszt, keresztelés, keresztény, pap, barát, apáca, oltár, zsolozsma, malaszt, szent, karácsony, bérmál, zarándokol stb.[5] A honfoglalás korában, de az Árpád-korban is Miskolcon és környékén legjelentősebb birtokosok, az un. fekete magyarok, más néven, a kabarok (= „lázadók”, amikor kiváltak a Kazár Birodalomból), akik 850 körül csatlakoznak a hét magyar törzshöz. Ez az un. nyolcadik törzs, amelyik különböző fajú, kun-bolgár-avar-alán-káliz (sőt a honfoglaláskor a kabarok szövetségeseként a rutének is bejöttek az országba, Anonymus szerint) néptöredékből tevődött össze, és kétnyelvű volt. Törökül és magyarul beszéltek.[6] Ez idő tájt a hét törzset is „türkök”-ként ismerik a források. Az Anonymus által említett két „kun” vezér, akik megyénkben megtelepedtek kun-kabarok voltak. Miskolc környékén kabaroknak ismerjük az Örsúr, és a Miskolc nemzetségen kívül az ugyancsak kabar szálláshelyről, Biharbál származó Ákos nemet, és az Aba és Koppány (=Ketel) nemzetséget.[7] Magyarországon általánosságban pedig, a dukátus lakosságának jelentős részét.[8] Ezek a kabarok, mint képviselőik viselt dolgai mutatják a hét törzstől már elkötelezettebb bizánci keresztényekként érkeztek az országba. Az Árpád-korban, az akkori Borsod-, Abaúj-, és Zemplén vármegyékben a legnagyobb birtokos, a kabar-magyar Aba nemzetség lett.
Az Árpád-ház idején
Egy századdal tovább lépve, az Árpád-ház királyainak idejében is biztos adatunk van az országosan általános érvényű, és így Miskolcon is érvényes görög szertartású egyházfegyelmi és liturgikus életről. Ebben az időben már létezhetett Miskolc, mert már itt birtokos a Miskolc nemzetség, de jelentéktelen helység lehetett, ugyanígy a város mai tartozékai is. Viszont a ma jelentéktelen, de földrajzilag akkor is közeli és igen jelentős Szabolcs várában két olyan törvényt is hoznak, ami a virágzó görög szertartás erejét mutatja hazánkban. A Szent László király által 1092-ben összehívott zsinat döntése a nős papság, és a nagyböjt kezdőnapja vonatkozásában a görög szertartás előírásait követi. Ma már drasztikusnak tűnhet, de a nagyböjt kezdőnapjával kapcsolatban a zsinat így intézkedett: „A latinok, akik a magyarok törvényes szokásaihoz alkalmazkodni nem akarnak, tudniillik, midőn a magyarok a húsevést elhagyják (hétfőn), ők viszont a hétnek még második és harmadik napján húst esznek, s ha azt mondják, hogy a mi jobb szokásainkkal nem értenek egyet, menjenek, ahová akarnak. De a pénzt, amit itt szereztek, hagyják itt, ha csak jobb belátásra nem térnek és a húsevést velünk együtt nem hagyják abba.”[9]  
            A másik írott adat a XI. század végén keletkezett. Hartvik, győri püspöktől származik. Ugyancsak a keleti egyházi hagyományok meghatározó jelenlétét igazolja. (A győri püspökséghez tartozott egyébként Komárom vármegye dél-nyugati része, melyet 1046-tól csere útján a Sárospatakról jött, kun-kabar eredetű Koppány nembeli Ketel birtokolt. Népe több mint valószínű görög szertartású, mert templomainak égi pártfogói között sok a jellemzően görög: Sz. Kereszt, Sz. György, Sz. Mihály, Sz. Elek, Sz. Mária, vagy Kozmademjén falu.)[10] Hartvik püspök arról tudósít, hogy Magyarországon, Epifánia napján „a görögök módja szerint” létezett a vízszentelés. Ezt a szokást még a magyar római liturgia is megtartotta a középkor folyamán. Az ünnep legnépszerűbb neve Magyarországon ma is Vízkereszt, amely a keleti egyházban lett az ünnep neve. Az európai nyelvekben ez a név sehol nem található meg, csak nálunk. Az ószláv „vodoszvijatye” fordítása, a víz megszentelése, magyarosan a víz megkeresztelése, = Vízkereszt.[11]
            A II. Vatikáni Zsinat után megváltozott a katolikus egyház addig kimondatlanul is érvényesülő egyházképe. A zsinatig a centralizáló és uniformizáló, mindenben a latin dominanciát érvényre juttató szemlélet volt a kötelező, még ha a tények ennek makacsul ellentmondani látszottak is. A zsinat által meghozott kutatási szabadság birtokában – az egyházi indexet is eltörölték – a történészek napjainkban sok mindent átértékelhetnek. Így történhet meg, hogy egyes Árpád-házi királyainkról, akiknek az ereiben részben kabar-magyar vér csörgedezett, akik uralkodása alatt az előbb említettek megvalósultak, és a továbbiakban kifejtetteket is érthetővé teszik - bevallhatjuk, hogy a görög szertartás követői voltak. Okiratos bizonyossággal nem rendelkezünk. Ezeknek a XI. századi királyainknak a sírfeltárását is feltűnő, hacsaknem tudatos hanyagság jellemezte.[12] A legbizonyosabbat I. Andrásról állíthatjuk.
I.András király (1046-1060) Kijevhez, és a már itt megerősödött ószláv nyelvű, görög szertartású kereszténységhez kötődött kivételesen erős szálakkal. Miután édesapját – a görög szertartás szerint Viddinben megkeresztelt – Vazult (=Koppány nembeli) a királynő, bajor Gizella megvakíttatta, az – István király biztatására – elmenekült Vazul fiak közül András Kijevben telepedet le.[13] Nyolc éves kijevi tartózkodása alatt megkeresztelkedett, és a keresztségben Oroszország védőszentjéről nevezték el Andrásnak.[14] Felesége az uralkodónak, Bölcs Jaroszlávnak a lánya, Anasztázia lett. Ekkor még a kijevi magyar kolóniában előkelő személyek szerepeltek, akiket Andrásnak is ismernie kellett. Ilyen a hírneves három testvér, akiket az oroszok szentekként tisztelnek: Magyar Szent György (+1015), a vértanú Borisz herceg, vértanú apródja.  Magyar Szent Mózes (+1041), szerzetes, a kijevi barlangkolostor egyik alapítója. Torzsoki Szent Efrém (+1053), előbb Borisz rosztovi fejedelmi udvarának főistállómestere, mondhatni hadügyminisztere, később szerzetes.[15]
Ebből a környezetből hívják haza Endrét 1046-ban a Marosvárott, a görög szertartású Ajtony székvárosában összegyülekezett rendek a magyar trónra. Nem „pogánylázadás” kapcsán kerül a trónra András és elődje Aba Sámuel, két görög szertartású királyunk, mint ahogyan a – magyarok megtérítését a maguk érdemének feltüntető – bajorok szeretnék beállítani. A magyarok már régóta jó keresztények. Akik ellen lázadnak, az nem más, mint az özvegy Gizella királynő által támogatott, és kétszer is trónra erőltetett, Itáliából érkezett „Orseolo Péter király és pöffeszkedő idegenjei”,[16] akik a már hagyománnyá vált görögös szokásokat, (Nagyböjt kezdő napja, Vízkereszt ünnepe, a papi tized hiánya stb.) a „régi rendet” nem igen tisztelték.[17] Ellenük kelnek fel az András elé – Miskolcon keresztül – Göncig feljövő „lázadók”. „I. Endre is Miskolcon vonul át a lázadókkal Abaújvárról Székesfehérvár felé.”[18] Megérkeztével a lázongás magától, és véres üldözés nélkül elcsitul, helyre áll a „régi rend.” András azzal érdemli ki a katolikus jelzőt, hogy uralkodása alatt békességben virágzik, és egynek tudja magát hazánkban a kereszténység latin és görög szertartása. Bár a mérleg nyelve inkább a görög szertartású, szláv szerzetesek előretörése irányában billen el. Több tisztán görög szertartású kolostort épít: Visegrádon, Zebegényben, Sárospatakon stb. Tihanyban viszont felépíti a kétpatrónusú: Sz. Mária (Istenanya), és Szent Ányos tiszteletére szentelt közös kolostort, mindkét-rítusú szerzetesek számára.[19] Ez lesz a temetkezőhelye is.  Még nincs egyházszakadás.
            Aba Sámuel (1041-1044), ez a kun-kabar származású, rövid uralkodású királyunk, akit a nép nagyon szeretett, és kétszer is képes volt diadalmaskodni a németeken. Nem volt pogány, hanem görög szertartású keresztény. Előbb a debrői-, majd pedig a sári nemzetségi monostorába temették el. Mindkét monostor görög rítusú építmény. A debrői monostort Szent kereszt tiszteletére emelte, amelyhez a szükséges keresztereklyét 1018-ban, a görög császárral szövetségre lépett István király közvetítésével kapta, akinek sógora volt.[20] „ A szabad magyarok tömegei szentként tisztelték.” Maguk a krónikák írják, hogy halála után „néhány esztendő múlva, amikor testét sírjából kiásták, szemfedőjét, és ruházatát romlatlanul, sebhelyeit pedig begyógyulva találták.”[21] Az Abák és a miskolci nemzetségek „egy húron pendüléséről” még lesz szó.
            Szent László király (1077-1095), akit fentebb már kétszer is említettünk, a megvakított Vazul unokája volt. Az orosz és szerb krónikák görög szertartásúnak tartják.[22] Tudjuk, hogy a görög egyház „jobb szokásaihoz” való ragaszkodását azzal is kimutatta, hogy a szentáldozást két szín alatt vette magához.[23] II. Orbán pápa ha nem  is közösítette ki, de szemrehányó szavakkal illette emiatt: „…a magyar nép már régtől fogva téves úton jár, az üdvösség pásztorait elhagyta, idegen nyáj nyomdokait követi.”[24] E vádban érintettek az akkori Miskolciak is. A pápa visszafogottan, taktikusan fogalmaz. Nem akarja elveszíteni Magyarországot, amely Bizánccal szövetségben lévő, ha nem is nagy-, de legalább középhatalom. Később László leánya, Piroska lesz a görögök szentség hírében álló, szeretett Eiréné császárnője. Ekkor már az 1054-es egyházszakadás után vagyunk, ami a nép körében egyáltalán nem tudatosodott. 
            Városunkban a görög szertartás korai jelenlétét mutatja Görmböly-Tapolca monostora. Tapolca szláv nevét, az Anonimusznál is előforduló Tapolca patakról kapta. Jelentése megegyezik a magyar Hejő (Hévjó) névvel, az itt fakadó melegvizekről. Győrffy György írja: „E hévizek mellett építette fel a Miskolc-nem Szt. Péterről nevezett monostorát, mely a forrásokban, 1219-ben merül fel.” Az alapítás évét nem ismeri. A benne lakó szerzetesrendet nem nevezi meg.[25] Először is pontosításként megjegyzem, hogy a latin forrás nem „Szent-”, hanem kétszer is 1364-ben, és 1366-ban is „Boldog Pétert” említ titulusként.[26] Továbbá Győrffy maga is korábbra datálja az alapítást, amikor ezt írja megyénk monostorairól: ”XI. századi alapítás az Abák zempléni ágáé Százdon (Nb.: Ez a tatárjárás idején pusztult el. Ma Mezőcsát határába helyezhető.), XII. századi lehet a királyé Boldván, az Őrsúr nemzetségé Kácson és a Miskolc nemzetségé Tapolcán.”[27] Másodszor, vannak egyéb információink, amelyek segítenek minket a valóság kiderítésében. dr. Szendrei János, akadémikus Miskolcról írt könyvének III. kötetében ezt olvassuk: „Maga a (tapolcai) Szent Péter és Pál apostolokról címzett bencés zárda és temploma…a fürdőtől jóval kijjebb a jobb oldali dombon állott… Kétségtelennek látszik, hogy az apátság, vagy e monostor a kereszténység első éveiben, illetőleg még Sz. István korában alapíttatott, mégpedig a Miskolc nemzetség bőkezűségéből. (Fejér: Codex Dl. VII. 172. l. Hevenesi Gábor után ezen szavakkal említi: „Abbatia de Tapolchan sub initio conversionis Hungarorum per terae Dominum Misidechi (Miscolchi) nomine fundate floret anno 1217…”)” – „Pázmány Péter okmányok alapján említi a kolostort, amely 1217-ben, és 1224-ben virágzó állapotban volt.”[28]
            A két idézetből szerzett ismeretek közelebb visznek minket az igazsághoz. A monostor védőszentje tehát eredetileg nem Szent Péter, vagy Boldog Péter, hanem „Szent Péter és Pál apostolok”, akiket a görögök olyan szívesen említenek egyenrangúként „főapostoloknak”, vagy „apostolfejedelmeknek”.
            Győrffy nem határozza meg a szerzetesrendet, amint Szendrei is nyitva hagyja a kérdést, amikor „apátságot, vagy monostort” említ. Az utóbbi megnevezés célzás lehet a bazilitákra.
            A keletiek igen kedvelték a keleti fekvésű dombos, sziklás, vízzel határos helyeket, mint Áthoszon, Kijevben, Tihanyban, vagy mint a Sárospatakon (a görög katolikus templom és a Bodrog közötti pincékben) lévő kolostorfal maradványok sejttetik. E jellemzők ráillenek Tapolca monostorára is.
            Hevenesi datálását akár a X. századra, akár a XI.-XII. századra tesszük, ekkortájt nagyarányú a görög és szláv baziliták túlsúlya hazánkban. A keleti monostorok nagy számát mutatja, hogy 1204-ben, még Konstantinápoly elfoglalása előtt Imre királyunk kéréssel fordult a pápához, hogy a romlásnak indult görög kolostorokat szervezze egy önálló görög szertartású püspökségbe. A pápa válaszában szemrehányást tesz a királynak, hogy országában „sok monostora van a görögöknek, a latinoknak viszont csak egy.” A sok görög közé sorolhatjuk a tapolcait is.
            Napjainkra érzékelhetően változik az Árpád-kori görög monostorokkal kapcsolatos korábbi elhallgató, sovén történelemszemlélet. Kalapis Zoltán Történelem a föld alatt című, 1994-ben megjelent könyve első fejezetében: „Bazilita monostorok Észak-Bánátban”, ismerteti a csanádi egyházmegye tizenhárom monostorát, melyekről a tudomány írásos feljegyzések alapján tud, de amelyeknek a szerzetesrendje ismeretlen. Aracsmonostoráról írja: „…a monostor, illetve kegyúri templom ismeretlen alapítású, a bencések csak átvették a XIII. században, mert üresen állt. Ezt a tényt maga a rend is elismerte azzal, hogy Aracsot törölte a bencés alapítású monostorok névsorából.”[29] Úgy gondolom Tapolca esetében is ez a helyénvaló, mert ismeretlen alapítású. Az sem véletlen, hogy a Munkácsi Egyházmegye felállításakor a tapolcai apáti cím a görög katolikus püspökökhöz került vissza. Ma dr. Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök, a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzója a cím viselője. A monostor illetékességi területe egyébként hajdan magában foglalta Tapolcán kívül Hejőcsabát, és Mindszentet is, melyek akkor pici falvak lehettek.
 Bencés alapításúként ismerjük még Borsod megye másik két kolostorát, ahol ugyanez a helyzet. Kácsmonostor esetében Győrffy az „apát” szót idézőjelben hozza. Hol bencés, hol pálos tulajdonban van. Sem „apátja”, sem a falu Szent Miklós egyházának a papja nem fizet pápai tizedet. Nagy a bizonytalanság. Boldva monostorát pedig, 1203-ban említik először a források, amikor leégéséről tudósítanak. (Feltárt templomának szentélye keletel.) Ugyanakkor dr. Szendrei János, akadémikusnál olvasom, hogy „A XII. századbeli legrégibb magyar nyelvemlék, a halotti beszéd kódexe is az előbb említett boldvai apátságnak tulajdoníttatott.”[30] A Halotti Beszédet egyébkén jeles szakértők Szent István király idejében szerkesztett egyházi szerkönyv maradványának, és görög szertartású egyházi emléknek tartják.[31] A három monostor érvei erősítik egymást.
            Hogyan lettek mégis bencés monostorok a fentebb említetek? A megoldás kulcsa az, hogy Imre királyunk alternatívát terjesztett a pápa elé. Egy önálló görög püspökségbe való megszervezés mellett, javaslata második fele, hogy latin rítusú apátokat, vagy prépostokat kért az élükre, a megreformálásukhoz.[32] A napi politika közbeszólt. Pár nap múlva a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt, létrejött a bizánci latin császárság és -patriarkátus. (Angelosz Izsák császár családja: felesége és gyermekei a testvérhez, Imre magyar királyhoz menekültek.)  A pápa ezek után nyilván az alternatíva második lehetőségét választotta, aminek meg lett az eredménye. Százötven év sem kellett és nem volt magyar görög szertartású monostor az országban. 1344-ben a pápa utasíthatta a nyitrai püspököt, hogy az utolsó magyarországi görög szertartású szávaszentdemeteri monostorba –, ahol görög, szláv és magyar szerzetesek közösen éltek – bencés szerzeteseket telepítsen, mert az utolsó görög apát tíz éve kihalt.[33]
            Miskolc-Tapolca bazilita monostora után vizsgáljuk, mit tudunk Miskolc Árpád-kori egyházközségeiről? Okleveles adatok, és korabeli templomok híján csak következtethetünk. A mai avasi református-, és a diósgyőri római katolikus templom is az Árpád-kori templomok alapjára épült, amelyek görög szertartásúak lehettek. Sajnos a régi alapok nincsenek feltárva. Viszont a szentélye mindkettőnek „keletel”, a görög szertartás elvárásainak megfelelően. A diósgyőri templom mai patrociniuma „B. Sz. Mária neve”. Ez az eredeti maradhatott, mert Sz.Mária a görögöknél kedvelt égi pártfogó. Az avasi templom, ahogy ma fennáll csak a XIV. sz. elejéről való. Építtetője, István nádor a saját védőszentjét, Szent István királyt tette meg patrónusának - írja Szendrei dr.[34] Tehát itt a korábbi görög patrocinium megváltozott, és ma ismeretlen.
Azonban a templomépítő nemzetségek, az itteni birtokosok kabar törzs leszármazottai, tehát igen nagy valószínűséggel görög szertartásúak. A Miskolc nemzetség, amint fentebb tárgyaltuk, nem véletlenül alapított bazilita monostort Tapolcán. Ennél fogva az alattvalóik is a görög szertartás követői lehettek.
Mi az oka, hogy ezek a templomok ma nem görög szertartásúak?
Hazánkban az 1054-es Kelet és Nyugat keresztényei közötti nagy egyházszakadás csak 1204-ben, Konstantinápoly elfoglalásával lett végérvényes és súlyos következményekkel járó. Róma centralizáló és uniformizáló törekvése az 1215-ös IV. Lateráni zsinat határozataival bontakozott ki. Véglegesen megszűnt az Egyetemes Egyház kollegiális kormányzása: öt központból, öt pátriárka által. A görög szertartásúakra vonatkozó zsinati határozat 4. fejezete már csak eltűri a görögök szokásait, és szertartásait, „annyira, amennyire az Úrban lehetséges”. A „Quoniam” kezdetű 9. fejezet pedig a vegyes szertartású területekről így rendelkezik. „E területeknek csak egyetlen ordináriusa lehet, aki kinevezhet maga mellé rítusvikáriust, aki őt más szertartású hívek körében az egyházi szolgálatban helyettesíti.” E zsinati határozatok, vegyes rítusú területeken görög szertartású önálló egyházmegye megmaradását lehetetlenné tették.[35] A miskolci görögök is az egri püspök alá tartoztak rítusvikárius közbejöttével. Hazánkban nem volt teljesen elszomorító a kép, mert az egyházközségek kegyurai –, akik között ekkor még sok volt a görög szertartású – és egyes királyaink is támogatták egyházközségeinket. Gondoljunk csak az erősen latinizáló Gertrúd királynőre, akinek meggyilkolásában a spanyol származású erdélyi vajda kivételével, minden magyar úr egyetértett. Hiába van az egyházi és világi hatalmat ötvöző pápaság a XIII. században hatalma csúcsán. Hiába írja III. Ince: „Az egyes országok élén királyok állanak. Szent Péter és utóda azonban mindegyik felett trónol.”[36]A királyaink közül például IV. Bélát igen erős családi szálak kötötték a görög szertartáshoz: felesége görög hercegnő, nővére a szerb uralkodó felesége, két orosz herceg veje van, fia kun hercegnőt vesz feleségül. Emiatt meg is dorgálta a pápa. Csak uralkodása első részében volt engedelmes kiszolgálója a pápa elvárásainak. – Azonban a zsinat után, azonnal megindul a domonkosok által vezetett inkvizíció, aminek a görög szertartásúak is szenvedő alanyai. A görögöknél nem volt szokásban a papi, és pápai tized fizetése. Az inkvizíciós jegyzőkönyvekben láthatjuk az állandóan visszatérő kérdést: „Beszélt-e a papi tized ellen?”[37] Érdekes, hogy ezek ellenére az 1332-1337 közötti pápai tizedlajstromokban nem fizetnek pápai tizedet megyénk hat helységében. Ezek közül négy helységről joggal feltételezhetjük, hogy bazilita kolostorok birtokai voltak. Miskolcon csak a tapolcai monostorhoz tartozó csabai templom papja nem fizet tizedet. Nem fizetnek továbbá: Kácsmonostor apátja és a falu „Szt. Miklós templomának” papja, Kácsmonostorhoz tartozó Cserépfalú papja[38]), és Százdmonostorához tartozó Szihalom „Szt. Mihály templomának” papja.[39] A templom titulusok is a görögöknél kedveltek.
Mi az oka a tized fizetés elmaradásának?
Úgy gondolom, hogy az ősi monostorok görög jogszokását sikerült átmenteni, vagy legalább is hosszú türelmi időt kaptak, nehogy elhagyják a katolikus egyház kebelét. Volt ilyen veszély. A bélháromkúti cisztercita apátság birtokához tartozó Ostoros papja sem fizet tizedet, valószínűleg azonos megfontolásból. Ezt a kolostort Kiliti egri püspök azért alapította, hogy az Apátfalva és Mónosbél környékén -a honfoglalás kora óta- élő kunokat „megtérítsék”.[40] Érdekes Szendrei 1904-es, még a II. Vatikáni zsinat előtti „lojális” egyház szemlélete. A honfoglaló népelemeket még mindig a „pogányságra”, nem pedig a görög szertartásra való visszatéréstől félti. 340 évvel a honfoglalás után ez már elképzelhetetlen. Itt „pogány vallás” címén a görög szertartásról van szó: „…A megyénk területét lakó kun-palócz és besenyő népek szívében a régi isten képe, az ős pogány vallás mytosa a kereszténységnek Szt. István által államvallássá történt proklamálása után még századokig élt…A hittérítés… munkája tehát még a XIII. században is folyamatban volt. Gergely pápa, Jakab perenestei bíbornokot küldte, mint követet II. Andráshoz, (Nb: A meggyilkolt Gertrúd férjéhez.) hogy a nagyon gyakori kitérésnek, és csábításnak elejét vegye. A pápa követe a királytól kieszközölte, hogy minden esztendőben hitvizsgálatot tartsanak a bessenyők között (Nb: Inkvizíciós feladat.)…a kitérés veszedelmében lévő keresztények nagy száma miatt…mint az Gergely pápának 1236-ban Kiliti egri püspökhöz íntézett leveléből kitűnik. A hitben leginkább veszélyeztetett helyekre küldének a püspökök szerzeteseket…Vidékünkön ilyen szerzet a benedekiek: boldvai, tapolcai, és kácsmonostori (Nb: A baziliták helyén, 1204 után.), a ciszterciek bélháromkúti apátsága, és a pálosok diósgyőri-, szentléleki-, sajóládi monostorai…”[41] (Az Ákos nembeli István nádor, már csak azért is szívesen vállalta a pálosok Diósgyőrbe telepítését 1304-ben, mert ők voltak az egyetlen magyar szerzet. Ő ugyanis a nemesek nemzeti pártjához tarozott, akik közül az Aba, Barsa, Rátot nemzetség nagyjai jelen voltak az ugyanebben az évben rendezett esküvőjén is.[42]) Hála Istennek, hogy Kiliti püspök Bélháromkútra a cisztercieket, Miskolcra pedig a bencéseket hozatta. 1216-ban beindult, a Magyarországi Pál által vezetett domonkos inkvizíció, amit rövidesen a Teuton János, főinkvizítor által vezetett, szigorúbb követett. (Teutont a németek elűzték hazájából, és „gyilkosnak” titulálták.[43])
             Ismert, hogy az erőszakos térítési hullám II. András alatt és IV. Béla uralkodásának elején, a tatárjárásig kapott királyi támogatást[44]. Később már kevésbé. Sőt IV. László uralkodása alatt fordulat állt be. Görög szertartású urak kerültek az ország vezető posztjaira. A veszprémi kanonoki testület áttért a görög szertartásra. Elvetették a pápa által jóváhagyott Pétert, és a görög szertartáshoz húzó, erdélyi származású Miklóst választották püspökké.[45] Kun László, 1280-ban, a lázadással gyanúsított II. András egri püspök birtokainak elpusztítására hadat vezetett Eger ellen.[46] Noha kétszer is kiközösítette a katolikus egyház. Nem tudjuk bizonyítani, hogy áttért volna a görög szertartásra, de nem véletlenül temetkezett az ősi görög fészekbe, Csanádra. – A király oldalán harcoló „bárók és nemesek” Bélháromkút birtokait dúlták fel. A diósgyőri Ákos nembeliek pedig még korábban Cserépfalut és a Szihalom körüli pusztákat foglalták el az egri püspöktől.[47] Vélhetően az itteni görög szertartású kunok elleni inkvizíció sérelmeit akarták elporolni a cisztereken, mivel ők is azok felekezetbelijei voltak.
A Miskolcon és az egri egyházmegyében lévő görög katolikus egyházközségek főhatósága a XIII. századig a csanádi görög püspökség lehetett.[48] Többek között ez magyarázza, hogy a területével nem határos, Zaránd vármegyét lefedő, pankotai főesperességet megkaphatta kártalanításként az egri püspök a csanádi egyházmegyéből, még Szent István idejében. 1750-be ugyancsak ezért került vissza Csanádhoz ez a főesperesség. Az egri 1261-es, 10 oldalas királyi adománylevél hiteles másolatában a birtokok nevei hibátlanok a két oldalas felsorolásban, sajnos ugyanezen a két oldalon a magyarázó szöveg hiányos. Tizennégy helyen találtam kihagyást, vagy „vakarást”, és összesen 28 szó hiányzik.[49] Tetten érhető a megigazítás szándéka.
Az Anjou korban, és azt követően
            III. András halál után a megerősödött nemzeti párt nem akarta elfogadni az ország trónjára, a pápa jelöltjét, Károly Róbertet. A szövetséges tartományurak görög szertartáshoz kötödése több mint feltételezés. Az Abák, Barsák, Kánok stb. és Csák Máté szövetsége,[50] azután kerül igazán szembe a trónját konszolidáló Károly Róberttel, miután az elveszti első feleségét, halicsi Máriát, és nem rejti véka alá a ruténekkel, és a görög szertartásúakkal szembeni gyűlöletét. Az 1309-es pozsonyi zsinat már ilyen rendeletet hoz: „Megtiltjuk, hogy valaki, aki katolikusnak akar tartatni lányát hitetlenhez, szakadárhoz, vagy a keresztény hit más ellenségéhez – különösen a ruténhez adja férjhez.”[51] A Róma főhatóságát elismerő görög katolikusokat még megtűri, de a latinoknak való alárendeltséget elvetőkkel, az ortodox skizmatikusokkal szemben keményen fellép. Fia, Nagy Lajos viszont már a latin szertartásra való áttérésre fegyverrel kényszerítette a skizmatikusokat. Bár nem sok sikerrel. VI. Ince pápa dicséretét így is megkapta, „Krisztus védőpajzsának, az Úr athlétájának” nevezte.[52] Az országtól idegen szellemű király ellen 1312-ben felkeltek, a vélhetően görög katolikus kabar-magyar urak, akik a Kassa alatti rozgonyi csatában döntő vereséget szenvedtek. A csata helyszíne Rozgony, IV. Béla vejének, Rasztiszláv (= ”Razlaus”) rutén hercegnek volt a birtoka korábban, akit a Rákócziak őseként tisztelünk.[53] A szövetségesek már győzelemre álltak, de a király oldalán fellépő páncélos jánoslovagok átcsoportosítván erőiket megfordították az ütközetet.[54] (A vezérlő Aba fiúk édesapjának – aki tizenegyszer volt nádor – érdemeit felsoroló 1291-es okirat hiteles másolatában hét helyen, 17 szó hiányzik, mindig az „Omodeus Palatinus” nevét követő mondatrészekben, egyszer pedig közvetlenül az „Aba nembeli” származásra utalás után, amikor Amadé = „Omodeus” vallása következhetett.[55]) Péter sárospataki főispán még 1317-ben is csatába indult Felső-Zemplén rutén lakosainak élén, de az erdélyi vajda végleg leverte. Ezek után következtek a nagy vagyonelkobzások. Elkezdődött a görög szertartású magyar nemesség a felszámolása. Az Ákos-nem és a Miskolc-nem mindkét ágának helyét – Miskolcon, de országosan is – a Károly Róberttel Itáliából érkezet Drugethek és mások vették át.[56]
Amikor 1330-ban -a lánya megbecstelenítése miatt- a királyi család ellen merényletet kísérelt meg Zách Felicián, a király hetedíziglen kiirtatta rokonságát. Az egész ország megdöbbent és meg lett félemlítve. Egyenes út nyílott a görög szertartású magyar nemzeti egyház lassú felszámolásához. A latinos egyházfegyelem megvalósítása azonban nem mehetett könnyen. Erre utal Szirmay Antal lábjegyzete (az egri főkáptalan magánlevéltárában lévő eredeti okirat alapján): „Mick és Márk alispánoknak írja 1323-ban, Fülöp nádorispán…nemcsak Zemplén vármegyének, hanem Abaúj, Bereg, Borsod, Kis-Szolnok, Ung, Zaránd és Heves vármegyéknek, hogy az egri püspököt és a káptalant a dézsmák beszedésében támogassák.”[57] A középkorból nincs további olyan adatom, ami feltételezhetően a miskolci görög katolikusokra vonatkoztatható, de gondolom hasonló lehetett a helyzetük, mint a szomszédos zemplénieké. Itt az egri püspök centralizálja őket. Előbb a két főesperességet vonja egybe 1337-ben. Továbbá „1399-ben János zempléni főesperes egyszersmind az egri püspöknek általános helyettese (Vicarius generális) (Nb.:gondolom rítusvikárius) lesz.” 1430-ban pedig  az egyetlen zempléni főesperességet is megszünteti. Javadalmaiból létrehozza az egri székesegyház kápolnájához kapcsolt prépostságot, „V. Márton pápához levelet írt, amelyben azt megerősíteni kérte. Ez pedig Miklóshoz, a cisztercita rendbéli három forrásról címzett monostor (Nb.: Bélháromkút) apátjához… kiadott levelében azt felállítani rendelte.” Ugyancsak Szirmay rövid és titokzatos summázata szerint: „… a katolicizmus nagy hasznára.”[58] Mária Terézia uralkodásáig (A független Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye felállításáig, 1771-ig.) Mátyás királyon és II. Rákóczi Ferencen kívül mondhatni, hogy csak a könnyező pócsi Mária könyörült a nemességétől megfosztott, reménytelen parasztlázadásokban ki-kitörő elnyomott őseinken. Nem véletlen, hogy a reformáció első egyházközségei is görög szertartású területen, az egri püspök „felügyelete” alatt nyögő északi megyékben, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, valamint Abaújváron, Miskolcon az elviselhetetlen sérelmek indulatában jöttek létre. A tatárjárás után, ezekben az időkben éri a magyar görög katolikusokat újabb nagy veszteség.
Az újkorban
A magyar görög szertartásúak, máig tartó folytonos jelenlétével Miskolcon még nem foglalkoztam, és nem tudom igazolni, de sárospataki kutatásaimban az ottanit igen. A török hódoltság alatt betelepült ortodox-vallású görög kereskedők mellett, azonban jelen lehettek és főleg Görömböly-Tapolca térségében, mert a reformáció után ez az első parókiája városunknak, és története az ismeretlenség homályába nyúlik vissza.
Mielőtt Miskolc-Diósgyőr parókiájának történetét tárgyalnánk, Miskolc egyházszervezeti betagozódásukat vázoljuk.
Mátyás király óta, az Egertől független, és már szakadárnak tekintett elnyomott helyzetben lévő magyarországi görög szertartásúak felett az egyházi joghatóságot a munkácsi monostorban élő püspökök gyakorolták. Az 1646-os ungvári unió után a munkácsi püspökök az egri latin püspök alá lettek rendelve, mint azok rítushelynökei. Mária Terézia 1771-ben felállította az önálló Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyét. Ettől kezdve a független munkácsi püspök a főhatóságunk. 1816-ban az újonnan megalapított eperjesi püspökséghez csatolják Miskolcot. A Hajdúdorogi Egyházmegye 1912-es megalapítása után pedig máig ehhez az egyházmegyéhez tartozik városunk.
Miskolc újkori görög katolikus egyházközségei
            A 2000. évi népszámlálás adatai alapján 12 255 fő vallotta magát görög katolikus vallásúnak városunkban. A hívek ellátását öt parókia, és egy templomigazgatóság biztosítja. Létesülésük sorrendjében felsoroljuk az egyházközségeket, Diósgyőrt természetesen részletesebben tárgyaljuk.
Miskolc-Görömböly:
Parókia címe: 3516 Miskolc, Bacsinszki András u. 2. Parókusa: Dudás László, főesperes. Tel: 313-947 –
Nyugdíjas   parókusa: Horváth György. Tel: 366-146
Miskolc-Belváros
         Parókusa: Gulybán Tibor. Tel: 507-111. Címe: Szeles u. 43.
 
Miskolc-Diósgyőr
          Parókus: Dr. Szarka János
Liziői Kis Szent Terézről elnevezett Diósgyőri Görög Katolikus Egyházközség 1932-ben lett megalapítva. -A templom védőszentje azért Kis Szent Teréz, mert XI. Piusz pápa Őt választotta az uniós törekvések pártfogójává. Első parókusa, Kardos István (1932-1949). 1929-től három éves szervezőmunkával gyűjtötte egybe a vasgyárban megélhetést kereső görög szertartású katolikus híveket. Saját rítusú templom felépítése hosszú időn keresztül szóba sem jöhetett. A római katolikus testvérek templomában folyt a liturgikus élet. Mire a templomépítés költsége összegyűlt a háborús körülmények tették lehetetlenné az építkezést. 1944-ben az egyházközség képviselőtestülete a meglévő pénzkészletet felajánlotta a gyárigazgatóságnak azzal, hogy alkalmas időben ellenszolgáltatásként kettőszáznyolcvanezer darab téglát biztosítanak az új templom felépítéséhez. Sajnos ez a kártalanítás az ateista diktatúra beköszöntése következtében az 50 %-os mértéket sem érte el.
1949-1961 közötti években háromszor kellet kényszerköltözést végrehajtani az ideiglenes kápolnákból. Ennek ellenére a közösség erősen hitt az isteni gondviselésben és a védőszent égi közbenjárásában. Az egyházközség akkori parókusa, Dr. Csoba János (1949-1981) felsőbb szintű állami szervekhez fordult. Sok-sok huzavona után engedélyezték a Miklós utcában megvásárolt telekre imaház építését. Egy hónap múlva visszavonták az engedélyt és hatósági intézkedéssel csereingatlanként egy levezető vizes árkot bocsátottak az egyház rendelkezésére, amely a mostani templomudvar, a parókia és a kert területével azonos. 1958-ban megvásárlásra került az a telekrész, amelyre a templom épült. A tervezés 350 000. Ft építési költséget irányzott elő. Az induláskor ennek csupán a töredéke állt rendelkezésre.
 A templomszentelés ünnepi eseményére 1961. október 15.-én került sor, bár sok kisipari munka várt még kivitelezésre. A templom érdekes színfoltja a Gaál Ernő, egyiptológus professzor által ajándékba készített üveg ikonosztáz. A parókia épülete 1981-1982. években készült el Kozma Lajos (1981-1992) atya buzgólkodásának eredményeként. Az 1986. évben a harangtorony is felépült, amelyben két harang lett elhelyezve. Az egyházközség további parókusai: Obbágy Miklós (1992-2000) és Dr. Szarka János (2000-).
A kitartó fáradozásnak, áldozatvállalásoknak meg lett az eredménye. Ma az egyházközség egy közepes nagyságú, de élő közösség. Vasárnaponként 200-300 közötti a szentmiséken résztvevő hívek száma. Minden vasár- és ünnepnap megszentelése teljes liturgikus renddel történik, tehát a három szentmise (8,30- és 10,30- és 18,30 órakor) mellett nyilvános előesti vecsernye (17,30-tól), vasár- és ünnepnapi utrenye (7,30-tól) és - vecsernye (17,30-tól) is van. A rózsafüzér társulat imacsoportjai tovább növelik azt a kegyelmi tőkét, amire a hitélet alapozódik. Az egyházközség keretében több bázisközösség is működik. Az egyházközség céljainak támogatására létrejött a Kis Szent Teréz Alapítvány, melynek adószáma: 18410215-1-05. Az alapítvány finanszírozásában minden húsvét előtt megjelenik a Görög Katolikus Pászka című újság, ami egyházközségünk minden számon tartott családjához eljut. Az egyházközség címe: 3532, Miskolc, Bíró u. 2/a. Telefonszáma: 46/375-154. Parókusa: Dr. Szarka János
 
Miskolc-Avas (Avas-dél): A templom ökumenikusnak indult, végül a két rítus temploma lett. Címe: 3524, Miskolc, Fényei Gyula tér 8. Paróchusa Grunda János. Tel: 351-446
Szirma: Szervezés alatt álló paróchia. Címe: 3527, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 43. Fsz/1. Paróchusa: Obbágy Miklós, az Exarchátus konzultora.
Tel: 509-889
         Karmelita rendház: A kevés számú szerzetesre való tekintettel ideiglenes megbízást kapott a görög katolikus egyház a rendszeres ellátásra. Címe: 3531, Miskolc, Kis Ernő utca 9. Templomigazgató: Tóth Elek hittanár. Tel: 381-640
 
Obbágy Miklós:
Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus
Az Apostoli Szentszék az első világháború befejeztével úgy döntött, hogy Trianon után az Eperjesi Egyházmegye hazánkban maradt parókiáiból önálló Apostoli Exarchátust hoz létre. Erre 1924. június 4-én került sor. Ezen a napon adta át XI. Pius pápa külön felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi prágai nuncius a 10.737 sz. leiratot. Első érsek-püspöke dr. Papp Antal, Munkácsról elűzött megyéspüspök lett, akit Róma továbbra is megyéspüspököket megillető jogokkal és kiváltságokkal ruházott fel. Miskolc város nagy szeretettel és tisztelettel fogadta, mint vértelen vértanút is. Mindent megadott ahhoz, hogy kiépítse az egyházkormányzatot, megkapta a tapolcai apátságot. Az államkormányzat Papp Antalt 1940-ben felvette a felsőház tagjai közé. Ez az intézkedés akkor az Apostoli Kormányzóság önállóságának közjogi elismerését jelentette. Papp Antal érsek 1945. december 24-én hunyt el. . Halála után a mindenkori hajdúdorogi megyéspüspök az apostoli kormányzó. Jelenleg Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök látja el az apostoli kormányzó feladatát. 1988. június 30-án nyert kinevezést. Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bethlen u. 5. sz. Az Exarchátus védőszentje Keresztelő Szent János próféta és előkövet. Központi búcsúja Máriapócson van, Szent Illés próféta ünnepén.
A Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus központi intézményei megvannak.  Egy főesperességben három esperesi kerület él. 31 parókiát és azok filiáit öleli fel. Papnövendékei Nyíregyházán, a Szent Athanáz Hittudományi Főiskolán tanulnak. Az exarchátus általános helynöke Béres Miklós, aki Edelényben teljesít lelkipásztori szolgálatot. Az Exarchátus Gazdasági Hivatala 3527 Miskolc, Bajcsy Zs. u. 5. sz. alatt működik. Ökonómusa: Obbágy Miklós. Tel: 509-889.
 Az új püspöki rezidencia Miskolcon a Szeles u. 67. sz. alatt készül.
A Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus által működtetett oktatási intézmények:
Szent Miklós Keresztény Szellemiségű Óvoda, - Miskolc, Bocskai u. 5-7. Tel: 414-503
Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola. - Soltész Nagy Kálmán u. 27. Tel: 508-301
Görög Katolikus Egyetemi Kollégium. – Miskolc, Görömbölyi u. 23. Tel: 422-099
Alapeszméje: tehetség el ne vesszen szegénység miatt.

  

* A görög katolikus kifejezésen, a mindenkori Rómával egységben élő görög szertartású keresztényeket értem.
[1] Győrffy György, ”Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza” I.-IV. kötet, Bp. 1963-1998,  I. 737. o.
[2] Hermann Ottó Múzeum – Miskolc
[3] Korzenszky Richárd, „A magyar kultúra keresztény gyökerei”, in Magyar sorskérdések, 14.o. + Andrásfalvy Bertalan „A magyar vallás és a hamis történelmi tudat”, in Új ember, 2004. 01. 11.
[4] Nemeskürty István „Keresztény nemzet vagyunk?”, in Új ember 2002.08.18.-25 – A beszámolót idézőjelek 
   között hozza a riporter.
5] Kalapis Zoltán „Történelem a föld alatt (948-1948)”, in FORUM, Újvidék 1994. 8. o. + Korzenszky: id. mű 13.o.
[6] Kalapis Zoltán „Történelem a föld alatt (948-1948)”, in FORUM, Újvidék 1994. 10. o.
7] Bakay Kornél „Az Árpádok országa”, Bp. 2002.397. o.
[8] Győrffy György „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza” I.-IV. kötet, Bp. 1963-1998.
[9]  Dr. Pirigyi István „A magyarországi görög katolikusok története”, Nyíregyháza, 1990.I. kötet 46. o.
[10] Győrffy. id. mű  II. 405-460. o.
[11] Dr. Király Ernő „Vízkereszt”, in Magyar Kurír, 1995.12.20. + Moravcsik Gyula „Görög nyelvű monostorok Sz. István korában”, in Szent István Emlékkönyv, Bp. 1938. 408.o.
[12]Bakay Kornél „Az Árpádok országa”, Bp. 2002. 382. o.
[13] uo. 397. o.
[14] Korcsmáros István „A sárospataki róm. kat. egyház története”, Kézirat 1944. Sárospatak Róm. Kat. Egyh. Gyüjtemény 12. o. +  Timkó Imre „Keleti kereszténység. Keleti Egyházak”, Bp.1971.  403. o.
[15] Imrényi Tibor „Magyarság és ortodoxia ezer esztendő”, Szeged. 2000. 28. o.
[16] Andrásfalvy Bertalan „A magyar vallás és a hamis történelmi tudat”, in Új ember-2004.01.11
[17] Bakay Kornél id. mű 401, 407. o. stb.
[18] Dr. Szendrei János „Miskolc város története”, Miskolc, 1904. 3. o.
[19]Érszegi Géza „A magyar állam létrejötte, a kereszténység felvétele és megszilárdulása”, in Cséfalvay Pál, „A magyar kereszténység ezer éve” MKPK. Bp. 2001. 33. o. + Pirigyi: id. mű49.o. + Török József, „A magyar egyház évezrede” Bp. 2000. 38. o. +  Timkó, id. mű 399. o.
[20] Győrffy. id. mű. 78. o.
[21] Bakay. id. mű 403. o.
[22] Hodinka Antal „Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai” Bp. 1916. 463. o.
[23] Katona Stephanus „Historia Critica” II. 258. 659. o., in Mosolygó József „A keleti egyház Magyarországon” Miskolc 1941. 70. o.
[24] Mosolygó József „A keleti egyház Magyarországon” Miskolc. 1941. 73. o.
[25] Győrffy. id. mű, I. k. 810. o.
[26] uo. 809. o.
[27] uo. 743. o.
[28] Szendrei. id. mű, III. k. 7. o.
[29] Kalapis. id. mű 18. o.
[30] Szendrei. id.mű - III. k.  6. o.
[31] Toldy Ferenc „Az ó-és középkori magyar nemzeti irodalomtörténete”, inMosolygó. id. mű 8. o.
[32] Solymosi László „Magyarország egyházi viszonyai és a pápai hegemónia”, in Cséfalvay. id. mű 48. o.
[33] Moravcsik Gyula „Görög nyelvű monostorok Sz. István korában”, in Szent István Emlékkönyv, Bp. 1938. 420. o.
[34] Szendrei. id. mű, III. k. 23. o.
[35] Pirigyi. id. mű, I. k. 59.o.
[36] Solymosi László „Magyarország egyházi viszonyai és a pápai hegemónia”, in Cséfalvay. id. mű, 47. o.
[37] Fehér M. Jenő „Középkori magyar inkvizíció” Bp. 1999. 100. ok.
[38] Győrffy. id. mű, I. k. 787. o.
[39] uo. 807-808. o.
[40] Szendrei. id. mű, III. k. 7. o.
[41] uo. 4-6. o.
[42] Győrffy. id. mű, I. k. 774. o.
[43] Fehér. id. mű, 74-85. o.
[44] Ivánka Endre dr.: A görögszertartású magyarság múltja. in Görgszertartású magyarság, Kolozsvár 1942. 30. o.
[45] Sztripszky Hiador „Jegyzetek a görög kultúra nyomairól az Árpádok alatt” 391. o., in Mosolygó: id. mű 84. o.
[46] Szendrei. id. mű, III. k. 16. o.
[47] Győrffy. id. mű, I. k.  746. o.
[48] Dr. Baán István „Turkia metropolitája”, Századunk 1993. 1167-1170. o.
[49] Árpád-kori Okmánytár „Bela IV. – rex XX.” 335-344. o. + Kalapis. id. mű 13-14. o. +  A középkori okiratok hitelesítő átírásaiban gyakori megjegyzés: „mely vakarás, törlés nélkül való és semmi részben sem gyanús…” (In Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 1902. 246. o.) Az említett okiratról ez nem mondható el.
[50] Győrffy. id. mű IV. k. 338. o.
[51] Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, Sátoraljaújhely 1895-1927; 1897. éf. 16. o. (Péterffy. I. 147. o.)
[52] Rácz György „Az Anjou-ház Magyarországon”, in Cséfalvay. id. mű 61. o.
[53] Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 1902. éf. 161-164, 327. + Győrffy. id. mű I. k. 136. o.
[54] Török József „A magyar egyház évezrede” Bp. 2000. 76. o.
[55] Árpád-kori Okmánytár + Kalapis. id. mű 13-14. o.
[56] Győrffy. id. mű I. k. 747. o.
[57] Szirmai Szirmay Antal „Comitatus Zempleniensis Notitia Historica…” Buda, 1804., in Adalékok…1895.15.o.
[58] Szirmai Szirmay Antal „Comitatus Zempleniensis Notitia Topographica…” Buda 1804. 94.§. in Adalékok… 1897. 200-201. o. 

 

Adó 1+1 % - Támogatás

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma:

0011

  
Az Egyházközségünket támogató
Kis Szent Teréz Alapítvány adószáma:

18410215-1-05

Tájékoztató az 1 % felajánlásáról 

 

Az Egyházközség számlaszáma:

10700086-66754772-51100005

Egyházfenntartás

Hogyan támogathat minket?

>>>Kattintson ide<<<

Hitoktatási körlevél MKPK

A Magyar Katolikus Püspöki Kar
hitoktatásról szóló körlevele

és Nyilatkozat

ide kattintva olvasható

Képviselőtestület

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

KÉPVISELŐTESTÜLETE

>>>kattintson ide<<<

Ajánlott oldalak

 

Keresés

Régi oldalunk...

Régi oldalunk

MEGSZŰNT!!!

már nem talál

archív tartalmakat:

www.diosgyorgk.fw.hu

Már nem frissül tovább,

és elmúlt eseményeink

már nem tekinthetőek meg.

VÉGE...

Ki olvas minket?

Oldalainkat 172 vendég böngészi