IMÁDSÁGOK GYERMEK SZÜLETÉSÉNÉL
IMÁK AZ ASSZONY FÖLÖTT (közvetlenül) A SZÜLÉS UTÁN
Gyermeke születésének első napján
Bemegy a pap a házba, amelyben a csecsemő született és megáll az ajtó előtt, epitracheliont viselve. Onnan mondja:
Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)
Dicsőség. Most és.
Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd[1] és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Dicsőség. Most és.
Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
A nap tropárja és a kontákion, ha Krisztus vagy az Istenszülő ünnepe van, ha pedig nem:[2]
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk[3], mert mentségünkre nem lévén szavunk[4], ezen könyörgést, mint Uralkodónak, mi, bűnös szolgáid[5], néked ajánljuk, könyörülj rajtunk!
Dicsőség.
Uram, könyörülj rajtunk, mert benned bízunk, ne haragudjál reánk nagyon, se ne emlékezzél bűneinkre[6], de tekints reánk most is, mint kegyelmes[7], ments meg[8]minket ellenségeinktől, mert te vagy a mi Istenünk, és mi a te néped, mindnyájan kezed művei, s nevedet hívjuk segítségül.
Most és.
Az irgalom ajtaját[9] nyisd meg nekünk, áldott Istenszülő Szűz[10], kik benned remélünk, el ne tévedjünk, de szabaduljunk[11] általad a bajoktól, mert te vagy a keresztény nép[12] üdvössége!
Ha pedig akarja, mondja:
A te születésed, Krisztus Istenünk, felkeltette a világnak ismereted világosságát: abban ugyanis a csillagok imádói a csillag által megtaníttattak, hogy téged, az igazság Napját imádjanak, és téged, a magasságbeli Napkeletet ismerjenek meg. Uram, dicsőség néked.
A te születésed, Istenszülő, örömet hirdetett az egész világmindenségnek: mert tőled (belőled) kelt föl az igazság Napja, Krisztus Istenünk, és feloldván az átkot, az áldást adta, és megsemmisítve a halált, örök életet ajándékozott nekünk.
És ezek után a következő imádságok.
Könyörögjünk az Úrhoz!
Uralkodó Urunk, Mindenható, aki meggyógyítasz minden betegséget és minden gyengeséget, Temagad az itt levő, ma szült szolgálódat N.-t is gyógyítsd meg, és emeld fel őt az ágyból, amelyben fekszik. Mert Dávid próféta szava szerint[13], törvényszegéseinkben fogantattunk és mindannyian tisztátalanságban vagyunk előtted. Őrizd meg a jelen gyermeket, mely megszületett, födözd be őt szárnyaid árnyéka alatt a mai naptól fogva egészen utolsó leheletéig, a legtisztább Istenszülő és minden szentek közbenjárására, mert áldott vagy örökkön örökké. Ámen.
Könyörögjünk az Úrhoz!
Uralkodó Urunk, Istenünk, aki a mi legtisztább Nagyasszonyunk, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriától születtél, és mint kisded jászolban feküdtél és csecsemőként mutatkoztál meg, Tenmagad, irgalmazz ezen N. szolgálódnak, aki ma szülte ezt a gyermeket és bocsásd meg minden szándékos és nem szándékos vétkeit és őrizd meg őt az ördög minden zsarnokságától. És ezt a tőle született kisdedet őrizd meg az ellenségtől jövő minden boszorkányságtól, minden értelmi nehézségtől, minden lelki gyötrelemtől[14], nappali és éjjeli gonosz[15] lelkektől. Őt [az asszonyt] pedig őrizd meg hatalmas kezed alatt, adj neki gyors felépülést és a szennytől tisztítsd meg és a fájdalmakat gyógyítsd meg, lelkének és testének ajándékozz megerősödést és jólétet, az öröm és a világosság angyalai által gondozd őt és védelmezd a láthatatlan szellemek eljövetelétől. Igen, Uram, [óvd meg őt] betegségtől és gyengeségtől, féltékenységtől és irigységtől, és szemmel veréstől, irgalmazz neki és a csecsemőnek is, nagy irgalmasságod szerint. És tisztítsd meg őt a testi szennytől és a rá jövő belső bántalmaktól, és vezesd ki őt gyors irgalmasságod által kiszolgáltatott testi mivoltából a gyógyult állapotba. És a tőle született kisdedet méltasd arra, hogy tisztelje a földi templomot, amit azért készítettél, hogy megdicsőíttessék szent neved. Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Könyörögjünk az Úrhoz!
Urunk, Istenünk, aki jónak láttad, hogy leszállj a mennyekből és megszülessél a szent, Istenszülő és mindenkorszűz Máriától, a mi, bűnösök üdvösségéért, aki ismered az emberi természet gyengeségeit, bocsáss meg N. szolgálódnak a szülés napján, könyörületed sokasága szerint. Mert te mondtad, Uram: Növekedjetek és sokasodjatok, és töltsétek be a földet, és vegyétek azt hatalmatok alá. Ezért mi is, a te szolgáid, kérünk, és bátorkodva nagylelkű emberszereteted által félelemmel kiáltunk uralkodásod szent nevéhez. Tekints le a mennyből, és lásd a mi, elítélésre méltók gyengeségét, bocsáss meg N. szolgádnak, és mindenkinek a házban, ahol született a gyermek a hozzátartozóinak, és mindenkinek, aki ott tartózkodik és őt érintette[16], mint jóságos és emberszerető, bocsáss meg, mert egyedül neked van hatalmad megbocsátani a bűnöket. A szent Istenszülő és minden szentjeid közbenjárására.. Ámen.
És az elbocsátó:
Dicsőség neked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked. Krisztus igaz Istenünk, legtisztább és szeplőtelen Anyjának közbenjárása, a drága és elevenítő kereszt ereje, a testnélküli mennyei Erők oltalma, a tisztes, dicsőséges Előkövet-próféta keresztő Jánosnak, a dicsőséges és legdicséretesebb Apostoloknak, a szent, dicsőséges és jógyőzelmű vértanúknak, szent és istenhordozó atyáinknak a szent és igaz istenősök, Joáchim és Annának és minden szentek esedezései által könyörüljön rajzunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető.
Szent Atyáink imái által, Urunk, Jézus Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk. Ámen.
Imádság a gyermek keresztjellel való megpecsételésére,
aki nevet kap a születése utáni nyolcadik napon[17]
Tudnivaló pedig, hogy a születés utáni nyolcadik napon[18]a csecsemőt a templomba vezeti be a bába, és a templom kapui előtt áll.[19]A pap pedig, mint szokásos, az epitrachelion viselve, mondja:
Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)
Dicsőség. Most és.
Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Dicsőség. Most és.
Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
A nap, vagy a templom védőszentjének tropárja. Ezután:
Minden szentek és az Istenszülő közbenjárására, Urunk, add nekünk békédet, és irgalmazz nekünk, mint egyetlen könyörületes.
Kereszttel megjelöli a csecsemő homlokát, száját és a mellét, a következő imát mondva:
Könyörögjünk az Úrhoz!
Urunk, Istenünk, hozzád esedezünk és kérünk téged: jegyeztessék orcád világossága N. szolgádra (vagy: szolgálódra), és jegyeztessék egyszülött Fiad keresztje a szívébe és gondolkodásába, hogy kerülje a világ hiúságát és az ellenség minden gonosz ellenséges tervét, ezzel szemben kövesse a te parancsaidat. És add, Urunk, hogy a te szent neved sértetlenül maradjon rajta[20], alkalmas időben csatlakozva szent Egyházadhoz és tökéletessé válva Krisztusod félelmetes szentségei által, hogy parancsolataid szerint élvén[21] és a pecsétet törés nélkül megőrizve, a választottak boldogságát nyerje el a Országodban. A te egyszülött Fiad kegyelme és emberszeretete által, kivel áldott vagy, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Ezután a kezébe veszi a gyermeket, megáll a templom kapui vagy a legszentebb Istenszülő ikonja előtt és keresztet jelezve[22], mondja:
Üdvözlégy[23] malaszttal teljes[24] Szűz[25], mert tőled sugárzott ki[26] az igazság napja: Krisztus Istenünk, megvilágítván a sötétségben levőket. Te is örvendj igaz Simeon[27], mert karjaidra vevéd az emberi nem Szabadítóját[28], ki föltámadást ajándékozott[29] nekünk.
Ezután az elbocsátást végzi[30]:
Dicsőség neked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked. Krisztus igaz Istenünk,[31] legtisztább és szeplőtelen Anyjának közbenjárása, a drága és elevenítő kereszt ereje, a testnélküli mennyei Erők oltalma, a tisztes, dicsőséges Előkövet-próféta keresztő Jánosnak, a dicsőséges és legdicséretesebb Apostoloknak, a szent, dicsőséges és jógyőzelmű vértanúknak, szent és istenhordozó atyáinknak a szent és igaz istenősök, Joáchim és Annának és minden szentek esedezései által könyörüljön rajtunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető.
Szent Atyáink imái által, Urunk, Jézus Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk. Ámen.
Tudni kell, hogy amennyiben a megszületett csecsemő megbetegedve nem szopna, sőt a halálhoz közeledik, nem kell megvárni, amint egyesek rosszul teszik, a hatodik vagy a nyolcadik napot és úgy keresztelni őt, hanem abban az órában, amikor megszületett, mindjárt miután megmosdatták, hogy ne haljon meg a megvilágosodás nélkül. Ha pedig öt hónapon át az anyaméhben hordva az történik, hogy valamely sérüléstől elvetéli a magzatot, a törvény és a kánonok elleni gyilkosságban bizonyulna vétkesnek, sokkal inkább kell a történtek kárhoztató ítéletét elkerülnünk, nehogy megvilágosodás nélkül (kereszteletlenül) haljanak meg.[32]
Imák a gyermek templomba való bevezetésére,
a negyvenedik napon
A negyvenedik napon újra a templomba viszik a csecsemőt, hogy az egyházi közösség tagja legyen, vagyis hogy kezdetét vegye a templomba való bevezetése. Az anya vezeti be, aki már megtisztult és megmosakodott, a leendő keresztszülő jelenlétében.
Az anya a csecsemővel a templom kapui előtt áll, a pap mondja:
Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)
Dicsőség. Most és.
Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Dicsőség. Most és.
Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Ezután a nap, vagy az aznap ünnepelt szent tropárja.
Dicsőség. Most és.
Minden szentek és az Istenszülő közbenjárására, Urunk, add nekünk békédet, és irgalmazz nekünk, mint egyetlen könyörületes.
És az anya meghajtva fejét a csecsemővel együtt, a pap keresztet vet rá és kezét a fejére téve[33], mondja a következő imát:
Könyörögjünk az Úrhoz!
Urunk, mindenható Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minden értelmes és értelem nélküli természetet igéd által teremtettél, aki mindent a nemlétből a létezésre hoztál, hozzád könyörgünk és téged kérünk, tisztítsd meg N. szolgálódat, akit akaratoddal megőriztél, minden bűntől és minden szennytől, aki eljött szent templomodba, hogy elítélés nélkül méltó legyen részesülni szent Titkaidban.
Tudnivaló, hogy ha a csecsemő nincs életben, eddig olvassa az imát, utána a pap fennhangon mondja:
Mert jóságos és emberszerető Isten vagy, és neked dicsőséget viszonzunk, Atya és Fiú és Szentléélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Ha a csecsemő él, akkor kezét a fejére téve mondja:
És ezt a tőle született gyermeket áldd meg, növeld, szenteld meg, tedd értelmessé, bölccsé, jó gondolkodásúvá[34]; mert te hoztad őt létre, és megmutattad neki az érzéki világosságot, (ezeket kihagyja, ha a gyermek már meg van keresztelve:) hogy méltó legyen az értelmi világosságra is általad elrendelt az időben[35], és számíttasson szent nyájadhoz, egyszülött Fiad által, kivel áldott vagy, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
És rögtön így imádkozik:
Imádság a gyermek anyjáért.
Békesség mindnyájatoknak.
Hajtsuk meg fejünket az Úrnak.
Könyörögjünk az Úrhoz.
Urunk, Istenünk, aki egyszülött Fiad megtestesülése által megjelentél az emberi nem üdvösségére, jöjj el N. szolgálódhoz is és méltasd őt, hogy a tisztes papi rend imádságai által szent, katolikus Egyházadhoz folyamodjon és beléphessen dicsőséged templomába[36], és méltasd őt a Krisztusod drága Testében és Vérében való részesülésre. A negyven nap elteltével mosd le róla a test szennyfoltját és a lélek tisztátalanságát, hiszen méltóvá lett, hogy bemenjen szent templomodba, velünk együtt dicsőítse legszentebb nevedet, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Ekkor, ha a csecsemőt már megkeresztelték vagy ha meghalt, a pap az elbocsátást végzi, ha nem, felolvassa a következőt is végig.
Másik imádság a gyermekért,
amit a pap imádkozik, miközben őt megjelöli a kereszt pecsétjével.
Könyörögjünk az Úrhoz.
Urunk, Istenünk, akit negyven napos csecsemőként a törvényes Templomba vitt Mária, a te házasságot nem ismerő, szent Anyád,[37] és az igaz Simeon karjain hordozott, Temagad, mindenható Uralkodó, áldd meg ezt a csecsemőt is, akit elhoztak, hogy megjelenjen előtted, a mindenek Teremtője előtt, és növeld minden jó és előtted kedves cselekedetre, elűzvén tőle minden ellenséges erőt kereszted jelének megjelölése által. Mert te vagy a kisdedek őrzője, Uram, „hogy a szent keresztségre méltóvá lévén”*elnyerje országod választottainak részét, velünk együtt megőriztetve a szent és egylényegű és oszthatatlan Háromság kegyelmével. Mert téged illet minden dicsőség, hálaadás és imádás, kezdetnélküli Atyáddal és legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Békesség mindnyájatoknak!
Hajtsuk meg fejünket az Úrnak.
Isten, mindenható Atya, aki legnagyobb szavú prófétád, Izaiás által előre hirdetted nekünk egyszülött Fiad és a mi Istenünknek a Szűztől való megtestesülését, aki az utolsó napokban, a te jóakaratodból és a Szentlélek együttműködésével, az emberek[38] üdvösségéért[39], mérhetetlen könyörületből tőle kisdeddé lenni kegyeskedett, és valódi törvényhozó lévén, a te szent Törvényedben levő szokás szerint, a tisztulás napjai leteltével elfogadta[40], hogy a Szentélybe vitessen és az igaz Simeon karjain hordoztatni kegyeskedett, mely titoknak előképét az említett Prófétánál a szén parázsfogója által ismertük fel mint megnyilvánultat, s amelynek utánzását mi, hívek kegyelemben megtartjuk. Temagad, kisdedek oltalmazója, áldd meg most is ezt a gyermeket szüleivel és keresztszüleivel együtt, „és méltasd őt alkalmas időben a vízből és lélekből[41] való újjászületésre, és számláld őt szellemi juhaid szent nyájához, akik Krisztusod nevéről[42] vannak elnevezve”*. Mert te vagy, aki a magasságban lakozol és a gyarló dolgokra[43] letekintesz, és neked dicsőséget viszonzunk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Ezután vevén a pap a gyermeket, keresztet jelez vele a templom kapui előtt, mondva:
Bemutattatik a templomban Isten szolgája (vagy: szolgálója) N. az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.
Ezután bevezeti őt a templomba, mondva:
Bemegyek[44] a te házadba, hódolok szent templomod előtt.[45]
És bemegy a hajó közepére, mondva:
Bemutattatik a templomban Isten szolgája...
Ezután mondja:
A gyülekezet közepette dicsérlek téged.
Ezután bevezeti őt az Oltár ajtajai elé, mondva:
Bemutattatik a templomban Isten szolgája...
És bevezeti őt a szent Oltárba, ha fiú[46]; ha pedig lány, az ékes ajtókig, mondva:
Most bocsátod el Uram, a te szolgádat a te igéd szerint békességben: mert látták szemeim a te Üdvözítődet[47], kit rendeltél[48] minden népek színe elé, világosságul a pogányok megvilágosítására és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.
És a pap szokás szerint végzi az elbocsátást:[49]
Dicsőség neked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség néked. Krisztus igaz Istenünk, ki a mi üdvösségünkért az igaz Simeon karjain hordoztatni kegyeskedtél legtisztább és szeplőtelen szent Anyjának közbenjárása, a drága és elevenítő kereszt ereje, a testnélküli mennyei Erők oltalma, a tisztes, dicsőséges Előkövet-próféta keresztő Jánosnak, a dicsőséges és legdicséretesebb Apostoloknak, a szent, dicsőséges és jógyőzelmű vértanúknak, szent és istenhordozó atyáinknak a szent és igaz istenősök, Joáchim és Annának, (a templom védőszentjének) és minden szentek esedezései által könyörüljön rajtunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető.
Szent Atyáink imái által, Urunk, Jézus Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk. Ámen.
És így átadja a csecsemőt az anyának vagy az Oltár ajtajaihoz teszi és a keresztszülő, háromszori hódolás után felveszi őt és eltávozik.
Imádság asszonyért,
amikor elvetél
A pap, epitrachiliont viselve mondja:
Áldott a mi Istenünk, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! (3-szor)
Dicsőség. Most és.
Legszentebb Háromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg minket bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkeinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket, a te nevedért.
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Dicsőség. Most és.
Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert tied az Ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
A nap tropárja és kontákja, ha Úr- vagy Istenszülő ünnep van[50]. Ezután:
Könyörögjünk az Úrhoz!
Uralkodó Urunk, Istenünk, aki a szent, Istenszülő és mindenkorszűz Máriától születtél és mint csecsemő jászolban feküdtél: Temagad, irgalmazz nagy irgalmasságod szerint a jelen N. szolgálódnak, aki ma bűnökben van, akarattal vagy nem szándékosan gyilkosságba[51] esett és elvetélte, ami benne fogantatott és bocsásd meg szándékos és nem szándékos vétkeit, és őrizd meg őt az ördög minden cselszövésétől, és a szennyet tisztítsd meg, a fájdalmakat gyógyítsd meg, ajándékozz testének lelkével együtt megerősödést és egészséget, Emberszerető, és fénylő angyalok által védelmezd a láthatalan démonok minden támadásától. Igen, Uram, [szabadítsd meg őt] betegségtől és gyengeségtől és tisztítsd meg őt a testi szennytől és az őt támadó sokféle belső bántalmaktól. Irgalmad sokasága révén emeld fel őt gyarló testében, és keltsd fel őt ágyából[52], amelyben fekszik. Mert bűnökben fogantattunk és törvényszegésekben voltunk az anyaméhben[53] és tisztátalanok vagyunk mindnyájan színed előtt, Uram, és félelemmel kiáltjuk és mondjuk: Tekints le a mennyből és lásd, a mi, elítélésre méltóknak a gyengeségét. És bocsáss meg ezen szolgálódnak, aki akarattal vagy nem szándékosan gyilkossággal bűnökbe esett, és a benne fogantatottat elvetélte, és mindazoknak, akik mellette voltak és érintették őt, nagy irgalmad szerint, mint jóságos és emberszerető Isten, irgalmazz és bocsáss meg, mert egyedül neked van hatalmad elengedni a bűnöket és törvényszegéseket, tisztaságos Anyád és minden Szentjeid közbenjárására.
Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, az Atyával és Szentlélekkel, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.
És következik az elbocsátás.[54]
[1]A görögben az επισκοπούμαι felszólító alakja áll, tulajdonképpen vedd szemügyre, vizsgáld meg. A „tekintsd” még belefér, de jobb lenne áttérni a „tekintsd meg”-re
[2]Megalon szerint: a nap tropárja és kontákja. És nem hozza az itteni bűnbánati tropárokat. Majd lábjegyzetben hozzáteszi: más források eltérőeket hoznak.
[3]Pontosabban: Irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz nekünk...
[4]Ugyanis híján vagyunk minden mentségnek (védőbeszédnek)
[5]Csak: mi, bűnösök
[6]törvényszegéseinkre
[7]könyörületes
[8]Szabadíts meg
[9]Pontosabban: kapuját. Ha ajtó, akkor kétszárnyú, de leginkább templom bejárati és városkapukra használják.
[10]Ez hiányzik a szövegből
[11]Szó szerint: őriztessünk meg általad – a bajoktól, igazából ez minden váratlan (a liturgikus nyelvben negatív) élethelyzetet jelent
[12]Pontosabban: nemzedék
[13]Megalon lábjegyzete: megfelel a zsidó főpapi melldísznek, ami orákulumként is szolgált, vagyis prófétai szó.
[14]Szó szerint: bódulat, kábulat, ájult állapot.
[15]Megalon lábjegyzete: És: „láthatatlan gonosz”.
[16]Megalon lábjegyzete: Helyesebben inkább így: „Tekints le a mennyből és lásd a mi, kárhozatra méltók gyengeségét: és N. szolgádnak és mindenkinek a házban, ahol a gyermek született és az őt érintőknek... bocsáss meg”.
[17]A gyakorlatban sokszor közvetlenül a keresztelés előtt mondják ezt az imát.
[18]Filippoupolisz görögjei általában a nyolcadik napon végzik a keresztelést. Bölcs Leó Nearas rendeletével a negyvenedik napra szervezte a keresztelés végzését. A manapság leginkább megszokott kívánatos nevek a gyermeknek a keresztelésig a Drakos fiúknak és a Drakou vagy Drakoula [=sárkány] a lányoknak. A Sideris [vas] ritkább.
[19]A szertartást a templom előcsarnokában végzik, a templom kapui a hajóba vezető kapukra utalnak (nagy templomokban nem egy, hanem három ajtó van). Minthogy a szülőanya csak 40 nappal a szülés után léphet a templomba, ezért hajdan a bába, ma inkább az apa vagy a leendő keresztszülő viszi a templomba a csecsemőt. Rendszerint azonban ezt a szertartást a szülők házában végzik, a lakás ikon-sarka előtt.
[20]Az ἀνεξάρτητοςalapjelentése független.
[21]Az ige jelentése a világban, társadalomban, stb. való életre vonatkozik.
[22]A Mikron csak ennyit ír, de a gyermekkel jelez keresztet a pap
[23]Örvendezz. A latin „Ave” már torzított fordítás
[24]A hapax legomenon pontosan lefordíthatatlan, leginkább „kegyelemmel (teljesen) átjárt” lenne, magyarul „kegyelemmel teljes” az elterjedt használat.
[25]Istenszülő Szűz.
[26]Inkább: ragyogott fel.
[27]A görögben nem a név szerepel, hanem Öreg.
[28]Aki/mert karjaidba vetted lelkünk Szabadítóját.
[29]Aki a feltámadást ajándékozza.
[30]Megalon lábjegyzete: Cipruson, Rhodoson, Kassoson és másutt a nyolcadik napon különböző helyi szokásokat végeznek (a bába például tömjénezővel megtömjénezi az anyát, a csecsemőt, a hálószoba ikonjait, segítségül hívja a moirákat !! stb.). Manisban a házba menet során a pap kíséri a bábát, aki tartja a csecsemőt. Ahol is amikor megtalálta „megrendíthetetlen követ”, megáll a csecsemővel és a következő mondatot mondja: „örvendezz, föld, gyönyörködj, új lábak fognak téged taposni, régiek fognak szülni”.
[31]Egyes források rövidebb elbocsátó imát adnak, a Találkozás ünnepe elbocsátó imájának a kezdetével, esetleg megemlítve azt a szentet, akinek a nevét kapta a gyermek.
[32]A záró megjegyzés mögötti teológiai tartalom nincs részletesen kifejtve. Nyilván a keleti teológia elveti azt az ágostoni (és a katolikus egyház által nem elfogadott) tételt, hogy a keresztelés nélkül született csecsemők elkárhoznak. Ugyanakkor a szöveg utal arra, hogy a kereszteletlenül elhunyt csecsemők valamilyen módon súlyos lelki hátrányban vannak a keresztségben részesültekkel szemben. Ez az elgondolás még súlyosabb megítélés alá helyezi az abortuszt, mivel a magzat életének kioltásán túl megakadályozta annak megkeresztelését, vagyis az isteni életben való részesülését is.
[33]Szó szerint: érintve a fejét, de értelemszerűen ez azt jelenti, hogy a kezét teszi a fejére. Ugyanígy, amikor ez a kifejezés másutt is előfordul.
[34]Megalon lábjegyzete: És: értelmes beszédűvé.
[35]Szó szerint: abban az időben, amit elrendeltél.
[36]Megalon lábjegyzete: Egyesek: „és méltasd őt a tisztes papi rend által a dicsőséged templomába való belépésre.”
[37]Megalon lábjegyzete: Lk 2. fej., 22-24
*Tudnivaló, hogy ha a gyermeket megkeresztelték, így mondja a pap:„hogy a szent keresztség által, amelyre méltóvá lett”.elnyerje...
[38]Szó szerint: halandók.
[39]Megalon lábjegyzete: Egyesek: „a mi, emberek [halandók] üdvösségéért...”.
[40]Szó szerint: elviselte.
[41]Szó szerint: a víz és a lélek újjászületésére.
[42]Az igenév jelentése akkor „segítségül hívni”, ha a tárgya tárgyesetben áll. Itt a név részes esetben áll, vagyis a „neveztetni” jelentés a helyes.
*Ismét tudnivaló, hogy ha a gyermeket megkeresztelték, nem mondjuk az„Isten...” imát, vagy elhagyjuk ezt: *és méltasd őt alkalmas időben... addig, hogy nevéről vannak elnevezve*.
[43]Vagy: gyarlóságokra.
[44]A Zsoltároskönyv szerint: „bemegyek házadba, leborulok szent templomodnál”.
[45]Megalon lábjegyzete: Egyesek: „bemegy... hódol”.
[46]Megalon lábjegyzete: A Nemzeti Könyvtár 664. sz. kódexe (ff. 44b-45a) írja: „ És ha fiú, körülvezeti (a pap) háromszor a szent oltár körül és ennek a negyedik részénél végzi a hódolás formáját. Ha leány, az ajtók előtt, nem megy be a belső részbe a háromszori körüljárásra, hanem háromszor odajárul és végzi a hódolást.” Amennyire azonban ismerjük, nem történik ilyen körmenet a pap részéről.
[47]Szó szerint: üdvözítésedet
[48]Szó szerint: készítettél.
[49]Megalon lábjegyzete: «Aki az igaz Simeon karjain...”
[50]Megalon szerint: a nap tropárja és az istenszülői ének. Majd lábjegyzetben hozza: Egyesek istenszülői ének nélkül.
[51]Nagy Szt. Bazil 2. és 7. kánonja, az ankyrai zsinat 21., és a trullói 31. kánonja.
[52]Szó szerint: ami körülveszi. Az elesett, erőtlen állapotot jelzi.
[53]Szó szerint: méhben hordoztattunk.
[54]Megalon ezután, még a keresztség előtt hozza az apostolok és a szentatyák kánonjait a keresztelésről.